Hermina
15 °C
27 °C

Trükkök százait kezdi bevetni a kormány

2008.07.11. 07:56
Igen érdekes helyzet állt elő mostanra az államháztartásban azzal, hogy a költségvetési egyenleg minden korábbi várakozásnál is jobb lehetne, a hiány pedig könnyen soha nem látott szintre csökkenhetne. Ezt a tényt azonban a pénzügyi tárca, szélesebb értelemben a kormányzat igyekszik elfedni azért, hogy jövőre úgy osztogathasson látszólag büntetlenül sok tízmilliárd forintot, hogy közben a büdzsé szaldója sem romlik.

Az utóbbi hetekben megszaporodtak azok az államháztartási adatok, különféle statisztikák, amelyek alapján nagyon valószínűnek tűnik, hogy jóval kisebb is lehet idén a költségvetési hiány a konvergenciaprogramban vállalt, 4 százalékos GDP-arányos célnál. (Az elemzői konszenzus 3,6-3,8 százalék körüli deficit.) Mindezidáig azonban a Pénzügyminisztérium vonakodott leszállítani a deficittervet, minduntalan az óvatosságra hivatkozva. A jelek azonban arra utalnak, ennél többről lehet szó.

3 százalékhoz közel lehetnénk

A költségvetés bevételi oldalán jelentős túlteljesülés lehet, elsősorban a gondoltnál nagyobb béremelkedés és a tervezettnél jóval nagyobb infláció miatt - magyarázza Kondora Szilárd. Az OTP Bank elemzője úgy számol, a GDP arányában 1,2 százalékponttal, vagyis 320-340 milliárd forinttal is meghaladhatják az adó-, járulék- és egyéb bevételek a konvergenciaprogramban vázolt, és a költségvetés alapjául szolgáló mértéket. Az elemző a kiadási oldalt tarthatónak ítéli, az állami bérkifizetések és dologi kiadások (rezsiköltségek döntően), valamint a kamatkiadások terén kis túlköltés lehet, ám a korábban számítottnál is jobban visszaeső állami beruházások ezt ellensúlyozzák. Egy szó, mint száz, ennek alapján a 4 százalékos célhoz képest jóval kisebb, 3 százalékhoz nagyon közeli is lehetne az idei költségvetési hiány.

Látható, hogy milyen nagy mozgásteret teremtett magának a kabinet. Minek annyira mérsékelni, az ígértnél is sokkal jobban levinni az államháztartási deficitet, ha csupán a cél eléréséért is vállveregetés jár - ez a kérdés merülhetett fel kormányzati tisztviselők fejében. A nagy mozgástérbe ezért sok minden belefér, még az is, hogy félig-meddig mesterségesen növelje a kormány egy kicsit a deficitet úgy, hogy az még így is a célon belül maradjon.

Már megint itt az Eurostat

Lapunk információi szerint tegnap érkezett Magyarországra az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának delegációja és a magyar kormányzattal folyó kétnapos egyeztetéseken egy, az idei költségvetési egyenleget jelentősen érintő ügyben is döntés születik. Ez pedig a MÁV Cargo privatizációjából befolyó summa elszámolása.

Az uniós statisztikai szabályok szerint a teherfuvarozási üzletág 102,5 milliárdos bevételét nem szabad államháztartási bevételként elszámolni (az nem javítja a szaldót), ám mivel ennek egy részét vagy egészét a személyszállító üzletág, a MÁV Start közszolgálati feladatainak finanszírozására kívánja felhasználni a kormány, ez a tétel növeli a kormányzati kiadást és így rontja az államháztartási mérleget. Bár lenne rá esély, hogy ne a teljes, a GDP 0,4 százalékát kitevő összeget kelljen hiánynövelő tételként "bepakolni" a költségvetési egyenlegbe, csak a felét, lapunk úgy tudja, a kormányzat nem fogja magát összetörni a kisebb deficitrontás érdekében.

Egy sokatmondó anekdota

Pár hónapja hazánkban járt az Európai Bizottság egyik, költségvetési ügyekben illetékes tisztségviselője. Az államháztartási problémákkal kapcsolatban több kérdést tett fel magyar kormányzati szakembereknek. Ők elcsodálkoztak, honnan ismeri ilyen jól a magyar büdzsét, a nehézségeket, a kényes témákat. A bizottsági tisztségviselő olasz volt és hazája problémái alapján fogalmazta meg kérdéseit, arra keresve a választ, vajon Magyarországon mi a helyzet Olaszországhoz képest.

