Kinek jó, ha nyitva vannak a boltok?

A vita valóban több éve folyik Magyarországon. Nagyjából harminc évvel ezelőtt az üzletek hétköznap csak a törvényben meghatározott ideig tarthattak nyitva, ami az élelmiszerüzleteknél például délután hat volt. Felismerték azonban, hogy nem mindenki tud munkaidőben bevásárolni (Vámos György szerint akkoriban az emberek ebédidőben jártak ki a közértekbe), ezért bevezették a bevásárlócsütörtököt. Vagyis a hét egy napján a szokásosnál hosszabb ideig tartottak nyitva a boltok. Később, a kilencvenes években, a nagy külföldi láncok megjelenésével korlátozás nélkül nyitva tarthattak az üzletek.

A nyitva tartást Magyaroszágon a kereskedelemről szóló törvény szabályozza. A kereskedőnek teljesen szabad keze van a kérdésben, a törvény úgy fogalmaz, a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembe vételével dönthetnek erről. Az üzlet nyitva tartási idejét a kereskedő köteles a működési engedély iránti kérelmében rögzíteni. A jogszabályban egy tiltás van, ez a szenteste: december 24-én az üzletek – a vendéglátó üzletek, kereskedelmi szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltő állomások kivételével – délután kettőig tarthatnak nyitva.

Akkora volt a nyomás

Magyarországon néhány éve akkora volt a nyomás a szakszervezetek részéről, hogy kompromisszumot kötöttek a kereskedők az érdekképviseletekkel. Úgy döntöttek, az ünnepek egy részében nem nyitnak ki. Később ez is változott, szakítva a korábbi gyakorlattal az összes piros betűs ünnep alatt bezárták kapuikat. Vagyis karácsonykor, újév napján, húsvétkor, pünkösdkor, március 15-én, augusztus 20-án és október 23-án zárva tartanak a boltok.

A munka törvénykönyve ennél tovább megy, azt mondja ki, hogy ünnepnapokon rendkívüli eseteket leszámítva nem lehet nyitva üzlet, ahol alkalmazottak dolgoznak. Ez az éjjel-nappaliknál érdekes, ahol elvileg csak akkor nem büntethet a munkaügyi felügyelő, ha a tulajdonos maga dolgozik. Ha alkalmaz valakit, nem tarthat nyitva. Vámos György szerint ezt nem szokták ellenőrizni, inkább a nagyobb üzleteket, láncokat figyelik az ellenőrök.

Kinek jó?

A vasárnapi nyitva tartás ellenzői többek között azzal érvelnek, hogy ha vasárnap bezárnának az üzletek, azzal nem csökkenne a forgalom, egyszerűen a többi napon vásárolnának az emberek. Ezt vitatja az OKSZ főtitkára. Az egyik legfontosabb ellenérv, hogy az embereknek nincs idejük hét közben vásárolni. A heti forgalom 12-14 százaléka esik egy átlagos hétköznapra, vasárnap ennek harmada, így Vámos György szerint nem igaz, hogy nem csökkenne a forgalom, ha bezárnák a boltokat.

A nagy hipermarketláncok közül a Tesco az, amelyik éjjel-nappal nyitva tart. A brandhez hozzátartozik ez, eleve úgy vezették be Magyarországra a Tescót, hogy hangsúlyozták a 24 órás nyitva tartást, magyarázta az Indexnek Hardy Mihály szóvivő. Saját felmérésük szerint a vásárlók 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy igényli a vasárnapi nyitva tartást. A nyári időszakban a heti forgalom 8-12 százaléka vasárnap realizálódik, átlagosan 200-400 ezer vásárlójuk van a hét utolsó napján.

