Mindenbe belenyúl egy kicsit a kormány

Vasárnap délben – még délelőtt is tartó egyeztetések után – aláírta a koalíciós szerződés harmadik mellékletét Gyurcsány Ferenc és Kóka János. A megállapodás első, és legterjedelmesebb része a gazdasági növekedés élénkítését segítő intézkedésekről szól.

Újra ígértek egy kis adócsökkentést

A dokumentum szerint az adócentralizáció tavalyi mintegy 40 százalékos szintről a konvergenciaprogramban foglaltak szellemében 2010-re 37 százalékra csökkent. A kormány a jogszabályok egyszerűsítését, az adók számának csökkentését (pl. egyes adók megszüntetése, összevonása), a vagyoni típusú adók súlyának növelését, valamint az adminisztráció egyszerűsítését ígéri.

Jövő januártól új áfatörvény lép hatályba. Ez a jogszabály lehetővé teszi a csoportos adóalanyiság választását, bevezeti a fordított adózást, valamint azt, hogy a behajthatatlan követelések áfáját vissza lehessen igényelni (a mostani áfaszabályozást a szakértők a körbetartozásokkal sújtott cégek egyik fő problémájának tartják).

A dokumentumban szerepel a munkaadói és a munkavállalói járulék, a szakképzési, a rehabilitációs hozzájárulás, az innovációs járulék összevonása, továbbá a környezetvédelmi termékdíj, környezetterhelési díj egy törvényben való szabályozása.

Szigorúbb szja

A megállapodás kiterjed a személyi jövedelemadó szabályainak változtatására is. A kedvezményeket tovább faragják, várhatóan a biztosítások és az őstermelők adókedvezményét csökkentik. Egyszerűsítenék az egyéni vállalkozók adóalap-megállapítását – vállalkozói adózásukat az egyéni cég formájának bevezetésével ki is vennék az szja alól –, összevonnák az alap és a kiegészítő adójóváírást, valamint csökkentenék annak mértékét.

A dokumentumban szerepel az adóbevallási rendszer egyszerűsítése, valamint a befizetési rend átalakítása is. Utóbbi elektronikus fizetési lehetőség biztosítása például a kormányzati portálon keresztül, így az elektronikus bevallásokkal egyidejűleg teljesíthető lenne a befizetés, ügyfélszolgálattól függetlenül.

Tovább keményítenék az ellenőrzést is, ennek jegyében tervezik a szankciórendszer felülvizsgálatát, a mulasztási bírságok felemelését, a regisztrációhoz kapcsolódó ellenőrzés bevezetését és az ellenőrzési kapacitások növelését. Szerepel a megállapodásban az értékalapú ingatlanadó bevezetése is. Az adóváltoztatásokkal kapcsolatos jogszabályok kidolgozására a kormány szeptember végéig adott magának időt.

A növekedési csomagban szerepel még a kis- és középvállalkozások támogatása aktív gazdaságpolitikai eszközökkel, elsősorban az innovációs készségek fejlesztésével. Az üzleti környezetfejlesztést egy, a pénzügyminisztérium belül létrehozandó informatikai központtal valósítanák meg. Ennek a Központi Pénzügyi Informatikai Centrumnak – amely az APEH, a VPOP és a MÁK informatikai fejlesztéssel foglalkozó szervezeti egységeinek integrációját valósítja meg – a létrehozását és informatikai fejlesztését jövő június végére tervezik, míg az egyablakos vállalkozói tájékoztatást ez év végéig ígérik megvalósítani.

Keményebb nyugdíjszabályok

A kormány a megállapodás értelmében ez év végéig dönt a nyugdíjkorhatár emeléséről, a korai nyugdíjba vonulás visszaszorításáról, valamint a nyugdíjminimummal, a résznyugdíjjal és a nyugdíjmérték-szabállyal kapcsolatos, még 1997-ben törvénybe foglalt előírások újraértékeléséről. A kormány célja az, hogy a nyugdíjbiztosítás hiányának mérséklését a járulékmérték emelése nélkül érje el, amivel persze nem zárták ki a járulékemelés lehetőségét.

A kormány újraszabályozná a foglalkozáshoz kapcsolódó nyugdíjkedvezményeket, így a fegyveres szervek tagjainak számos nyugdíjkedvezményét, a bányászoknak és egyes művészeti tevékenységet folytatóknak korkedvezményét. Október végéig megszületik a terv a társadalombiztosítási nyugdíj és a magánnyugdíjpénztárak viszonyának rendezésére is, míg a 2030 után jelentkező további hiányt a hosszú távú modell kialakítása keretében kell kezelni a dokumentum szerint. Megvizsgálják az állampolgársági nyugdíj bevezetésének a lehetőségét, valamint azt, hogy a rokkantsági ellátás leválasztható-e az időskori nyugdíjrendszerről.

