Befagyhat a vállalati hitelezés
További Magyar cikkek
Drasztikusan változtak a kis és középvállalatok hitelhez jutási lehetõségei 2008 októberétõl, mivel a válság hatására jelentõsen megnövekedett ezen vállalkozások felszámolási kockázata. A hazai bankok és pénzügyi vállalkozások ilyen környezetben csak a kkv szektor töredékét tudják hitel formájában finanszírozni, legyen szó akár ingatlan, akár gépberuházásokról.
A kkv-k számára – a Magyar Lizingszövetség szerint – az egyetlen megoldás a lízing lehet, mivel az tulajdon átruházással védi a finanszírozót a felszámolás ellen. Ezt azonban a kormányzat nem hajlandó tudomásul venni sem az EU támogatott pályázati rendszerek, sem a meglevõ ingatlanvagyon hasznosítására szolgáló visszlízing esetében.
A kkv-k 60 százaléka saját tulajdonú, terheletlen ingatlannal rendelkezik, ami az egyetlen értékes, forrásbevonáshoz használható fedezetük. Hitel felvételéhez azonban ez sem elég jövõre, a visszlízing viszont alkalmas konstrukciót jelenthet. Ennek során a vállalat eladja ingatlanját a lízingcégnek, és ezáltal szabadon felhasználható forráshoz jut. Az eladással egy idõben a lízingcég lízingszerzõdés keretében visszaadja neki használatba az ingatlant, amely a futamidõ lejártával ismét a vállalkozás tulajdonába kerül – mondta el Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség fõtitkára.
A konstrukció azért nem alkalmazható mégsem, mert amikor a futamidõ végén ismét a vállalkozás válik az ingatlan tulajdonosává, még egyszer meg kell fizetnie az akár 10 százalékos vagyonszerzési illetéket, holott azt õ már korábban egyszer lerótta. Zárt végû pénzügyi lízing esetében az illetéket ráadásul már a futamidõ elején kiszabják, ami még nehezebb helyzetbe hozza az ügyfeleket.
A Magyar Lízingszövetség 2007 májusában fordult elõször a Pénzügyminisztériumhoz azzal a kéréssel, hogy rendezze az ingatlanok visszlízingjével kapcsolatos anomáliákat, és szûntesse meg a dupla illetékfizetési kötelezettséget. Az akkor elkészített szakértõi anyagot azóta számos további követte, és a szövetség 2008 júliusában szóbeli ígéretet is kapott a Minisztériumtól a visszlízinget jelenleg ellehetetlenítõ Illetéktörvény módosítására. Ennek ellenére a Lízingszövetség újabb beadványára ismét elutasító válasz érkezett.
A Magyarországot is elérõ pénzügyi világválság alapvetõen más környezetbe helyezi ezt a kérdéskört; most már a kkv szektor túlélése a tét. Ezzel az alapvetõen adminisztratív intézkedéssel már 2009-ben akár 100 milliárd forint plusz forrás válna elérhetõvé a kkv szektor számára.
A hatályos illetékszabályok miatt alig kötnek visszlízing szerzõdést Magyarországon, így a futamidõ végi tulajdonszerzésre rakódó terhek eltörlése semmilyen költségvetési bevételcsökkenést nem okozna. Ráadásul a lízingcégek plusz 2 százalék illetéket fizetnek minden megkötött szerzõdés után, tehát bevétel növekedés lenne a változtatás eredménye.