További Magyar cikkek
"A téma mindannyiunkat érintő ügy" – mondta általa "kis könyvecském"-nek nevezett kötete bemutatóján a szerző. Szabó Tibor szerint noha csak tízezer vagyongyarapodást ellenőriznek idén – ebből az adóhivatal februári tájékoztatása szerint már az év első két hónapjában több mint háromezer elindult –, bárki felkészülhet arra, hogy a jövedelme és kiadásai különbözete alapján az adóhatóság revizorai vizsgálódni kezdenek nála.
Ha valaki évi 3 millió forintos jövedelmet vall be, az nem mondható vagyonosnak. És attól sem lesz az, ha vesz egy 5 milliót érő autót – példálózott a szerző. Noha nem tudjuk, hányan vannak, akik valóban évi 3 milliós keresettel rendelkeznek, és azt sem, hányan vannak közülük, akik készpénzért vesznek egy 5 milliós autót, de úgy érezzük, ezzel még nem sikerült elérni a mindenki kategóriát.
Nézd meg, kivel takarózol!
Persze ha egy törvény sérti az alkotmányt és a nemzetközi szerződéseket is, akkor mindegy, hány emberre van kedvezőtlen hatással, 10 ezerre vagy 10 millióra. Márpedig Szabó Tibor szerint sérti, így ő már az Alkotmánybírósághoz fordult.
Azt nem tartja elfogadhatónak, hogy a vagyonvizsgálatok esetén az adózónak van bizonyítási kötelezettsége, de ha rossz a bizonyítási indítványa, akkor 100 ezer forintos mulasztási bírságot kell fizetni. Így járhat például az, aki azt mondja, barátjától kapta azt a pénzt, amiből egyes, az APEH által kifiogásolt vagyontárgyait vette, de az adóellenőrök szerint a megnevezett barátja sincs olyan anyagi helyzetben, hogy kölcsönt adhasson neki. A könyvíró ügyvéd szerint ez olyan, mintha egy polgári eljárásban azért büntetnének még külön valakit, mert elbukott egy pert.
Az emberi jogokról szóló egyezménynek azt a részét sérti a törvény, hogy az állam köteles hatékony jogorvoslatot biztosítani az állampolgárok számára. A magyar állam azonban olyan adóeljárási szabályokat vezetett be, amelyek az adózó bizonyítási lehetőségeit jogilag korlátozzák: a 2006. szeptember 15-ét követő szerzéseket az elévülési időn túl csak bankszámlával és közokirattal lehet az adózónak bizonyítania.
Szabó Tibor szerint nemcsak a jogalkotással van baj, hanem a jogalkalmazással is, mivel a bíróságok diszkriminálják a vagyonosokat. A jogalkalmazói gyakorlat elfogultságokkal, diszkriminációval terhelt, és olyan értékelési szabályokat, mérlegelési szempontokat állítanak fel, amelyet más ügyekben folytatott bizonyítás során nem – fogalmazott a szerző.
Mit csináljunk?
A könyv alcíme: Hogyan bizonyítsuk be vagyonunk adózott forrását?, ami alapján konkrét tippeket is vár az olvasó. Erről azonban a sajtótájékoztatón szinte egyáltalán nem esett szó. A kötetről kiadott közlemény szerint az adózói jogok érvényesítéséhez a könyv leírja az adóellenőrzés szabályait, az adóhatósági vagyonbecslés nyolc lépését, az alkalmazott vizsgálati módszereket, ismerteti az adóhatóság által készített kérdőívet, az adóellenőrzés időbeli forgatókönyvét, felvázolja a helyes adózói védekezés programját és a bizonyítás szabályait.
Maga Szabó Tibor – és a vagyonvizsgálatokkal kapcsolatos könyvelői segítség lehetőségéről beszélő Benke Noémi – három dolgot javasolt: felkészültnek lenni, nem kitölteni az APEH által a vagyonvizsgálat kezdetén kiküldött kérdőívet, valamint gyűjtögető életmódot kezdeni: minden számlát, nyugtát, bizonylatot öt évre eltenni. Mindemellett a vagyongyarapodás ellenőrzése ellen is a legjobb védekezés az adófizetés.
Aki ennél többet akar tudni arról, hogyan kerülheti el a vagyongyarapodást, 9900 ropogós forintért – áfával, számlával, nyugtával – megtudhatja a nem egészen 200 oldalas könyvből.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
