Hová mennek vásárolni az árérzékeny szinglik?

A lakóhelyükhöz közeli, hagyományos bolttípusokat és szaküzleteket továbbra is fontosnak tartják a magyar vásárlók, különösen, ha friss élelmiszert akarnak beszerezni - derül ki az ACNielsen piackutató vállalat felméréséből. Csomagolt élelmiszereket viszont már az úgynevezett modern bolttípusokban (hiper- és szupermarket, diszkont) vesznek.

A friss zöldség és gyümölcs, valamint a friss hús és hal vásárlásának leggyakoribb helyszíne az emberek fele számára hagyományos értékesítési csatorna. Ezzel szemben a vevők kétharmada őrölt kávét és sós rágcsálnivalót modern bolttípusokban (hiper- és szupermarket, diszkont, Cash&Carry) szerez be.

Többet keresünk, de nem veszünk több frisset

A magyar vásárlók átlagosan két-három boltot látogatnak rendszeresen. Egyetlen bolt mellett 18 százalék tart ki, négy vagy annál több üzletbe 27 százalék jár. Hipermarketbe nagybevásárlás céljából szoktak menni, hetenként átlagosan egyszer. Szupermarketet hetente kétszer keres fel a vevők többsége, hogy feltöltse készleteit. A diszkontra heti egy-két, hagyományos kis boltra négy látogatás jut.

Élelmiszerre, személyi higiéniai termékekre és vegyi árukra egy háztartás havonta átlagosan 40 ezer forintot meghaladó összeget költött tavaly. Csaknem a feléből - 45 százalékból - vásároltak friss árut (hús és húskészítmény, tej, tejtermék, friss zöldség-gyümölcs, kenyér és pékáru, gyorsfagyasztott élelmiszer). Figyelemre méltó, hogy a jövedelem növekedésével nem jár együtt a friss termékekre költött összeg arányának emelkedése.

Fiatalok a hiperben, öregek a diszkontban

A modern bolttípusok terjeszkedése következtében a lakosság egyre nagyobb része valóban választhat, hol vásárol. Az ACNielsen kutatásai azt mutatják, a vásárlók 34 százaléka jövedelmének legnagyobb részét hipermarketben költi el. A hipermarket látogatói között az átlagosnál több a 25-34 év közötti, legalább érettségizett, családban élő fogyasztó.

Diszkontok a visegrádi országokban Ország 2002 2003 2004 2005 Magyarország 33 34 38 43 Szlovákia 0 0 7 11 Csehország 21 24 34 39 Lengyelország 23 28 32 38 Forrás: ACNielsen piackutató vállalat

A diszkontban felülreprezentált a 35 évesnél idősebb korosztály tagja, aki egyedül vagy nagy családban él, jövedelmével a legalacsonyabb vagy legmagasabb kategóriába tartozik, vezető beosztásban vagy szakmunkásként dolgozik.

A szupermarketet a szinglik és a kis méretű háztartások preferálják leginkább. Életkor szerint vevőkörükben az átlagosnál nagyobb arányban a legfiatalabbakat, azaz 24 év alattiakat találjuk. A szupermarket vásárlóinak többsége közepes jövedelemmel rendelkezik.

Ahogyan a szupermarket, úgy a hazai láncok bolthálózata is a vevők lakóhelyének közelében működik, és lehetővé teszi a kényelmes vásárlást.

Árérzékeny magyarok

Régiónkban a magyar fogyasztók legérzékenyebbek az árakra. Boltban járva a magyarok több mint harmada aktívan keresi a promóciókat. Kétharmaduk tudja azt is, mennyibe kerülnek az általuk rendszeresen vásárolt árucikkek.

Tavaly a lakosság többet fogyasztott ugyan, mint 2004-ben, de ezért nem adott ki arányosan több pénzt. Az egyes árucsoportok eladásainak növekedésében az újabb fogyasztói igényeknek megfelelő innovatív árucikkek mellett az alacsony árszintű termékek jelentették a nagyobb mozgató erőt: az alacsonyabb ár vásárlásra és fogyasztásra ösztönöz, amiből leginkább az olcsó termékek és a kereskedelmi márkák profitálnak.

Az ACNielsen kutatásai ugyanakkor azt mutatják, hogy az erős imázzsal rendelkező márkák által képviselt többletértékért a fogyasztók megadják a magasabb árat.

Magyarországon egyes termékkategóriák közepes árszínvonalú gyártói márkái szenvedik meg leginkább az olcsó importok beáramlását, és a kereskedelmi márkák térhódítását.