Trükkök százait kezdi bevetni a kormány

Az utóbbi hetekben megszaporodtak azok az államháztartási adatok, különféle statisztikák, amelyek alapján nagyon valószínűnek tűnik, hogy jóval kisebb is lehet idén a költségvetési hiány a konvergenciaprogramban vállalt, 4 százalékos GDP-arányos célnál. (Az elemzői konszenzus 3,6-3,8 százalék körüli deficit.) Mindezidáig azonban a Pénzügyminisztérium vonakodott leszállítani a deficittervet, minduntalan az óvatosságra hivatkozva. A jelek azonban arra utalnak, ennél többről lehet szó.

3 százalékhoz közel lehetnénk

A költségvetés bevételi oldalán jelentős túlteljesülés lehet, elsősorban a gondoltnál nagyobb béremelkedés és a tervezettnél jóval nagyobb infláció miatt - magyarázza Kondora Szilárd. Az OTP Bank elemzője úgy számol, a GDP arányában 1,2 százalékponttal, vagyis 320-340 milliárd forinttal is meghaladhatják az adó-, járulék- és egyéb bevételek a konvergenciaprogramban vázolt, és a költségvetés alapjául szolgáló mértéket. Az elemző a kiadási oldalt tarthatónak ítéli, az állami bérkifizetések és dologi kiadások (rezsiköltségek döntően), valamint a kamatkiadások terén kis túlköltés lehet, ám a korábban számítottnál is jobban visszaeső állami beruházások ezt ellensúlyozzák. Egy szó, mint száz, ennek alapján a 4 százalékos célhoz képest jóval kisebb, 3 százalékhoz nagyon közeli is lehetne az idei költségvetési hiány.

Látható, hogy milyen nagy mozgásteret teremtett magának a kabinet. Minek annyira mérsékelni, az ígértnél is sokkal jobban levinni az államháztartási deficitet, ha csupán a cél eléréséért is vállveregetés jár - ez a kérdés merülhetett fel kormányzati tisztviselők fejében. A nagy mozgástérbe ezért sok minden belefér, még az is, hogy félig-meddig mesterségesen növelje a kormány egy kicsit a deficitet úgy, hogy az még így is a célon belül maradjon.

Már megint itt az Eurostat

Lapunk információi szerint tegnap érkezett Magyarországra az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának delegációja és a magyar kormányzattal folyó kétnapos egyeztetéseken egy, az idei költségvetési egyenleget jelentősen érintő ügyben is döntés születik. Ez pedig a MÁV Cargo privatizációjából befolyó summa elszámolása.

Az uniós statisztikai szabályok szerint a teherfuvarozási üzletág 102,5 milliárdos bevételét nem szabad államháztartási bevételként elszámolni (az nem javítja a szaldót), ám mivel ennek egy részét vagy egészét a személyszállító üzletág, a MÁV Start közszolgálati feladatainak finanszírozására kívánja felhasználni a kormány, ez a tétel növeli a kormányzati kiadást és így rontja az államháztartási mérleget. Bár lenne rá esély, hogy ne a teljes, a GDP 0,4 százalékát kitevő összeget kelljen hiánynövelő tételként "bepakolni" a költségvetési egyenlegbe, csak a felét, lapunk úgy tudja, a kormányzat nem fogja magát összetörni a kisebb deficitrontás érdekében.

Értesülésünk szerint a Pénzügyminisztérium is úgy tartja a 4 százalékos idei hiánytervét változatlanul, hogy számol a 0,4 százalékos, a MÁV Cargo-bevétellel kapcsolatos hiánynövelő tétellel. Ezt erősíti egyébként az is, hogy a tárca szóvivője nemrég - az ügylet kapcsán kirobbant vita idején - úgy nyilatkozott, akár meghiúsul a Cargo eladása, akár nem, biztosított a 4 százalékos idei hiánycél teljesülése. Információink szerint korábban a tárcánál nem kalkuláltak ezzel, de most már igen. Ez pedig azt jelenti, a szakminisztérium úgy nem vitte le a 4 százalékos célt, hogy valójában legfeljebb 3,6 százalékos deficitre számított.

