További Magyar cikkek
Kedvező feltételek esetén reális esély van arra, hogy 2010-2011-ben újraindul az uránbányászat a Mecsekben – mondta az ausztrál tulajdonú WildHorse Energy Hungary Kft. ügyvezető igazgatója hétfőn. Barabás András a témában tartott tanácskozás szünetében úgy fogalmazott, a cég eddigi felmérései alapján a térségben van akkora uránvagyon, amelyet korszerű technológiával gazdaságosan ki lehetne termelni, a vizsgálatokat azonban tovább kell folytatni.
Ahol már bányásztak uránt a Mecsekben – klikk a képre!
Az uránbányászatban a mélyművelés mellett már új eljárás is alkalmazható. Ennek lényege, hogy a talaj mélyebb rétegeibe fúrólyukakon keresztül speciális vegyületet juttatnak, amely az ércből kioldja az uránt, s azt a felszínre hozzák. Az ausztrál érdekeltségű cég tavaly négy területen, Pécs, Dinnyeberki, Bátaszék és Máriakéménd környékén 2010-ig kapott uránkutatási engedélyt a Pécsi Bányakapitányságtól, már a kutatásra több milliárd forintot szánnak.
A WildHorse idén júniusban repülőgépről geofizikai méréseket végzett, és jelenleg a bátaszéki és máriakéméndi terület kutatófúrásait készíti elő. Az a cél, hogy mintát vegyenek az érces rétegekből, és elemezzék azokat. Arra a kérdésre, reálisnak tartja-e az uránbányászat újraindítását annak tükrében, hogy korábban több pécsi politikus is aggályait fogalmazta meg ezzel kapcsolatban, Barabás azt mondta: nincs mitől félni, a termelés a legszigorúbb környezetvédelmi előírások betartásával folyna.
Az igazgató hangsúlyozta, egyelőre korai arról beszélni, hogy a WildHorse Energy a kutatás után a termelésben is részt venne, de az biztos, beindításához tízmilliárd forintos nagyságrendű beruházás és sok engedély beszerzése szükséges. A bányanyitások ugyanakkor több száz embernek adhatnának munkát. A WildHorse korábban azt közölte, hogy összesen 420 négyzetkilométer területre kapott kutatási engedélyt.
A térképen az alábbi településeket nem tudtuk feltüntetni:
Bátaszék, Decs, Dinnyeberki, Dunaszekcső, Ibafa, Mánfa, Maráza, Nagyváty, Sárpilis
Magyarországon több mint ötvenéves múltja van az uránbányászatnak, bár kitermelés alig negyven évig folyt, a csúcsidőszakban 8000 embernek adott munkát. A hidegháború idején a Mecsekben kutató szovjet tudósok jártak sikerrel, bár az ágazatban dolgozók szerint bő tíz évvel korábban már a nácik is kerestek ott uránt. A kezdetben katonai, később békés célú, de általában veszteséges kitermelés – amely a mostani árakon már nyereséges lehetne, ha még folyna – 1997-ben ért véget.
A Mecsekben a kilencvenes években 65 és 110 dollár közötti áron lehetett egy kiló uránércet kitermelni. Ez a korszerűbb technológiával ma sem lenne magasabb, miközben az uránérc piaci ára már átlépte a kilónkénti 200 dollárt, így nyereséges üzlet lehet a mecseki uránbányászat. Különösen úgy, hogy a térségben még nagy mennyiségű mező maradt feltáratlan. A szakértők szerint a már bezárt bányákból csaknem 20 ezer tonnányi fémuránt nem bányásztak ki, de a térségben még több tízezer tonna uránérc lehet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
