Tőzsdei spekuláció a műegyetemen

Magyarországon nem él túl erősen a köztudatban az, hogy az embernek foglalkozni kellene a saját megtakarításaival. A tárgyak között jól jön egy, amely a pénzügyi kultúráról szól – egyebek mellett ezzel indokolja a műegyetem, hogy februártól elindítják a Tőzsdei spekuláció című, szabadon választott tárgyat. A képzés elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a végzős hallgatók valós gazdasági ismeretek birtokában diplomázzanak.

Sikertörténet és előrejelezhetetlenség

Február második hetében kezdődik a képzés, amely első körben figyelemfelkeltő témával foglalkozik: sikertörténeteken keresztül mutatja be a hallgatóknak a tőkepiacot, azt, hogy miért fontos egy gazdaság működésében a tőzsde – mondta a tárgy két felelősének egyike, Ormos Mihály egyetemi adjunktus. Ezt követően kitérnek arra, hogy előrejelezhetők-e az árfolyamok – az fog kiderülni, hogy nem, fogalmazott az adjunktus –, ezen belül a technikai elemzések, a fundamentális és a bennfentes információk szerepével is foglalkoznak.

A hallgatók emellett megismerkedhetnek a pénzügyi rendszeren túl a különböző befektetési lehetőségekkel, az aktív és passzív portfoliómenedzsmenttel és a pénzügyi viselkedéstannal. Foglalkoznak azzal is, milyen tőkepiaci termékek, értékpapírok és instrumentumok vannak. A befektetési alapokról egy vendég előadó, az Erste Alapkezelő igazgatója, Fekete Attila tart előadást – mondta Ormos Mihály, aki Andor György egyetemi docenssel együtt viszi a témát.

Az oktatók nem ígérik, hogy tőlük megszerezhetik a hallgatók a bölcsek kövét, és nyerő stratégiát sem kínálnak készen. Sőt, a képzés egyik célja az, hogy a hallgatók megtudják: ilyen nincs is, hiszen ha létezne biztos nyerő stratégia, akkor mindenki ezt alkalmazná, így, megszűnne nyerő stratégiának lenni, és értéktelenné válna.

Nem jutalmazzák a szerencsét

Ez komoly tantárgy lesz, a hallgatóknak vizsgázniuk kell, a felkészüléshez jegyzetet adunk ki, és prezentációval is segítséget nyújtunk a tanulásban – fogalmazott az adjunktus az értékelésről. A vizsgát azok sem úszhatják meg, akik a képzéssel egyidejűleg tőzsdézni kezdenek, és a szemeszter végére 10, 20 vagy akárhány százalékos extraprofitot halmoznak fel, Ormos szerint azért, "mert ezzel csak a szerencséjüket ismernénk el".

A szigorú feltételek ellenére az adjunktus arra számít, hogy nagyjából 150 hallgató veszi fel a tárgyat, amelyre bármelyik évfolyamról lehet jelentkezni. Közös, "éles" tőzsdézésre egyelőre nem készülnek, de lehet, hogy a korábban már kipróbált, szimulált tőzsdejátékot újjáélesztik.

Divattantárgy

A pénzügyi ismeretek oktatása az elmúlt félévben lett igazán felkapott téma, de eddig elsősorban a középiskolásokra koncentráltak az ilyet szervezők. A szeptemberben indult tanévben mintegy háromezer középiskolás kezdte tanulni iskolai keretek között, a tőzsde és a gazdasági tárca támogatásával a Pénzügyi ismeretek című tantárgyat, de az anyagot az internetre is feltették, így azt bárki használhatja.

Ősszel öt pénzügyi szervezet egy ajánlást is megfogalmazott, ebben azt kérte a nemzeti alaptantervet felülvizsgáló bizottságtól, hogy a pénzügyi ismereteket tegyék kötelezővé a közoktatásban. A bizottság ezt az ajánlást beépíti az új alaptantervbe, amelynek tervezete a szakmai egyeztetések után februárban kerülhet a minisztérium elé. Azt még nem tudni, jövő szeptembertől mindenhol a tanterv része lesz-e a pénzügyi oktatás, és azt sem, milyen tankönyvből, hány évig és kik fognak ilyet tanulni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!