A forró tőke húzza a magyar tőzsdét

05.17 09.09 Eltérés záróár TVK 5450 5 545 1,71% Pannonplast 1440 1 615 10,84% Mtelekom 854 988 13,56% Egis 16400 19180 14,49% Borsodchem 2149 2 555 15,89% Antenna Hungária Rt. 4200 5120 17,97% Synergon 471 645 26,98% DÉMÁSZ 12750 17495 27,12% Fotex 261 359 27,30% FHB 1160 1620 28,40% OTP 5925 8300 28,61% Richter 24400 34625 29,53% MOL 14950 23100 35,28% Forrás: Quaestor

A márciusi 18 ezer pontos tőzsdecsúcs után az elemzők többsége azt várta, hogy az index csak az év végére térhet vissza erre a szintre. Az Ecostat pédául arra intett: 17 ezer pont feletti indexnél már kockázatos a vásárlás, és a tőzsde helyett a biztos, a biztos, évi 7-7,5 százalékos nyereséget ígérő állampapírpiacot ajánlották.

Ehhez képest a május végén indult, azóta is tartó fellendülésben csak az utóbbi négy hónapban 30 százalék körüli árfolyamnövekedést produkáltak a nagy részvények. A szakértők viszont arra intenek: a mostani növekedés egyértelműen a hatalmas összegű beáramló tőkének köszönhető, és amint - ahogy korábban, továbbra is elsősorban az amerikai kamatszint emelkedésével összefüggésben - megindul a kivonulás, zuhanhat az index. Hogy mikor, azt nem tudni, de a várakozások szerint a BUX 20 ezer pont alá nem süllyed, így az év elejéhez képest még így is bőven pluszban lesz.

Ömlik a pénz

A jelenlegi növekedés a likviditásról szól, nem a részvények értékeléséről - mondta az Indexnek Háda Bálint, a Quaestor elemzője, aki szerint éppen ezért ma már bizonyos értelemben minden befektetés kicsit lutrinak tűnik. Ha megfordul a trend, és a tőke kifelé indul, az árfolyamok is esni fognak.

Magyar részvények záróár vált. (Ft) vált. (%) vált. jan 1. óta (%) 52 heti max. diferencia forgalom (db) Antenna 5 120 20 0,39 32,99 5145 -0,49% 9171 BorsodChem 2 659 99 3,87 43,81 2765 -3,83% 567182 BorsodChem (Varsó)* 42 0 0 32,17 44 -5,47% 23477 Egis 19700 460 2,39 80,73 21500 -8,37% 48780 ELMŰ 29500 430 1,48 40,34 29995 -1,65% 35 ÉMÁSZ 11340 55 0,49 24,62 11500 -1,39% 6499 DÉMÁSZ 18000 500 2,86 18,27 18460 -2,49% 29903 FHB 1640 -5 -0,3 25,67 1690 -2,96% 305180 MATÁV 972 -8 -0,82 12,37 1018 -4,52% 2565846 MOL 23370 -335 -1,41 83,87 24750 -5,58% 710472 MOL (Varsó)* 371 -3,5 -0,94 72,73 396 -6,44% 2801 OTP 8310 0 0 49,19 8540 -2,69% 1079824 Pannonplast 1620 -15 -0,92 39,66 1750 -7,43% 12 703 Rába 700 0 0 2,94 820 -14,63% 23549 Richter 35000 -295 -0,84 54,19 36 295 -3,57% 91610 TVK 5 495 0 0 8,6 5 940 -7,49% 705 Forrás: Quaestor, 2005.09.13 * lengyel zloty

Ugyanígy vélekedik Csikszenthy Csaba, az Ecostat igazgatóhelyettese is. A szakértő felhívta a figyelmet: senki nem látta előre, hogy ilyen mértékű tőkebeáramlásra kerülhet sor még az idén. A márciusi csúcs idejében mintegy 6 milliárd dollár érkezett a fejlődő piacokra, ahova Magyarországot is sorolják, ez azután májusra két milliárd körülire csökkent. Az azóta folyamatos újabb tőkebeáramlás során már kilenc milliárd dollár fölött járnak a fejlődő piacok, és egyelőre az utolsó adatok szerint is folytatódik az emelkedő trend.

A forró tőke időnként idegességet is szül: azt, hogy mennyire nem látszik, meddig tarthat még az emelkedés, illetve mikor áll be fordulat, Háda Bálint szerint mutatja, hogy az elmúlt hetekben több olyan nap is volt, amikor a napon belüli kereskedés során 1000 pontot is ingázott az index.

A legnagyobb nyertesek

Az idén január elseje óta minden hazai részvény árfolyama emelkedett, de a szórás igen jelentős. A legnagyobb mértékben a Mol nőtt, több mint nyolcvan százalékkal, de majdnem ekkora hasznot érhettek el az Egisbe fektetők is. A négy nagy közül (a Mol mellett) az OTP és a Richter 50 százalék körül, a Matáv azonban alig 12 százalékkal emelkedett. Az elmúlt hónapok -- az egyébként hagyományosan gyengébb nyári forgalomban különösen meglepő -- szárnyalása azt eredményezte, hogy a nagy részvények mostanra elérték az elemzők által pár hónappal ezelőtt várt egy éves célárfolyamukat. Háda Bálint szerint azt az egyes vállalatok esetében esetileg mérlegelve is nehéz megmondani, mennyiben tekinthetőek immáron túlértékeltnek a részvényeik. Az OTP-nél például a leányvállalatok teljesítménye, az Mol-nál a befektetők által várt későbbi olajár is fontos tényező lehet: a részvények valós értékétől azonban szinte függetlenül következhet be zuhanás abban az esetben, ha egszercsak megindul kifelé a tőke.

Meddig esik, ha esik?

Bár a zuhanás bármikor bekövetkezhet, 10-15 százalékosnál nagyobb esésre nem kell számítani Csikszenthy Csaba szerint. Az Ecostat igazgatóhelyettese emlékeztetett: azt már tavasszal is jelezték: bár a tőzsdére az elmúlt években az volt a jellemző, hogy amikor a GDP-növekedés mértékétől elszakadva, nagyobb léptékben nőtt a BUX, akkor egy későbbi korrekció olyan szintre repítette volna, mintha a szárnyalás ideje alatt is csak a GDP bővűlésnek megfelelő lett volna a növekedés, ilyen zuhanásra többé már nem kell számítani. Ez egyébként ma azt jelentené, hogy 15 ezer pont környékére esik vissza az index, de az uniós tagsággal egy sokkal jobb megítélésű, megbízhatóbb piaccá vált a hazai. A szakértő úgy véli, a tőkekivonást követően is 20 ezer pont környékén maradhat az index, ez pedig a tavalyi záráshoz képest egyértelműen jelentős növekedés.