Értesülésünk szerint a Pénzügyminisztérium is úgy tartja a 4 százalékos idei hiánytervét változatlanul, hogy számol a 0,4 százalékos, a MÁV Cargo-bevétellel kapcsolatos hiánynövelő tétellel. Ezt erősíti egyébként az is, hogy a tárca szóvivője nemrég - az ügylet kapcsán kirobbant vita idején - úgy nyilatkozott, akár meghiúsul a Cargo eladása, akár nem, biztosított a 4 százalékos idei hiánycél teljesülése. Információink szerint korábban a tárcánál nem kalkuláltak ezzel, de most már igen. Ez pedig azt jelenti, a szakminisztérium úgy nem vitte le a 4 százalékos célt, hogy valójában legfeljebb 3,6 százalékos deficitre számított.

A Cargo-tétel, és még néhány kisebb miatt Kondora Szilárd úgy véli, év végén a deficit 3 százalékhoz nem nagyon közel, inkább 3,4 százalék körül alakulhat. Ha így lesz, azzal egy csapásra teljesítjük az euróbevezetés költségvetési kritériumát és 2000 óta nem látott szintre jönne le a deficit. (Az euróbevezetés kritériuma a 3 százalékos hiányszint, ám évente csökkenő mértékben. 2009-ig egy nyugdíjkorrekciót figyelembe lehet venni. Így adódna 2008-ra 3 százalék alatti deficit.)

Lehetnek még tartalékot rejtő tételek az idei büdzsében. Jelenleg négy nagy kohéziós projekt fut: a négyes metró mellett az M7-es utolsó szakasza, az M0 és az M43. Bár még nincs döntés arról, hogy Brüsszel ezeket támogatja-e, ám valószínűleg igen lesz a válasz, akkor pedig 120-130 milliárd körüli bevétellel lenne indokolt kalkulálni. Így az óvatosság jegyében ezen a soron is pár tíz milliárdos puffer lehet. (Ha bejön a pénz, az a bevételt növeli, hiányt csökkenti.)

Kozmetikáznak, hogy költekezhessenek

A fent említett két momentum azt sugallja, a pénzügyi tárca most azon igyekszik, hogyan tudja minél közelebb hozni a tényleges hiányt a jelenlegi célhoz. Ennek két oka lehet. Egyrészt, ha nyilvánvalóvá válna a politikusok számára, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén jóval kisebb lehet a költségvetési hiány a tervezettnél, akkor előbb hozakodnának elő a költségvetési gyeplő lazításával.

Másrészt, a kormányzat lényegében azért kozmetikázza az idei eredményt, azért hoz ki magasabb deficitet egyszeri tételek beemelésével, hogy jövőre büntetlenül kezdhessen osztogatni. (Vagy esetleg így teremti elő a jövő évi adócsökkentés fedezetének egy részét – ami megintcsak lazítás, igaz, nem a támogatások, juttatások növelésével ad többletjövedelmet az érintetteknek, hanem úgy, hogy többet hagy náluk a tehermérséklés révén.) Konkrét példán érzékeltetve: képzeljük el azt az esetet, amikor az idei és jövő évi hiányadat megegyezik, mondjuk 3,4 százalék. Így első blikkre nem látszanának az osztogatás jelei. Egyszeri tételek nélkül (vagyis a valóságos folyamatokat jobban tükrözve) az idei egyenleg csak 3 százalékos mínuszt mutatna. Ehhez, a valóságos állapotot leképező egyenleghez képest azonban a 2009. évi deficit nagyobb, ezért aztán egyértelművé válna, hogy kezdetét vette a szavazatvásárlás. Másként: amit most egyszeri tételként beemel a kabinet a költségvetési hiányba, ugyanakkora mozgásteret csinál saját magának, de jövőre, ezt a pénzt látszólag büntetlenül költhetné el.

Trükkök nélkül nem tudunk élni

A 4 százalékos idei célnál szintén kisebb hiányra számító Barcza György, a K & H Bank vezető elemzője szerint szomorú, hogy úgy tűnik, a trükközés beleivódott a rendszerbe. 2006-ig a borzalmas államháztartási helyzetet igyekezett elfedni mindenféle próbálkozásokkal az akkori kormányzat, most is a trükkök eszközéhez nyúl, igaz, a másik irányba kozmetikáznak. A káros ebben az is, hogy egy idő után teljesen átláthatatlanná válik a helyzet, egyre több energiát emészt fel az, hogy az ilyen egyedi dolgoktól megtisztítsuk az államháztartási adatokat, és nemcsak az elemzők, kívülállók bíbelődnek ezzel, hanem az apparátus is. Nem a hatékonyságjavításra helyeződik a hangsúly – húzza alá a közgazdász.