A kormány új szociális törvényt alkot jövő tavasszal. Az új rendszer nagyobb hangsúlyt fektetne a hozzáférés egyenlőségére, a jogosultság szigorúbb ellenőrzésére, de már év végéig döntene arról, hogy a teljes támogatási rendszer rászorultsági alapú legyen. A kormány fontolgatja egy utalványrendszer bevezetését, valamint a szociális ellátásban a piacnyitás lehetőségét is.

Ügynökök, egyházak, közpénzek

A koalíciós megállapodás kiterjedt az ügynökügy megoldásának újabb kísérletére. Ennek értelmében a kormány július 15-ig független szakértői bizottságot állít fel az iratátadás törvényben szabályozott eljárásának teljesítését elemző és értékelő jelentés elkészítésére.

A koalíciós pártok egyetértenek abban, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában meg kell teremteni az anyagok rövidebb időn belüli feldolgozásának, megismerhetővé tételének feltételeit. Szükségesnek tartják annak áttekintését, hogy a Levéltárban történő tudományos kutatásra vonatkozó szabályok kellő módon biztosítják-e a kutatáshoz fűződő érdekeket, valamint egyetértenek abban, hogy a közszereplő fogalmát pontosabban körül kell írni. Az ezeket biztosító jogszabály-módosítást szeptember közepéig ígérik.

Az egyházak finanszírozásával kapcsolatban arról állapodott meg a két párt, hogy áttekintik az adószázalékok felajánlásait és a kiegészítő kedvezményeket annak érdekében, hogy kiváltsák a kiegészítő támogatást.

Változó közpénzügyek

Döntöttek arról, hogy év végéig létrehozzák a költségvetési hivatalt, amely a parlament alá lesz rendelve, valamint úgy módosítják az Állami Számvevőszékről szóló törvényt, hogy az ÁSZ hatáskörébe a továbbiakban a költségvetés végrehajtásának ellenőrzése is beletartozzon, beleértve az egyenlegkövetelmények betartásának ellenőrzését.

Változik a pártfinanszírozás is, a kormány tervei szerint már a 2010-es választások idején hatályban lesz az új jogszabály. Ez tartalmazza az elkülönített kampányszámlát, kizárja a pártok támogatói közül a vállalkozásokat. A koalíciós pártok olyan szabályokat szeretnének, amelyek csökkentik a kampány hosszát, és így a reklámköltéseket is. A törvény rendezné a pártok által használt ingatlanok helyzetét, valamint várhatóan meghatározza a kampányköltségek határát is.

Oktatás, egészségügy: folytatódó reformok

Az igazságossági csomagban elsősorban az oktatási rendszer változtatásával kapcsolatos intézkedések szerepelnek. A kormány növelné az informatikai normatíva mértékét, átírná a közalkalmazotti törvényt, hogy az újonnan felvett nem oktató foglalkoztatottakat a közalkalmazotti státusztól eltérő formában is alkalmazhassák. Bővítik a felsőoktatási intézmények gazdasági autonómiáját a felsőoktatási és a vagyontörvény módosításával.

Az oktatók között teljesítmény-alapú differenciálást kell lehetővé tenni minimum a bértömeg 20 százalékának erejéig jövő januártól. Ugyancsak 2008-tól az oktatási intézmények is munkát adhatnak a közhasznú munkásoknak. A kormánypártok megállapodtak arról is, hogy a tankönyvek és a programcsomagok megítélése esetén nyomtatott és digitális tartalmakat azonosan ítélik meg. Folytatódik a szakképzési reform, így a szakképző iskolák mindegyikének megteremtik a lehetőséget arra, hogy térségi integrált szakképző központtá alakuljanak.

Az egészségügyben megkezdték a szerkezeti reformokat, a kórházi struktúra ésszerűsítését, ezt a biztosítási oldal átalakításával folytatják. A járulékokat az APEH-en keresztül továbbra is az Egészségbiztosítási Alap, illetve a feladatainak ezt a részét átvevő utódszervezet gyűjti be. A pénzt korrigált fejkvóta szerint 5-8 kötelező egészségbiztosító pénztár (KEP) fogja megkapni. Az új pénztárak kezdettől fogva az egész országban toboroznak tagokat és az egész ország területén köthetnek szolgáltatói szerződéseket.