Válság van, emeljük a fizetéseket!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Miből lehet látni, hogy válságban van a magyar gazdaság?
Csaba László közgazdász szerint a gazdasági válság olyan, mint a pornográfia: nem lehet definálni, de rögtön felismeri az ember, ha látja.
Én azt látom, hogy az emberek vadul vásárolnak a teszkókban, jó autókban ülnek, és nincs több hajléktalan, mint máskor.
Válság az is, ha egy ország a lehetőségeihez képest rosszul teljesít, vagy nem fejlődik úgy, mint a többi ország. Leginkább a magyar gazdaság versenyképességével van a baj, és ez hosszabb távon nagyobb bajokat okozhat.
Most megint a bezzegszlovákokkal akarsz jönni?
Bezzegszlovákozhatsz, de a gazdasági növekedés Szlovákiában tavaly 8,7 százalékos volt, nálunk 1,3 százalék. Idén a növekedésünk felmehet 2-2,5 százalékra. De sokkal több ennél nem várható, ha így maradnak a dolgok.
Jó, de ha egy lepukkantabb ország elkezd fejlődni, akkor persze, hogy jobbak a számaik.
Ez igaz volt egy darabig. Míg azonban a magyar gazdaság fejlődése hosszabb ideje lassul, mások tartósan fejlődnek. Ha nem változtatunk, a velünk ma azonos fejlettségi szinten lévő többi visegrádi ország – Szlovákia, Csehország, Lengyelország – átlagos GDP-je 2020-ra közel 20 százalékkal haladhatja meg a mienkét. Arról nem is beszélve, hogy így soha nem kerülünk közelebb az EU átlagához.
És miért vagyunk ilyen ergyák a versenyben?
Ennek sok összetevője van. Az adórendszerünk átláthatatlan, nagyon sokat von el, és nem ösztönöz a teljesítmény növelésére. A magas adók azért is kellenek, mert kevesen dolgoznak legálisan. Hárommillióan fizetnek adót, de közülük több mint egymillióan csak a minimálbér után. A magyar államnak emiatt európai átlagban is nagyon magasak a kiadásai, a bruttó hazai termék 50 százalékát teszik ki. Szlovákiában és más, nálunk gyorsabban fejlődő országokban ez például csak 40 százalék körül van.
Én a magam részéről keményen melózok és jó, ha 130-at kapok kézhez.
Ha 130 ezer forintot keresel, akkor az azt jelenti, hogy te a munkáltatódnak legalább havi 300 ezer forintjába kerülsz. Ebből neki összesen 70 ezer forintot kell fizetnie szakképzési hozzájárulásra, munkaadói járulékra, tb-járulékra és egészségügyi hozzájárulásra. A te béred így bruttó 230 ezer forint. Ebből jön le a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékod, a munkavállalói járulékod és a személyi jövedelemadód. Így kapsz a végén 130 ezret és megy adóba 170 ezer.
Miért fékezi a fejlődést az én fizetésem?
Nem a fizetésed, hanem az arra rakódó adók és más közterhek. A munkaadónak ilyen költségek mellett nem éri meg bővülni, újabb alkalmazottat felvenni. Ezért is van, hogy inkább feketén foglalkoztatnak embereket. Így viszont nem folyik be elég adó. Ezért
attól, aki legálisan dolgozik, többet kell elvenni. Ez egy ördögi kör.
Mire költi ezt a sok pénzt az állam?
Ebből a pénzből tartják fenn az iskolákat, kórházakat, rendőrséget, fizetik a hivatalnokokat. A pénz legnagyobb része, 60 százaléka azonban a nyugdíjakra, segélyekre és a szociális kiadásokra megy el. Az állam ráadásul a pénzeket nem hatékonyan költi el.
Ilyen finoman akarod megfogalmazni azt, hogy ennek egy részét el is lopják?
Az tény, hogy autópályáink, hidaink valami miatt nagyon drágán épülnek, és – akárcsak más országokban – nálunk is jelentős korrupció van. Miután az adófizetők jelentős része nem látja, mire megy el a pénze, inkább azt mormogja magában: ezért, ezeknek én nem fizetek.
Hol rekedtünk meg?
Közgazdászok szerint a korábbi magasabb gazdasági növekedés is csak annak volt köszönhető, hogy sok állami megrendelés volt. Emiatt a GDP 8-9 százaléka volt az államháztartási hiány. Ezt mostanra sikerült 4 százalék körülire leszorítani, de emiatt érthetően a növekedés is lelassult. Persze a legjobb az lenne, ha a növekedés nem az államon múlna, hanem beindulna a gazdaság, többen dolgoznának és több adót fizetnének.