A Tesco dolgozói körében is végzett felmérést. Kiderült, a többség azért nem támogatja, hogy vasárnaponként zárjanak be, mert akkor az alkalmazottak egy részét elbocsátanák, kevésbé rugalmasan lehetne beosztani a munkaidőt, és a legfontosabb, hogy csökkennének a fizetések. Hétvégi munkáért 50 százalékos pótlék jár, erre jön a 30 százalékos délutáni pótlék, vagyis egy vasárnap délutáni műszakkal 80 százalékos pótlékot lehet kapni, mondta Hardy Mihály.

Külföldön szigorúbbak, de lazulnak

Nemcsak Magyarországon vitáznak időről időre a vasárnapi munkarendről. Lengyelországban például pont pénteken hagyta jóvá a parlament a munka törvénykönyvének módosítását. Az eredeti tervek szerint vasárap teljesen betiltották volna a nyitva tartást, de a végső változatba végül csak a 12 állami és egyházi ünnepnap került. Vagyis ezeken a napokon csak a kulturális és művelődési intézmények, a gyógyszertárak, az üzemanyagtöltő állomások és az alkalmazottakat nem foglalkoztató kis üzletek tarthatnak nyitva. Ezzel ugyanaz lett a szabály, mint Magyarországon. Kisebb a szigor Csehországban és Szlovákiában, ott december 25-én és január elsején kell zárva tartaniuk a boltoknak. Kelet-Európára általában is jellemző, hogy engedékenyebb a szabályozás.

A világ számos országában sokkal szigorúbbak az előírások, mint itthon. De az is igaz, hogy a változások az enyhítés irányába mutatnak. Németországban két éve volt vita a kérdésről, végül a legfelsőbb bíróság elutasította a beadványt, hogy vasárnap is kinyithassanak az üzletek. A határozatban úgy fogalmaztak, a vasárnapi pihenés alapvető jog. Pedig a lazítás mellett kardoskodók elemzőket is megszólaltattak, akik szerint a hosszabb nyitva tartás elősegítené a gazdasági növekedést. Leginkább a szakszervezetek tiltakoztak a 24 órás és a vasárnapi munka ellen. Azt azonban 2003-ban sikerült elérni, hogy szombaton a korábbinál négy órával tovább tarthassanak nyitva az üzletek. A kivételek itt is ugyanazok, mint a többi országban: a benzinkutak, a repülőtereken és pályaudvarokon lévő boltok mentességet kaptak. Ma egyébként már nem szövetségi, hanem tartományi szinten szabályozzák a kérdést.

Ausztriában szeptembertől lazulnak a szabályok, akkortól hétköznap esténként akár kilencig is nyitva tarthatnak a boltok. Ám vasárnap és az ünnepnapokon továbbra sem nyithatnak ki. Az eddigi 66 órás nyitva tartási hét tehát 72 órásra bővül. Néhány osztrák tartományban eddig is lehetőségük volt az üzleteknek arra, hogy heti egy-két napon hosszabban tarsanak nyitva, de ez nem volt általános gyakorlat.

Moszkva más

Nagy Britanniában tavaly volt nagyobb társadalmi vita arról, hogy engedjék-e a hosszabb vasárnapi nyitva tartást. Felmérést is készítettek, amelyből kiderült, a fogyasztók többsége szeretne a hét utolsó napján is vásárolni. Egy 1994-es szabályozás szerint a 280 négyzetméternél nagyobb üzletek csak hat óra hossza tarthatnak nyitva vasárnap, kivéve a karácsonyi és húsvéti időszakot. Végül a kormányzat úgy döntött, nem változtat az eddigi gyakorlaton.

Az Egyesült Államokban általában nem tiltják az esti és vasárnapi nyitva tartást, de néhány államban itt is szigorúbbak. A plázák és a Wall Mart-áruházak például csak karácsonykor zárnak be.

A véglet azonban Moszkva, ahol nemcsak az élelmiszerüzletek tartanak nyitva éjjel-nappal, hanem szinte minden, a fényképészeti szaküzletektől a barkácsboltokon át egészen a horgászboltokig.