A sáveltörlés mentheti meg a forintot?

2008.02.13. 08:39
A piac egyre nagyobb szükségét látja egy jegybanki kamatemelésnek, de azzal kapcsolatban megoszlanak a vélemények, hogy valóban ez lehet-e az egyetlen kiút. Az ING Bank elemzői amellett érvelnek, hogy a jelenlegi helyzetben az árfolyamsáv eltörlésének - korábban már több alkalommal is felvetett - ötlete jelentheti a megoldást.

A 2007-es magas infláció számos sokk eredménye volt: az emelkedő globális keresletből és kedvezőtlen időjárási körülményekből táplálkozó élelmiszerár-robbanás, az emelkedő energiaárak és a szabályozott áremelések egyaránt az infláció növekedése irányába hatottak. Az inflációs cél eltévesztése azonban nem csak ezen sokkoknak köszönhető, amit jól mutat, hogy a maginfláció is az MNB 3 százalékos célja fölött alakult. Az inflációs cél folyamatos eltévesztése a monetáris politika hitelvesztésével járhat. Bár az MNB novemberi inflációs jelentése még elérhetőnek látta az inflációs célt a monetáris politika számára releváns 6-8 negyedéves időhorizonton, a piaci konszenzus és vélhetően már a februári inflációs jelentés is 3 százalék fölötti inflációt jelez előre 2009-re vonatkozóan.

Mivel a piac 2009-re is az inflációs cél eltévesztését várja, a jelenleg zajló, forint elleni spekuláció a jegybank romlóm hitelességének lehet a jele. Az euróval szembeni forinteladással a piac kamatemelést próbál kierőszakolni -véli Németh Dávid és Csontó Balázs.

Véleményük szerint nem a kamatemelés a monetáris politika egyetlen lehetősége, amivel javíthatja hitelességét az infláció elleni harcban. A jelenlegi árfolyamrendszer nehezíti a dezinflációt, mivel a forint nem tud tartósan a 245-ös szint alatt maradni az euróval szemben a hiteles sáv miatt. A gyenge központi paritás miatt pedig a sáv aszimmetrikusnak tűnik, mivel a forint mozgása a sáv erősebb felére koncentrálódik.

Nem a kamatemelés eredményezheti egyedül a forint felértékelődését (a gyenge kamatcsatorna miatt a kamatemelés az árfolyamra gyakorolt hatásán keresztül befolyásolhatja az inflációt és a növekedést), hanem az árfolyamsáv központi paritásának eltolása vagy az árfolyamsáv eltörlése egyaránt erősítené a forintot az euróval szemben. Mivel Magyarország kis, nyitott ország, az elsődleges monetáris transzmissziós csatorna az árfolyam, azaz az erősebb forint segítheti a dezinflációs folyamatot. Az ING szakemberei szerint ennek köszönhetően az árfolyamrezsim megváltoztatása segítené az MNB hitelességének javulását az inflációs cél elérésével kapcsolatban.

A sávval kapcsolatos döntés meghozatala a jegybank és a kormány közös hatásköre. Sokak szerint a kormánynak nem szabad hagynia, hogy egy hasonlóan lassú növekedés idején jelentősen felértékelődjön a forint, mivel az a nettó export pozíció romlását eredményezné, és tovább lassítaná a növekedést. A forint erősödésének hatása az aktivitásra nem olyan egyértelmű, ha figyelembe vesszük az intenzív devizahitelezést - vélik az ING elemzői.

Bár a leértékelődő forint a nettó exporton keresztül pozitív hatással lehet a gazdaságra, nem hagyható figyelmen kívül a devizahitelezés növekvő jelentőségét. A háztartások egyre nagyobb mértékű devizaadóssága miatt, a forint esetleges gyengülése a háztartások mérlegének romlását eredményezi, azaz a növekvő adósságszolgálaton keresztül csökken az elkölthető jövedelem és a fogyasztás. Így a háztartások mérlegén keresztül ható csatorna ellensúlyozhatja valamennyire az árfolyam nettó exportra gyakorolt hatását. Extrém esetben akár teljesen ki is olthatja azt.

A háztartási devizahitelezés jelentőségét tekintve (havi átlagban kb. 470 millió euró 2007-ben), a jelentősen felértékelődő forint nagymértékben csökkentené a háztartások adósságszolgálatát, ezáltal emelhetné a fogyasztást. A kormány nézőpontjából pedig a forint 7-8%-os erősödése a jelenlegi szintről - jó kommunikációval - megfelelő alkalom lehetne arra, hogy visszanyerjenek valamit népszerűségükből a jelentős számú devizaadós körében.

Németh Dávid és Csontó Balázs szerint az árfolyamsáv eltörlése vagy a sáv eltolása szintén hatékony eszköz lehet a jegybank számára a dezinflációs folyamatban, és a háztartások devizában történő eladósodása miatt a kormány számára is kedvező lehet. A döntés az alapkamat alacsonyabb szinten tartását is elősegíthetné, ami egyúttal a költségvetés kamatkiadásait mérsékelhetné. Időzítés szempontjából is megfelelő lehetne a jelenlegi környezet, hiszen nincsen felértékelődési nyomás a feltörekvő piacok devizáira.