További Magyar cikkek
Csütörtökön tette közzé az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, hogy milyen szempontok szerint végzi az idei ellenőrzési programjában kiemelt hangsúllyal szereplő vagyonosodási vizsgálatokat, noha Varga Lászlóné elnökhelyettes szerint már több mint ezer idei vizsgálatot el is kezdtek. Az APEH ellenőri létszámát ötszáz fővel bővítették, hogy a revizorok az elmúlt évek 600-800-a után idén elvégezhessék az APEH terveiben szereplő 10 001 ellenőrzést.
Jaj a minimálbéres ügyvédeknek!
Vizsgálatra számíthatnak, akik jelentős ingó- vagy ingatlanvagyonnal rendelkeznek, akik nagy összegű tagi kölcsönt nyújtanak cégeiknek, akik tartósan veszteségesen működő vállalkozások tulajdonosai. A revizoroknak az is szemet szúrhat, ha valaki egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozás tagjaként-alkalmazottjaként „személyes közreműködésre tekintettel” hosszabb ideje csak a minimálbérnek megfelelő jövedelem kivételét igazolja adóbevallásaiban.
Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, arról Varga Lászlóné azt mondta: az adórevizorok figyelmét felkelti, ha valaki egy ügyvédi irodában dolgozó ügyvédként minimálbérre van bejelentve. Hasonlóan extrém helyzetnek tartja, hogy belvárosi fodrászatokban dolgozó mesterfodrászok vannak bejelentve minimálbérre.
Nem jó a hajó
A nagy értékű ingó- vagy ingatlanvagyont sem nevesítette az adóhivatali vezető, de megemlítette, hogy az ingóságok között egy hajó birtokosa már felhívja magára a figyelmet. Azt persze nem tudni, hogyan tudhatná meg az adóhivatal, kinek van hajója – helikoptertulajdonost is csak egyet ismerünk széles körben –, azt viszont igen, honnan tudja meg, ki vesz nagy értékű ingatlant. Hiszen ettől az évtől az illetékhivatalok is az APEH felügyelete alá kerültek, ami Vargáné szerint „ebből a szempontból nagy előny”.
Arra a kérdésre, mi számít nagy összegű tagi kölcsönnek – gyakori, hogy egy papíron veszteséges cég rendszeresen kap tagi kölcsönt a tulajdonostól, olyan összegűeket, hogy azt a tulajdonos az szja-bevallása szerint meg sem engedhetné magának –, Varga Lászlóné nem mondott konkrét összeget, azzal, ez nem állapítható meg pontosan.
Az elnökhelyettes szerint így akár már néhány millió forintos tagi kölcsönnel is be lehet kerülni a vagyonosodási vizsgálatba, amely során azt is nézik, az adózó kért-e gázfogyasztási támogatást. Szikora János APEH-elnök ennek kapcsán megjegyezte: nem ez a vizsgálatok célja, és az átlagos vagyonúaknak nem kell félniük.
Ne adjunk kölcsön!
Azoknak viszont igen, akik nagyobb összegű kölcsönt adtak valakinek, és ahhoz a valakihez becsöngetnek a revizorok. Ha ugyanis a vagyonosodási vizsgálat során a megvizsgált adózó megnevezi a kölcsönadót, ő is automatikusan bekerül az adóellenőrök látómezejébe.
Nemcsak azzal kell vigyázniuk ezentúl a nem teljesen legálisan meggazdagodottaknak, hogy mire és hogyan költenek, hanem arra is, hová költöznek és kivel élnek együtt (vagyis inkább arra, hogy kit hagynak el). Az APEH ugyanis bejelentésre is elindítja vagyonosodási vizsgálatokat, vagyis egy bosszúálló, elhagyott feleség gondoskodhat arról, hogy ne csak ő járjon rosszul. Vargáné szerint már idén is indult ilyen vizsgálat, bár hozzátette, hogy az így ellenőrzöttek aránya jóval kisebb lesz, mint az általuk kiválasztott adózóké.
Jól céloznak
Az adóellenőrök az elmúlt évek mutatói alapján egyébként is elégedettek lehetnek a találati aránnyal. Míg 2004-ben az elindított 585 vizsgálatból 352-ben, vagyis az esetek 60 százalékában tártak fel adókülönbözetet – összesen 2,7 milliárd forintot –, addig tavaly a 866 vizsgálatnak már a 71,4 százaléka, 618 járt eredménnyel.
A feltárt adókülönbözet összege ennél is nagyobb mértékben ugrott meg, 5,9 milliárd forintra nőtt. Egy-egy adózónál így átlagosan 9,62 milliós adókülönbözetet találtak, de természetesen volt néhány kiugró eset.
Hogyan lett 2,9-ből 148?
Így például egy adózóról, aki 500 millió forintos ingatlant vásárolt, az APEH ellenőrzése során derült ki, hogy egyáltalán nem készített adóbevallást. Egy másik adózó 108 millió forintért vásárolt ingatlant, valamint további 40 millió forintos tagi kölcsönt nyújtott a vállalkozásának. Bravúros pénzügyi képességei talán a pénzügyminisztériumban is jól jönnének, mivel mindezt elvileg – az adóbevallása szerint – évi 2,9 millió forintos jövedelemből valósította meg.
Az APEH elnökhelyettese szerint egyébként a vagyonosodási vizsgálatoknak a prevenció az elsődleges célja, és nem az, hogy pluszmilliárdok beszedésével növeljék az államkassza bevételét (az utóvizsgálataik során rendre meg is állapítják, hogy ugrásszerűen megnő a vagyonosodási vizsgálaton ellenőrzött személy következő évi adóbevallásában szereplő jövedelem). Ezért arról sem készítettek nyilvános prognózist, mennyi pluszbevételre számítanak az emelt számú ellenőrzésből. Az Index becslései szerint – ha sikerül tartani a 70 százalék körüli találati arányt –, 50-60 milliárd forintnyi adóeltitkolást állapíthatnak meg idén a revizorok.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
