További Magyar cikkek
Ugyan konkrét részletek, eszközök nem hangzottak el a még megmaradt állami társaságok privatizációját illetően, de itt az ideje tenni valamit a szebb korszakot is megélt magyar tőzsde érdekében – véli Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline vezető elemzője. Szerinte a politika felelőssége, hogy a szakmai és nemzeti érdekeket teljes mértékben figyelembe véve, egy maximális szélességű konszenzus mentén kompenzáljon valamit az elmúlt 18 év esetlegesen rosszul levezényelt, stratégiai szempontból hibás privatizációs folyamataiért, döntéseiért.
Az állam lehet jó gazda, de nálunk még nem az
Habár van példa arra, hogy egy állam jó és hatékony tulajdonos, de a piacgazdaság bölcsödéjében topogó régiónkban ez igen ritka – véli a szakértő. Gyorselemzésében rámutat: a magyar állam még nem érett meg arra a rendszerváltás óta, hogy megfelelő kizárólagos tulajdonos legyen, "genetikailag még allergiás a piacgazdaságban elvárható hatékony működtetésre". A képhez hozzá tartozik, hogy a társadalom sem érett még meg a megfontolt és racionális részvénypiaci befektetésekre, de ez egy közös tanulási folyamat.
Sarkadi szerint azonban az is az érettséghez vezető út egyik lépcsője, hogy az állam ezt belássa, és legalább mentse, ami még menthető. Ilyen lépés lehet az Magyar Villamosművak, a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Posta, az Állami Autópályakezelő tőzsdén keresztüli privatizációja. A nyereséget termelő, és ezért a piac számára is vonzó említett nagyobb állami cégek mellett Sarkadi szerint talán még egy-két kisebb rejtett gyöngyszem akadhat mára az állami vagyonban, amelynek magánosítása ilyen módon elképelhető.
Jöjjön a Trigránit
Az állami cégek parkettre dobása viszont most már kevés önmagában, hogy kiemelje a magyar tőzsdét a süllyedésből – véli az elemző. (Az Euromoney című szaklap januári számában arról írt: a 90-es évek gyors privatizációja nyomán sok vállalat került külföldi versenytársak kezébe, és ennek következtében kevés nagy tőkeértékű cég forog a BÉT-en. Az újság veszélyesnek értékelte a régiós társakkal összevetve kis forgalmat felmutatni képes, kevés céget magába foglaló magyar tőzsde helyzetét, amelyről ráadásul az utóbbi években több céget is kivezettek.)
Sarkadi Szabó Kornél szerint az ugarosodás megállításához hasznos lenne a még tőzsdén lévő vagy tőzsdeképes óriások aktivizálása is. A Mol által csaknem teljes egészében tulajdonolt TVK és/vagy a Slovnaft kisebbségi pakettjének tőzsdére vitelét valószínűleg ugyanolyan örömmel fogadná a piac, mint az OTP bolgár leányának (DSK) piacra dobását vagy magának a BÉT-nek a tőzsdei debütálását. A privatizációval és ezekkel együtt a Demján Sándor fémjelezte Trigránit parkettre hozása potenciálisan duplázhatná a tőzsde jelenlegi forgalmát.
Így a magyar tőzsde stratégiai pozíciója fontosabbá, alkupozíciója erősebbé válna a régióban, ami megfelelő táptalajt biztosíthatna egy későbbi lehetséges - és hosszú távon valószínűleg nem megkerülhető - együttműködéshez vagy összeolvadáshoz a régiós tőzsdékkel . Egy jóval nagyobb forgalmú tőzsdén a cégek értéke is hatékonyabban tükröződne: az egész több lenne, mint a részek összessége, vagyis a bővítés minden tőzsdei vállalatnak elsőrendű érdeke kellene, hogy legyen – véli az elemző.