A Cargo-tétel, és még néhány kisebb miatt Kondora Szilárd úgy véli, év végén a deficit 3 százalékhoz nem nagyon közel, inkább 3,4 százalék körül alakulhat. Ha így lesz, azzal egy csapásra teljesítjük az euróbevezetés költségvetési kritériumát és 2000 óta nem látott szintre jönne le a deficit. (Az euróbevezetés kritériuma a 3 százalékos hiányszint, ám évente csökkenő mértékben. 2009-ig egy nyugdíjkorrekciót figyelembe lehet venni. Így adódna 2008-ra 3 százalék alatti deficit.)

Lehetnek még tartalékot rejtő tételek az idei büdzsében. Jelenleg négy nagy kohéziós projekt fut: a négyes metró mellett az M7-es utolsó szakasza, az M0 és az M43. Bár még nincs döntés arról, hogy Brüsszel ezeket támogatja-e, ám valószínűleg igen lesz a válasz, akkor pedig 120-130 milliárd körüli bevétellel lenne indokolt kalkulálni. Így az óvatosság jegyében ezen a soron is pár tíz milliárdos puffer lehet. (Ha bejön a pénz, az a bevételt növeli, hiányt csökkenti.)

Kozmetikáznak, hogy költekezhessenek

A fent említett két momentum azt sugallja, a pénzügyi tárca most azon igyekszik, hogyan tudja minél közelebb hozni a tényleges hiányt a jelenlegi célhoz. Ennek két oka lehet. Egyrészt, ha nyilvánvalóvá válna a politikusok számára, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén jóval kisebb lehet a költségvetési hiány a tervezettnél, akkor előbb hozakodnának elő a költségvetési gyeplő lazításával.

Másrészt, a kormányzat lényegében azért kozmetikázza az idei eredményt, azért hoz ki magasabb deficitet egyszeri tételek beemelésével, hogy jövőre büntetlenül kezdhessen osztogatni. (Vagy esetleg így teremti elő a jövő évi adócsökkentés fedezetének egy részét – ami megintcsak lazítás, igaz, nem a támogatások, juttatások növelésével ad többletjövedelmet az érintetteknek, hanem úgy, hogy többet hagy náluk a tehermérséklés révén.) Konkrét példán érzékeltetve: képzeljük el azt az esetet, amikor az idei és jövő évi hiányadat megegyezik, mondjuk 3,4 százalék. Így első blikkre nem látszanának az osztogatás jelei. Egyszeri tételek nélkül (vagyis a valóságos folyamatokat jobban tükrözve) az idei egyenleg csak 3 százalékos mínuszt mutatna. Ehhez, a valóságos állapotot leképező egyenleghez képest azonban a 2009. évi deficit nagyobb, ezért aztán egyértelművé válna, hogy kezdetét vette a szavazatvásárlás. Másként: amit most egyszeri tételként beemel a kabinet a költségvetési hiányba, ugyanakkora mozgásteret csinál saját magának, de jövőre, ezt a pénzt látszólag büntetlenül költhetné el.

Trükkök nélkül nem tudunk élni

A 4 százalékos idei célnál szintén kisebb hiányra számító Barcza György, a K & H Bank vezető elemzője szerint szomorú, hogy úgy tűnik, a trükközés beleivódott a rendszerbe. 2006-ig a borzalmas államháztartási helyzetet igyekezett elfedni mindenféle próbálkozásokkal az akkori kormányzat, most is a trükkök eszközéhez nyúl, igaz, a másik irányba kozmetikáznak. A káros ebben az is, hogy egy idő után teljesen átláthatatlanná válik a helyzet, egyre több energiát emészt fel az, hogy az ilyen egyedi dolgoktól megtisztítsuk az államháztartási adatokat, és nemcsak az elemzők, kívülállók bíbelődnek ezzel, hanem az apparátus is. Nem a hatékonyságjavításra helyeződik a hangsúly – húzza alá a közgazdász.