További Magyar cikkek
Bár a közvélemény szemében sokszor csak az adókulcs mértéke bír kitüntetett jelentőséggel, ám fontos figyelembe venni azt, hogy a társasági adókulcsok alakulása önmagában nem ad átfogó képet egy adott ország adópolitikájáról. Ennek oka az, hogy országonként eltérő az adóalap kiszámításának módszere, ami az összehasonlításokat nagymértékben megnehezíti.
A bolgároknak elég 10 százalék
A Deloitte felmérésének nagy értéke mindezeket figyelembe véve az, hogy segítségével bizonyos tendenciák rajzolódhatnak ki, illetve a kronologikus összehasonlítások lehetőséget adnak bizonyos következtetések levonására is. A két legújabb EU tag, Bulgária és Románia például az elmúlt négy év során fokozatosan csökkenti társasági adókulcsait: Bulgária 19,5 százalékról 10 százalékra, míg Románia 25 százalékról a magyarországival megegyező 16 százalékra. Az ő esetükben az adócsökkentésnek minden bizonnyal a befektetés ösztönzés volt a célja – olvasható a felmérés eredményeit összegző közleményben.
A magyar 16 százalék továbbra is az alacsony társasági adókulcsok körébe tartozik, az EU-n belül csak Bulgária, Ciprus, Írország és Lettország „előzi meg” Magyarországot. Az alacsony társasági adókulcs önmagában nem feltétlenül hat ösztönzőleg a befektetésekre. Amint említettük, fontos azt is megnézni, hogy az adó alapja milyen módon kerül kiszámításra. Itt az egyes országok eltérő kedvezményeket alkalmaznak, például Magyarország a kutatás-fejlesztési költségeket kétszer engedi érvényesíteni adózási szempontból, ezáltal arra ösztönözve a vállalkozásokat, hogy hazánkban végezzenek ilyen tevékenységet – mondta Kövesdy Attila, a Deloitte adópartnere.
Kevesen emelnek, de van, aki nagyot
Ugyan az Európai Unióban a Bizottság részéről törekvés van arra, hogy egységes társasági adóalapot (de nem egységes adókulcsot) hozzanak létre, kétséges, hogy ennek lesz-e kézzel fogható eredménye. Ennek oka, hogy a tagállamok szeretnék megőrizni azon képességüket, olyan adórendszert működtessenek, amely gazdaságpolitikai céljaikat támogatja. Nyilvánvaló, hogy egy egységes társasági adóalap e törekvésükben nagy mértékben korlátozná a tagállamokat. További kérdés lehet, hogy mennyire lehet egységes és versenysemleges egy olyan társasági adórendszer, ahol az adóalap ugyan harmonizálva van, de az adó kulcsok eltérhetnek.
Említésre méltó, hogy önmagában a társasági adó mértéke nem határoz meg befektetetési döntéseket. Például Kínába vagy Indiába a magas társasági adókulcs ellenére is rendkívül nagy a működőtőke beáramlás.
A kronologikus összehasonlítás alapján megállapítható, hogy az országok jellemzően szinten tartják, vagy csökkentik társasági adókulcsaikat. A 207 országból mindösszesen hat (Grönland, Kuvait, Luxemburg, Holland Antillák, Fülöp-szigetek, Sri Lanka) olyat találunk, amely 2004 és 2007 között emelte, még ha kis mértékben is, társasági adókulcsát. A legdrasztikusabb változás Kuvaitban történt, ahol a 2004-es 0 százalék 2007-re 0-55 százalékra módosult.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
