Míg októberben összességében tanácstalan volt a piac, hogy kamatcsökkentés következik-e, erre a hónapra sokat tisztult a kép. A felmérésben részt vett 29 elemzõ közül csak heten jósoltak negyed százalékpontos csökkentést a monetáris tanács hétfõi ülésére, a többiek szerint marad a 7,5 százalékos alapkamat.
A novemberi vágás elmaradása az elemzõi konszenzusokból következõen nem csak annyit jelent, hogy a várakozások szerint késõbbre tolódik a kamatcsavarok lazítása. A 29 elemzõbõl 19-en az év végéig számítanak egy csökkentésre, a jövõ évi kamatszintre vonatkozó konszenzus azonban negyed százalékponttal feljebb csúszott, 6,5 százalékra. Azaz az elemzõk a kamatcsökkentési folyamat lelassulására számítanak.
A kamatcsökkentés mellett is fel lehet hozni érvet. Az elemzõk szerint a lazítást indokolná, hogy a belföldi bérek emelkedése a legutóbbi, szeptemberi adatok szerint lassabb volt a vártnál, és hogy a harmadik negyedévben 11 éves mélypontra, 1,1 százalékra esett a magyar gazdasági növekedés. Ezek az adatok a korábban vártnál is gyengébb keresletre utalnak, ami elméletileg inflációcsökkentésû hatású.
Ennek ellenére az éves infláció októberben a tovább szárnyaló élelmiszerárak és a magas olajárak miatt a vártnál magasabb lett, és a korábbi csökkenést megfordítva a szeptemberi 6,4 százalékról 6,7 százalékra emelkedett.
Ennél fontosabb, hogy november már a harmadik hónap, amikor az inflációs várakozások emelkednek, hosszabb távra is. Novemberben az éves infláció a konszenzus szerint tovább gyorsul, 6,9 százalékra és decemberben is ezen a szinten marad, azaz a korábbi csökkenési folyamat beragad. Jövõre ugyan a várakozás szerint tovább csökken, de összességében mégis magasabb lehet az éves átlagos infláció, mint a korábban várt: 4,9 százalék (októberben 4,6 százalékra, szeptemberben csak 4,3 százalékra számítottak).
Az utóbbi négy hónapban trendszerûen csökkentek a gazdasági növekedés ütemére vonatkozó konszenzus-elõrejelzések. A csalódást keltõ 1,1 százalékos harmadik negyedéves adat után ez a folyamat novemberben folytatódott: 2007 egészére most 1,7 százalékos növekedést várnak az elemzõk, három tized százalékponttal kevesebbet, mint egy hónapja. Az év elején még 2,5 százalék volt a konszenzus. 2008-ra is csökkent a konszenzus, a kormányzati elõrejelzéssel megegyezõ, 2,8 százalékos GDP-bõvülésre számítanak.