Kommunikációban erős az ÚTP

Noha már három hónappal ezelőtt meghirdették az Új Tulajdonosi Programot, és hetente-kéthetente tartottak sajtótájékoztatót ezzel kapcsolatban, sőt múlt héten egy kormánydöntés is megszületett, mégis: még mindig kevés érdemi információval rendelkezünk a projektről, alig tudható valami a részletekről, így pedig a program megítélése igencsak nehéz – mondta Németh Dávid, az ING Bank elemzője. Érzékeltetette: eddig a kommunikációs szempontok elsődlegesnek bizonyultak ebben az ügyben.

A kulcskérdés, hogy milyen áron juthatnak majd hozzá elsőként az intézményi befektetők a tőzsdei értékesítés útján, aztán a magánszemélyek az ÚTP-be bevonandó állami vállalatok részvényeihez. Bár - mint általában a programról - itt is vajmi kevés körvonalazódott, arra lehet számítani a meglevő információk alapján, hogy az intézményi befektetők vélhetően nyomott áron juthatnak majd hozzá a papírokhoz - vélte Németh. A politikai kockázat ugyanis meglehetősen magas az ügyben, egy új kormány nem biztos, hogy a program mellé áll, le is zárhatja azt. A tervek szerint a részvényértékesítés után is többségi állami tulajdonban maradnak a cégek, így ez is egy plusz bizonytalansági tényező - indokolt a közgazdász. (Az intézményi befektetők biztosítják az első néhány évben - a kedvezmények miatt - a likviditást a piacon, ráadásul a tőzsdének is jót tesz a program emígyen való lebonyolítása.)

Egy szó, mint száz, az intézményi befektetők által kialakított nyomott ár a magánszemélyeknél is érvényes lesz, így a részvényeket nagy valószínűséggel megéri majd megvenni. Sőt, vonzó lehet a lakosság számára tartani az értékpapírokat, figyelembe véve a felkínált kedvezményeket is.

Elszórja vagyonát az állam?

Nem elhanyagolható kérdés azonban az, hogy ha a nyomott ár miatt az intézményi és magánbefektetőknek vonzó lesz a részvényszerzés, az vajon nem jelenti-e azt, hogy az állam elfecsérli az állami vagyont - teszi hozzá az ING Bank elemzője. Tovább árnyalja a képet, hogy a szóban forgó cégekről a részvényelemzők ma keveset tudnak, nem követik nyomon a szervezetek mindennapjait, nem átlátható a társaságok gazdálkodása, ezért nehéz lesz értékelni, beárazni majd a társaságokat. Állami többségi cégekről lévén szó, még olyan szabályozást is ki kell dolgozni, ami az állami részvételből fakadó kockázatokat csökkenti.

A cél jó

Az ördög a részletekben rejlik, és egyelőre valóban nagyon keveset tudunk az ÚTP-ről – mondja Nagy Kálmán, a Concorde vállalati pénzügyekért felelős vezetőjét, aki szerint ugyanakkor önmagában egy ilyen program, a kisbefektetők érdeklődésének felkeltésére bevetett eszközök, a részvényesi kultúra fejlesztése üdvözlendő.

A szakember szerint az a tény, hogy a cégek állami többségi tulajdonban maradnak, nem kell, hogy elriassza a befektetőket, hiszen számos privatizáció zajlott már így le Magyarországon is. A cégek tőzsdei felkészítéséhez, átalakításához, a szükséges, a PSZÁF által engedélyezett nyilvános tájékoztató összeállításához – általános tapasztalatok alapján, a társaságok egyedi jellemzőinek ismerete nélkül – elegendő lehet az idő – még akkor is, ha az egyik első körben bevonni mondott cég, az állami ingatlanok kezelésére alakított cég még megsem alakult.

Ugyanakkor a piaci reakciókban, az árfolyam kialakításában fontos szerepe lehet majd az arányoknak: egyelőre nem tudni, hogy a cégek mekkora része került első körben tőzsdére, majd mekkora pakkot ajánlanak fel az ÚTP keretében. Nagy Kálmán szerint fontos, hogy a tőzsdére vitel pillanatában már a program minden eleme ismert legyen: a piac ebben az esetben tudja megfelelően beárazni a részvényeket.

A Tebesz szerint felelőtlen, elhamarkodott a program

Az Új tulajdonosi programban (ÚTP)szereplő cégeket alkalmatlannak tartja a tőzsdei bevezetésre a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szervezetének (TEBÉSZ) elnöke. Dióslaki Gábor a Napi Gazdaságnak azt mondta, az olyan piacidegen elemek, mint például a visszavásárlási garancia beépítése a programba csak azt igazolja, hogy maga a kibocsátó sem hisz a vállalatok értékében. Szerinte a strukturális átalakítások után legalább egy üzleti évet kellene várni ahhoz, hogy reálisan felmérhető legyen a vállalatok teljesítménye, azonban az igazgatóságok terén is társadalmasításra lenne szükség, a pártdelegáltak kiszűrésével. A szabályozási környezet megváltoztatása legalább fél évet vesz igénybe és abban buktatóként ott van a kisebbségi kormányzás rizikója is. Ezt figyelembe véve az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) valamint egy, az MNV Zrt. tulajdonában álló ingatlanokból létrehozandó ingatlankezelő év végére időzített tőzsdei bevezetését irreálisnak, megvalósulása esetén pedig igen elhamarkodottnak és felelőtlennek tartaná.