Megtalálták az ausztrálok a magyar uránt

Bátaszék környékén áprilisban zárult le az ausztrál tulajdonú WildHorse Energy Hungary Kft. kutatási programjának első fázisa, amely során korábbi kutatási eredményeket megerősítő fúrásokat végeztek. Ezeknek az első eredményei igazolják a feltételezett uránérctelepek jelenlétét, valamint hozzájárulnak az uránérc kitermelésére legalkalmasabb technológia kiválasztásához – közölte a cég szerdán.

Az első eredmények alátámasztják az ércesedés jelenlétét a területen. Az urántartalmú érc 140-230 méter mélységben van, vastagsága körülbelül 1-2,5 méter közötti, az urántartalom 0,01 és 0,084 százalék között változik. A WildHorse szerint ezzel igazolták az egykori, 83 fúrást magában foglaló program eredményeinek helyességét, miszerint a célterületen 3 kilométeres, urántartalmú ércesedés található, 0,01-0,07 százalékos átlagos ércminőséggel.

Az Index kérdésére Barabás András, a cég vezetője azt mondta: a feltárás eredményei a várakozásaiknak megfelelőek voltak. "Az látszik, hogy ez nem egy lezárt terület, van esély arra, hogy a teljes ércmező kiterjedése ennél nagyobb" – fogalmazott az ügyvezető. Ezt azért nevezte fontosnak, mert az ércmező jelenlegi kiterjedése nem túl nagy, ekkora területen kétséges lehet a nyereséges kitermelés.

Bizakodnak

A cég közölte: a most lezárult megerősítő fúrási program során a WildHorse szakemberei négy helyen végeztek fúrásokat mintegy 900 méter mélységben, a célterület kelet-északkeleti részén, miközben kőzetmintákat vettek egyes, már korábban lehetséges lelőhelyként számon tartott területekről. A vizsgálatok a régi fúrólyukakban és a tőlük 5-80 méteres távolságra található iker-fúrólyukakban mért természetes gammasugárzás között nem mutattak ki jelentős eltérést; az ércesedés paraméterei szinte megegyezőek.

A magminták laboratóriumi vizsgálatának eredményeit a WildHorse biztatónak nevezte; ezek az eredmények mutatják meg a potenciális érckoncentráció fokát, vagyis a kitermelhető uránérc minőségét. Ahhoz azonban, hogy teljes bizonyosságot szerezzenek a ásványi nyersanyag előfordulás tényleges méretéről és minőségéről, további kutatásra van szükség.

A vizsgálatok kimutatták, hogy az ércesedés főleg ártéri jellegű, vízáteresztő homokos vagy kavicsos üledékekben, kevésbé porózus kőzetek között van jelen. Erre alapozva a kutatók már a korábbi vizsgálatok során megállapították, hogy a helyben kinyeréses technológia lehet a legjobb módszer az uránérc kitermelésére. A most lezárult kutatások mindezt megerősítették, mivel a porózus homok ideális körülményeket biztosít e technológia alkalmazására, ráadásul olcsóbb és a környezetet is jobban kíméli.

Még lejjebb mennek

Mivel a területen még soha nem zajlott átfogó kutatás az ércesedés teljes kiterjedésének meghatározására, a WildHorse tervei között szerepel egy geofizikai méréssorozat, valamint egy újabb 9000 méteres fúrási program nyolc nyomvonallal, egy 13,8 négyzetkilométeres területen, amire a vállalat rövidesen megkapja a szükséges engedélyeket. A mélyfúrással szerzett mintákon további kémiai, radioaktív egyensúlyi és kioldásos vizsgálatokat végezhetnek majd.

A bátaszéki projektet szeptemberben folytatják az uránércminták eddiginél is részletesebb vizsgálatával, valamint újabb fúrásokkal és elemzésekkel. A cégnél, amelynek egy próbafúrásán februárban az Index is részt vett, akkor úgy kalkuláltak, hogy ideális esetben akár már a jövő év végén megkezdődhet kitermelés Bátaszék környékén.

A mecseki uránbányászat a kilencvenes években ért véget, akkor az uránérc kilónkénti ára nem haladta meg a 60-65 dollárt, miközben a magyarországi kitermelési költséget nem sikerült 100 dollár alá szorítani. Az érc ára most is viszont tartósan 150 dollár fölött van – de tavaly például a 250 dollárt is meghaladta, így akár érdemes lehet az ausztráloknak befektetni a tervezett 10 milliárd forintot, amiből csak a kutatásra 2,5 millió dollárt szánnak.