További Magyar cikkek
"Most azt reméljük, hogy a jövő évben a nominálbérek emelkedése nem fogja meghaladni a termelékenység és a várható infláció összegét. Ez nyilván társaságról társaságra változik, függően attól, hogy a cégek mennyire tudják javítani a saját termelékenységüket. Ha a béremelés magasabb lesz, az inflációt gerjeszt, ami arra kényszerítheti a jegybankot, hogy vagy ne csökkentse a kamatot az előre vártak szerint, vagy esetleg kamatot emeljen. Ebből a gazdaság szűkülése származik, és végül elvész az a plusz béremelés, amit a dolgozók kialkudnak maguknak. Tehát magyarul tartani kellene mindenkinek magát ahhoz, hogy csak termelékenységének arányában növelje a bérét, és akkor mindenki jól jár" – intett kedden este az MTV Este című műsorában Simor András, a jegybank elnöke. Simor korábban is többször jelezte: az MNB kiemelt figyelemmel követi a bértárgyalások alakulását.
Miért annyira fontosak a bérek?
A magyar kicsi, nyitott és exportvezérelt gazdaság. Ha a bérek a termelékenységet meghaladó mértékben emelkednek, a cég kénytelen emelni árait. Ez egyrészt növeli az inflációt, másrészt romlik a cég versenyképessége, ami hosszabb távon oda vezet, hogy nem lesz elég megrendelés, amiből a későbbi béremeléseket fedezni lehetne – magyarázta az Indexnek Barcza György. Az elemző szerint a növekedéssel arányos béremelés sikerét mutatja Szlovákia példája, ahol 2002-ban még 30-40 százalékkal maradtak el a bérek a magyaroktól, mára viszont előznek. Miközben itthon az elmúlt öt év első felében a lehetőségeket meghaladó volt a béremelések mértéke, aminek az árát most fizetjük, ott a kisebb lépésekkel sikerült megteremteni a stabil, hosszabb távú béremelés lehetőségét.
A hétfőn nyilvánosságra hozott inflációs jelentés átlagosan 6,5 százalékos bruttó béremeléssel kalkulál nemzetgazdasági szinten, ami a közszolgálatban ennél alacsonyabb, a versenyszférában magasabb, 7,7 százalékos emelés átlagából adódhat. Csakhogy a szakszervezetek jelenleg tízszázalékos emelést követelnek.
Nincs igazi realitása a kamatemelésnek – értett egyett az Index által megkérdezett két szakértő, Barzca György a K&H, és Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője. Utóbbi szerint Simor András inkább általános, a jegybank eszköztárába tartozó lehetőségként utalt az emelésre, Barcza György szerint viszont a megszólalás verbális intervencióként is értékelhető.
Mai forgatókönyvünk továbbra is azzal számol, hogy a távlati célokat tekintve van tere a kamatcsökkentésnek, ám az alighanem a következő évre tolódik – mondta Trippon Mariann. Szerinte a monetáris tanács is meg akarja várni mind a bértárgyalások alakulását, mind a jövő évi első adatokat a csökkentés előtt. Barcza György szerint lassan kedvezőbben alakulnak a külső körülmények is. A nyári pénzpiaci turbulencia augusztus végén alábbhagyni látszott, de ősszel visszatért a bizonytalanság. Most azonban újra stabilizálódnak az elmúlt hetek esései után a részvénypiacok, és a pénzpiacon is nyugalmasabb időszakra lehet számítani.
Vége a madarak harcának?
A nyilatkozatból újfent kitűnik a Simort eddig is jellemző óvatosság, ami, úgy látszik, lassan átragad a tanács egészére, és amely biztosan segíti a monetáris politika hitelességét – mondta az Indexnek Barcza György. Szerinte most a korábban jellemző galamb-héja ellentét, azaz a csökkentéspártiak, illetve a tartás vagy akár emelés mellett állók közötti szembenállás megszűnőben van. Emlékeztetett: míg augusztusban a nemzetközi pénzügyi helyzet, októberben a megugró hazai infláció adhatott okot jogos aggodalomra, ám a tanácsban mindkét alkalommal teljes megosztottság volt. Azaz egyenlő támogatása volt a tartásnak és a csökkentésnek is (mindkét esetben Simor András szava döntött a tartás mellett).
Ehhez képest – bár a hétfői ülés jegyzőkönyve a szavazati arányokkal együtt csak később lesz nyilvános – a héten, ahogy Simor fogalmazott, relatíve egyértelmű döntés született. Barcza György szerint saját felvetése ellen szól, hogy kétségtelen: mára a korábbi inflációs kockázatok beépültek, az ősszel a nemzetközi pénzügyi válság újabb fejezetének eredményeként gyengült a forint, azaz a legutóbbi döntés rosszabb körülmények között született, mint a korábbiak.
Hasonlóan látja Trippon Mariann is, aki szerint az aktuális tényeket figyelembe véve esetleges alapmentalitásuktól függetlenül is többen juthattak a tartás melletti álláspontra, mint korábban. Jelezte: a héják és galambok típusú megkülönböztetés sokszor nehezen használható, hiszen a monetáris tanácsnak több olyan tagja is van, például Karvalits Ferenc vagy Király Júlia, aki mindig a tartás mellett szavazott, de nyilatkozataiban többször utalt rá, a feltételek kedvező alakulása esetén van tere a kamatcsökkentésnek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
