Hiába volt az augusztus-szeptemberi pánikot követően látszólagos megnyugvás a piacokon, a nyári válság újabb hulláma az elmúlt hetekben komoly problémákat okozott a világ pénzügyi rendszerében – mondta az Indexnek Trippon Mariann. A CIB vezető elemzője kifejtette: a bankközi kamatok nagyon jelentős mértékben emelkedtek, és meghaladták a jegybanki alapkamatokat. Ez azért probléma, mert így megdrágult a bankok számára saját, rövid, akár egynapos hitelekkel való finanszírozása.
Kockázatos ügyfelek
A jelenség oka, hogy a jelzálogválság nyomán kiderült, a bankok jelentős része bír nagy mennyiségű kétes, rossz kintlevőséggel. Ez érthető módon bizalmatlanságot szült a pénzintézetek között, hiszen nem lehettek biztosak egymás tényleges helyzetében, maguk a bankok váltak egymás számára kockázatosabb ügyfelekké. Ez a kockázat jelent meg az egymás számára biztosított hitelek kamatainak emelkedésében.
Miért gond ez? Ha a bank nehezebben jut a saját likviditásához szükséges rövid hitelekhez, akkor egyrészt ezt a felárat megjeleníti az ügyfelei felé akár díjain keresztül, másfelől maga is drágábban ad hiteleket – magyarázta az Indexnek Trippon Mariann. Ez a helyzet azt eredményezi, hogy az egész gazdaság számára nehezebb és drágább lehet a beruházások finanszírozása, ami tovább rontja a világgazdaság növekedési kilátásait.
A szakértő rámutatott: miközben az európai alapkamat jelenleg 4 százalékos, a bankközi három hónapos kamat 4,93 százalék volt. Normális esetben ennél jóval kisebb lenne. Az USA-ban tegnap 4,25 százalékra csökkentett és tovább csökkenteni várt irányadó kamat ellenére a bankközi mutató 5,11 százalékon állt.
Mit tettek a jegybankok?
A legnagyobb lépést a Fed tette: a döntés értelmében az úgynevezett diszkontkamatráta alatt is biztosítanak hiteleket, amelyekhez aukción lehet hozzájutni. A diszkontkamatráta a Fed által folyósított hitelekre vonatkozó, szeptemberben 5-ről 4,5 százalékra csökkentett mutató. Már akkor bővítették azoknak az értékpapíroknak a körét is, amelyeket most az aukciókon is elfogadnak.
Emellett miközben a jegybankok kizárólag saját devizájukban biztosíthatnak forrásokat, a Fed lehetővé tette, hogy az EKB 20, a svájci jegybank 4 milliárd dollár erejéig akár dollárban is finanszírozhasson hitelintézeteket.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
