További Magyar cikkek
Az MNB hétfõi ülésének eredményére elõrejelzést adó 19 elemzõ mindegyike azt várja, hogy változatlan marad a 8,5 százalékos magyar jegybanki alapkamat. Egyöntetû maradt az a vélemény is, hogy az éve eleji kamatemeléseket már nem követi újabb, a bank következõ lépése a kamatok lazítása lesz.
Folytatódott ugyanakkor az a nyári hónapokban megfigyelhetõ trend, hogy egyre több elemzõ hozta elõre a monetáris lazítás várt dátumát. Most elõször fordult elõ, hogy az elemzõk többsége szerint a kamatcsökkentésre még a jövõ év elõtt sor kerülhet. Igaz, ez szûk többség: 20 elemzõ közül mostanra 11 látja úgy, hogy már az idén elindulhat lefelé a kamat. Ugyanakkor a jövõ évi lazítást valószínûsítõ elõrejelzések az év elejére koncentrálódnak. A folytatódó bizonytalanságot a kis többség mellett az is jelzi, hogy több elemzõ csaknem ugyanakkora esélyt adott a 2008 végén, illetve a 2009 elején bekövetkezõ kamatcsökkentésnek.
A kamatcsökkentés várt dátuma ismét közelebb tolódott, bár az inflációs elõrejelzések már nem javultak tovább, mint az elõzõ két hónap felméréseiben. Sõt, az MNB fõ elõrejelzési horizontjára, 2010-re vonatkozó átlagos éves infláció konszenzusa némileg - 15 bázisponttal - emelkedett, 3,2 százalékra, ami valamivel meghaladja a 3 százalékos középtávú MNB-kormány célt. A kamatkilátások változását Magyarországon és a régióban az elemzõk tipikusan azzal indokolják, hogy egyre több jel mutat gazdasági lassulást a régió fõ exportpiacain, az eurózónában, miközben az inflációs aggodalmak csökkentek.
Magyarország esetében ugyanakkor az is közejátszhat, hogy miután idén eddig 6,5 és 7,1 százalék között ragadt be az infláció, az év hátralévõ része határozottabb lassulást hozhat az áremelkedések ütemében: a szeptemberi éves inflációra vonatkozó konszenzus 6,15 százalék. A nemzetközi piacok pénzellátása körül az utóbbi hetekben megnövekedett félelmek ugyanakkor kockázatokat jelentenek a magyar piacok, többek közt a forint árfolyama szempontjából is, ami csökkenti a jegybankok hajlandóságát a lazításra, ráadásul bizonytalan ideig. "Maga az infláció, az októberben publikálandó szeptemberi adat már lehetõséget adna a vágára, de a nemzetközi klíma jelenleg akadály," mondta Fórián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelõ elemzõje, aki szerint mindenesetre a magyar kamatcsökkentés még az év vége elõtt megérkezik.
A növekedés a kulcskérdés
Németország, a régió legnagyobb exportpiacának üzleti bizalmi indexe a szerdán publikált adatok szerint szeptemberben a 2005 közepe óta mért legalacsonyabb szintre, 92,9 pontra csökkent a már alacsony augusztusi 94,8-ról, az eurózóna növekedési problémáinak újabb jeleként. A keresletszûkülés, amely súlyosan érintheti Közép-Európa országainak exportját de ugyanakkor csökkentheti az importált inflációt, már szerepet játszott abban, hogy a régióban elsõként a cseh jegybank a múlt hónapban hátat fordított a korábbi kamatemeléseknek. A csehek a várakozások szerint még az idén egyszer még tovább csökkentik az Európai Unióban eleve alacsonynak számító 3,5 százalékos jegybanki fõ kamatot. A lengyelek inflációs aggodalmaik miatt vélhetõen az idén még egyszer emelik a jelenleg 6 százalékos jegybanki kamatot, de a növekedés náluk is egyre inkább a figyelem középpontjába kerül.
"Nagyon gyengék a (magyar) növekedési kilátások, a (belsõ) fogyasztás nem akar magához térni, a külsõ konjunktúra tovább romlik, a gazdaságot felhasználási oldalról csak és kizárólag a készletfelhalmozás húzza, ami a gabonatermés növekedésébõl származik," mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzõje. "De arra nyilván nem számíthatunk, hogy minden évben egyre jobb lesz az idõjárás és ennek következtében a mezõgazdasági termelés" – tette hozzá.
Az elemzõi konszenzus a harmadik negyedévre és az év egészére is 2,15 százalék körüli magyar gazdasági növekedést vetít elõre, valamelyest többet, mint egy hónapja. A 2009-re vonatkozó konszenzust azonban jelentõsen, négytized százalékkal csökkentették az elemzõk, 2,6 százalékra. Ez azt jelenti, hogy a növekedés alig gyorsul, bár az adóemelések és állami támogatási lefaragások negatív növekedési hatása kifutóban van. Alacsonyabb a konszenzus a 2009-es költségvetési törvényjavaslat feltevései közt szereplõ 3 százalékos növekedésnél is, de megegyezik az MNB augusztusi inflációs jelentésében szereplõ elõrejelzéssel. Az államháztartási hiányt tekintve ugyanakkor a felmérés csak kis túllépést valószínûsít: a konszenzus a GDP 3,4 százaléka az elõirányzott 3,2 százalékkal szemben.
A nemzetközi piaci bizonytalanság ellenére - vagy talán pont emiatt - az elemzõi konszenzus elõrejelzések nem mutatnak nagy mozgásokat a forint euró elleni árfolyamában: egész 2009 végéig 240 a konszenzus, tehát a jelenlegi árfolyammal nagyjából megegyezõ. Az egyéni elemzõi elõrejelzések ugyanakkor széles, 235 és 255 közti sávban szóródnak.
Az Európai Árfolyamrendszerbe (ERM-2) való belépést 2011-re, az euró magyarországi bevezetését 2014-re valószínûsíti a konszenzus.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