Na én meg ott rekedtem meg, hogy mi az az államháztartási hiány.
Egyszerű, az állam többet költ, mint amennyi bevétele van. A fölös pénzt hitelből kell pótolni, és ezt mi és a gyerekeink fizetik vissza. Szlovákiában az államháztartás hiánya csak 2 százalék. Svédországban meg nem is engedik meg, hogy mínuszban legyen a kassza: ott ezért 2 százalékos többlettel zár a költségvetés.
Ki a felelős azért, hogy ez nálunk így alakult?
Alapvetően a politika, mert ha egy kicsit jobban megy a szekér, az állam rögtön elkezd költekezni, hogy elégedett legyen a nép. Az Orbán-kormány nem menedzselte rosszul a gazdaságot, igaz, állami eszközökkel élénkítette a fejlődést, és nem mert belevágni alapvető szerkezeti változtatásokba. A Medgyessy-kormány ezután közel 50 százalékkal emelte a közalkalmazotti béreket, aztán Gyurcsány Ferenc nem csinált semmit, majd reformokkal próbálkozott, de azok most belefulladtak a bársonyba.
Akkor most mi a megoldás?
Négy fiatal közgazdász nemrégen készített egy programot. Ők azt mondják, lehetne úgy csökkenteni az adókat, hogy az ösztönözné a gazdasági fejlődést. Ez legalább 100 ezer új, legális munkahelyet teremtene, aki pedig dolgozik, annak 15-30 százalékkal emelkedne a nettó bére. Képzeld el, hogy egyik hónapról a másikra 25 ezer forinttal többet kapnál kézhez, és a munkáltatódnak se kerülnél 300 ezerbe.
Ez király. Benne vagyok. De biztos nincs ingyen.
Igen, ezt csak úgy lehetne megcsinálni, ha az így csökkenő adóbevételt pótolnák. Az áfát, amiből az államnak a legnagyobb adóbevétele van, ezért 20-ról 23 százalékra növelnék. Ez azt jelenti, hogy emelkednének az árak, és többe kerülne a cigi, a sör és a kávé is. Kevesebb támogatást kapnának az állami vállalatok, ami miatt lehet, hogy elbocsátásokra kényszerülnének. A gazdagabbak nem kapnának családi pótlékot, és csak másfél évig járna a gyes. A nyugdíjakat is kisebb mértékben növelnék, mint eddig, de a reálértéküket megőriznék.
És ezt miért négy közgazdásznak kellett kitalálnia? Miért nem a kormány vagy valamelyik párt gondolkozott ezen?
A közgazdászok bemutatták a programjukat nyilvánosan, sőt elmentek a dobogókői kormányülésre is. Ott azonban inkább csak a helyzetértékelésükre voltak kíváncsiak, a megoldási javaslataikra nem. A kormány attól fél, hogy ha belepiszkálnak a hárommillió nyugdíjas járandóságába és más szociális kiadásokba, akkor ők elégedetlenek lesznek és nem szavaznak a szocialistákra.
De a másik oldalon meg egy csomó embernek emelkedne a fizetése, azok biztos támogatnák ezt, nemde?
Ez így van, ráadásul ez az átalakítás nem sújtana egyértelműen hárommillió nyugdíjast. A nyugdíjrendszernél és a szociális rendszernél az átalakítások 800-900 ezer embert érintenének hátrányosan egy-két évig. Aztán ha beindulna a gazdasági növekedés, három-négy év alatt nagyobb lenne az a torta is, amit fel lehet majd szeletelni. Így később azoknak is több jutna, akik most az elszenvedői lennének a változtatásoknak.
Akkor ez megint csak egy ötlet, amiből nem lesz semmi, és slattyogunk tovább, ahogy eddig?
A feltételek nem túl optimálisak ehhez akkor, amikor egy kisebbségi kormány működik. Felmérések szerint az emberek többsége úgy látja, eleget áldozott már azért, hogy jobb legyen. Az átmeneti életszínvonalesést talán elfogadnák, de csak akkor, ha világosan lehetne látni, hogy néhány éven belül jobb lesz. Azt is mondják: nem vagyunk még elég mélyen ahhoz, hogy mindenki számára világos legyen: nem fogpótlásra, hanem új fogsorra van szükség.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
