Szász Károly a célegyenesben

A lehető leggyorsabban szeretnék befejezni a koalíciós pártok a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete új vezetésének kinevezési proceduráját: Medgyessy Péter miniszterelnök már csütörtökön, a Lex-Szászként emlegetett törvény hatálybalépésével megnevezte a szervezet újonnan létrehozandó felügyeleti tanácsának elnök-jelöltjét. A kormányfő Farkas Istvánt, az Eximbank elnökét jelöli a posztra, a kinevezésről az Országgyűlés dönt. Ezt megelőzően szükséges a jelölt meghallgatása is: a költségvetési bizottságban akár a jövő héten sor kerülhet erre.

Farkas István a koalíciós pártok, így a többség támogatására biztosan számíthat, miután a szerdán folytatott előzetes egyeztetések során a SZDSZ nem emelt személye ellen kifogást. Több időt vehet igénybe a testület legfeljebb öt, de legalább három testületi tag kinevezése: esetükben a javaslattevő szintén a miniszterelnök, de a kinevezésről a köztársasági elnök dönt.

Szász: indulj az útra

A törvény szerint Szász Károly megbízatása azt követően szűnik meg, hogy az új szervezet felügyeleti tanácsa létrejön. Az Indexet koalíciós politikusok arról tájékoztatták, hogy bár a neveket egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, lényegében megszületett a megállapodás arról, kiket jelöljenek a tisztségekre. A tanács létrejötte után kerülhet sor a PSZÁF elválasztott hivatali vezetőségének kinevezésére: a főigazgatót és két helyettesét a miniszterelnök nevezi ki hat évre.

Az új vezetés több tagot számlál majd, de senki nem kap annyi pénzt, mint a jelenlegi elnök: míg Szász Károly fizetése megegyezik az MNB elnökéjével, a jövőben a felügyeleti tanács elnöke ennek hatvan százalékát, a tanács tagjai 25 százalékát, míg a főigazgató a jegybank elnöki fizetés felét, helyettesei harminc százalékát kapják majd.

Karriervonal Farkas István 1950-ben született, elvégezte a Közgazdaságtudományi Egyetemet, beszél angolul. Eddigi pályafutása során részt vett egyebek mellett a magyarországi befektetési bankok létrehozásában, a kétszintű bankrendszer kialakításában, a bankrendszer privatizációjában. A PSZÁF elődje az ÁPTF (Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet), illetve az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) megbízásából foglalkozott bankok, befektetési szolgáltatók ellenőrzésével. Jelenleg a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. igazgatóságának, valamint a Magyar Export-Import Bank Rt. igazgatóságának elnöke, 2003-ig tagja volt a Pénztárak Garancia Alapja igazgatóságának, valamint 1998-2001 között a Pénztártanácsnak. A 70-es és a 80-as években dolgozott a Pénzügyminisztériumban, 1989 szeptembere és 1990 májusa között miniszterhelyettesként az adótörvények előkészítését felügyelte. 1994 szeptembere és 1995 májusa között főcsoportfőnökként a bankprivatizáció kormánybiztosa, az Állami Vagyonkezelő Rt. elnöke volt.

Alkotmányos aggályok

A parlament először december végén fogadta el a PSZÁF átalakítását is tartalmazó törvénycsomagot, a jogszabályt azonban Mádl Ferenc köztársasági elnök akkor alkotmányos aggályok miatt nem írta alá, hanem előzetes normakontrollra küldte.

Az Alkotmánybíróság végül egy az elnök által nem kifogásolt pontban találta alaptörvénybe ütközőnek a jogszabályt: az eredeti törvényszöveg szerint ugyanis Szász Károly megbízatása a törvény hatályba lépésével azonnal megszűnt volna, ám így az új vezetés hivatalba lépéséig tartó interregnum alatt egyes feladatokat senki nem láthatott volna el.

Az április közepén elfogadott új változat immáron meghagyja az elnököt hivatalában - egészen addig, amíg az új vezetés meg nem érkezik. A Lex-Szász alkotmánybírósági pályafutása ezzel együtt folytatódhat: a jogszabály utólagos vizsgálatát kérte ugyanis az Alkotmánybíróságtól a névadó Szász Károly és helyettese, Sáray Éva.