Dolgozói felét kirúgja a Vegyépszer

Bejelentették, hogy a cégnél 47 százalékos létszámleépítés lesz. Csaknem 400 dolgozó a felmondását kapja karácsonyi ajándékul. Január elsejétől 350-400 emberrel csökkentik a dolgozók létszámát – az elmúlt napokban több ilyen bejelentés érkezett a Vegyépszerről az Index november eleje óta működő Elbocsátásszámlálójába. A társaságról az egyik e-mail küldője – valamint az Indexnek név nélkül nyilatkozó több piaci szereplő – azt állította, csődközeli helyzetben van, és miután az építőipar padlóra került, nem is számíthat újabb megrendelésekre.

Feladathoz szabják a létszámot

Azt tudni lehet, hogy a gazdasági válság egyik legnagyobb áldozata az építőipar lesz, és természetes, hogy az ágazatban minden cég készül a szerkezet és létszám átalakításával a csökkenő árbevételre – reagált Marjasné Endrédi Zsuzsanna gazdasági és stratégiai vezérigazgató-helyettes az Indexnek arra az értesülésére, hogy a vállalat 350-400 fős, a dolgozók 47 százalékát érintő elbocsátásra készül. Az, hogy pontosan hány embert érint a létszámleépítés, akkor dől, amikorra elkészülnek a konkrét számítások arról, hogy a következő években milyen feladatokra számíthat a Vegyépszer, ezekhez a feladatokhoz fogják szabni a létszámot.

A döntés december 5-ig biztosan megszületik, ekkor fogják ugyanis a munkaügyi központban lejelenteni a név szerinti listát, míg maguk az elbocsátások januárban kezdődnek. A létszámcsökkentés csak egy része a vállalat szervezeti átalakításának, amelyről már megszületett a döntés – mondta Marjasné. A mostani létszám a nagyberuházások idején alakult ki, most az a cél, hogy egy jól kvalifikált, a kisebb volumenű beruházások megvalósítására alkalmas szakmai csapatot tartsanak meg, amely ugyanakkor alkalmas lehet a későbbi nagyobb megrendelések teljesítésére is.

Nincs likviditási problémájuk

A létszámleépítést elismerő vezérigazgató-helyettes ugyanakkor cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint a cégnek likviditási problémái lennének. „A hozzánk hasonló nagyságrendű cégek mindegyikénél előfordul, hogy bevételei a munkák késedelmes átvételéből adódóan csúsznak, így a megrendelők késedelmes teljesítései láncszerűen hatnak a kivitelezés összes szereplőjére – reagált Marjasné a piaci körökben terjedő híresztelésekre, hozzátéve: a cég tevékenysége nemcsak út- és hídépítésről szól, nagyobb vasutas és környezetvédelmi projektjeik egyaránt vannak, de komoly szerelő és magasépítő tevékenységet is folytatnak.

A Vegyépszer változatlanul figyelemmel kíséri a külföldi piacra lépés lehetőségeit is. Ehhez a tulajdonosok már tavaly ősszel elkezdtek szakmai vagy pénzügyi befektetőt keresni, meg nem erősített híreink szerint több, a magyar piacon már jelenlévő külföldi útépítő cégnek is megpróbálták eladni a vállalatot. A befektetőkre azért lett volna szükség, mert a cég, részben a magyarországi megrendelések elmaradása miatt, külföldi – egyebek mellett romániai és észak-afrikai – terjeszkedésbe kezdett, illetve arra készült.

Marjasné azt mondta: partnerbevonás nélkül is tovább tudnak lépni, arról azonban nem nyilatkozott, hogy ez a kérdés teljesen lekerült-e a napirendről. Szakmai körökben ugyanakkor egyértelműnek tartják, hogy most, amikor a gazdasági válság egyik legnagyobb áldozata egyébként is az építőipar, végképp nincs esély tőkeerős partnert találni.

Kalandos előélet

A Vegyépszernél nem ez lesz az első több száz fős létszámleépítés. Az 1994-es privatizálás után csak nagy nehézségekkel tudták lebontani a merev, költségesen működő szervezetet, az átszervezés több száz fő elbocsátásával járt. Az 1951-ben Vegyiműveket Szerelő Vállalat néven a géplakatosból lett bányaügyi miniszter, Czottner Sándor által létrehozott cég – az alapító 1956-ban az október 23-án megbuktatott Hegedűs-, a forradalmi Nagy Imre-, majd a forradalmat leverő Kádár-kormánynak is tagja volt –, 1991-ben alakult részvénytársasággá. A kilencvenes évek elején azt követően került súlyos pénzügyi krízisbe, hogy elvesztette korábbi szovjet piacait.

A kilencvenes évek végén a jó emberi kapcsolatait ma már – az ezredfordulós Vegyépszerhez hasonlóan MFB-tulajdonban lévő – Középületépítő élén hasznosító Timár Gyula vezetésével átszervezték a Vegyépszert, de a tőkehiányon csak egy 1 milliárd forintos kötvénykibocsátás segített 1999-ben. A teljes kötvénycsomagot az MFB jegyezte le, amely cserében aranyrészvényt, vagyis minden fontos kérdésben vétójogot kapott.

Sztrádáról vasútra

Az így lényegében állami tulajdonba került Vegyépszer ekkor már főleg az építőiparban nyomult. Megbízást kapott az M3-as Füzesabony és Polgár közötti szakaszára, az M9-es szekszárdi hídjára, az M7-es felújítására. A cégnek a Betonúttal alkotott konzorciuma több mint 300 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott autópályákra, útépítésekre és egyéb beruházásokra (például stadionok építésére).

Timár Gyulának igaza lett, amikor 2002 tavaszán azt mondta, egy kormányváltást is túlélnének: már a szocialista-szabaddemokrata kormányok idején nyerték el a már említett M6-ost, a Hídépítővel közösen a dunaújvárosi hidat, valamint az M7-es Ordacsehi és Balatonkeresztúr közötti szakaszát. A Vegyépszer emellett számos főút építésére is megbízást kapott 2005-ig (például 84-es sárvári elkerülőre, vagy 4-es főút négysávúsítására Cegléd és Abony térségében).

Bár 2003 és 2005 között még csaknem 150 milliárd forintos bevételük volt útépítésből – igaz, ez is fele annak, amennyit 1999 és 2002 között értek el –, 2006-os bevételük már csaknem húszmilliárddal elmaradt az előző évitől. Állami sztrádaépítési megbízást idén már nem nyertek el, bár a Viadom bedőlése után be tudtak szállni az M7-es Balatonkeresztúr és Nagykanizsa közötti szakaszának építésébe. Emellett több vasúti projektben vesznek részt, ezek közül az egyik legnagyobb a Zalaegerszeg-Ukk szakasz tízmilliárd forintos felújítása