Endre, Elek
16 °C
28 °C

Négy nappal kevesebbet csúszik a balatoni viadukt átadása

2007.07.13. 19:56
Mint a Kamillától kapott koreai befektetőkkel, olyan elégedett volt Kóka János a pénteki sztrádabejáráson az M7-es Zamárdi és Balatonszárszó között még mindig épülő szakaszával. Aha, kiváló, világos – kommentálta a hídépítésről szóló beszámolót, miközben majdnem szalagkorlátot is épített. Hogy igazi polihisztor, akkor tudtuk meg, amikor közölte: több tíz órát töltött tervek felett, hogy majd az M6-os is a lehető legjobb nyomvonalon épüljön meg. A 71 milliárdba kerülő M7-es szakasz ugyanis szerinte így, a leghatékonyabb módon, az „egyetlen használható műszaki megoldással” készült el.

Zamárdinál, ahol még terelik vissza a forgalmat a régi 7-esre, úgy tűnhet, készen van az M7-es 14 kilométeres „lyuka”, a Budapest és a Balaton délnyugati csücske közül hiányzó, völgyhidastul 71 milliárdba kerülő Zamárdi-Szárszó szakasz. Amíg a szem ellát, vagyis az első dombig, már az útburkolati jeleket is felfestették a kopórétegre, az út menti és a pályákat elválasztó szalagkorlátok is a helyükre kerültek.

Belopakodtunk az építési területre

Innen nézve nem is érti az ember, miért kell az autópálya-szakasz átadására még csaknem egy hónapot várni. Miután azonban mi belopakodtunk az építési területre – na jó, hogy egészen pontosak legyünk, eltévedtünk a pénteki miniszteri sajtótájékoztató helyszínét keresve, és a völgyhíd rossz oldalán indultunk el a viaduktnál kialakított látogatóközponthoz –, láthattuk, hogy három kilométerrel odébb még szorgosan dolgoznak a munkások, a pályákat elválasztó szalagkorlátok nincsenek a helyükön, de a balatonendrédi csomóponttól nyugatra már a kopóréteg is hiányzik.


Nézze meg a legolcsóbb, legjobb megoldást - klikk a képre!

A völgyhíd és az úttest találkozásánál, a dilatációs elemeknél még szintén hiányzik az aszfalt – később látjuk, nemcsak a keleti, hanem a nyugati „hídfőnél” is. A viadukt északi pályáján ott jártunkkor még nem volt fenn a kötőréteg sem, ám a kivitelező konzorcium szakemberei szerint vasárnapig már a kopóréteg is felkerül a völgyhídra.

A viadukttól nyugatra lévő úttest egyes szakaszairól még szintén hiányzik a kopóréteg. A szárszói csomópont viszont szinte már teljesen készen van, igaz, az áttervezett – a nyugatiról a keleti hídfőhöz került – kőröshegyin még igencsak kell dolgozni.

Örültünk, örült

Az útszakaszt augusztus 8-án fogják átadni, négy nappal korábban az augusztus 12-re tervezett kivitelezési határidőnél – jelentette be az építkezést pénteken megtekintő közlekedési miniszter. Örültünk roppantul, bár nem tudott nem eszünkbe jutni, hogy ez eredeti határidő tavaly november lett volna. A tíz hónapos csúszás után – még ha tudjuk, hogy az igazából nem is csúszás volt, mert szerződést kellett hosszabbítani, mert a viadukt biztonságosabb lett és hosszabb is a tervezettnél – ez a négy nap már igazán nem számít sokat (vagyis csak annyit, hogy a 11-12-i hétvégén már kényelmesebb lesz az Adriázó magyarok dolga).


Kattintson a nagyításhoz! (forrás: roads.extra.hu)

Annyira azonban így sem tudtunk örülni, mint Kóka János, ő ugyanis, mint egy Kamillától kapott koreai befektetővel, olyan elégedett volt mindennel. A sajtótájékoztató előtt a Hídépítő és a Strabag alkotta konzorcium műszaki szakemberei meséltek neki az építkezés során alkalmazott technológiáról – elismerve, hogy az elsőként választott módszer lassabb volt, mint a másik lehetséges megoldás –, a völgyhídhoz használt drótkötélről, és arról, hogy az elmúlt három évben ez volt Európa legnagyobb hídépítése. A miniszter szorgosan bólogatott, és folyamatosan ilyeneket hallottunk tőle, hogy „aha”, „világos”, „kiváló”.

Órákig tervek fölé görnyedve

Ekkor még azt hihettük, hogy Kóka a laikusok beletörődésével reagál a kötelezően feltett, érdeklődés látszatát keltő kérdésekre adott válaszokra. Azonban nem sokkal később kiderült, hogy az orvosi diplomával rendelkező, egykori informatikai vállalkozóból lett gazdasági és közlekedési miniszter tényleg polihisztor.

Éppen a tervezett M6-osról kérdeztünk tőle, miután korábban többször elmondta – a sajtótájékoztatón is, a különinterjúkon is –, hogy ez a 71 milliárdos, viaduktos beruházás volt a „legköltségtakarékosabb”, a leghatékonyabb, vagy egyszerűen csak „az egyetlen használható műszaki megoldás” az M7-es hiányzó szakaszának megépítésére. Ennek apropóján kérdeztük, hogy akkor tényleg annyira alpesi ország vagyunk-e, hogy a 200 milliárd költségvetésű becsült dél-dunántúli sztrádán muszáj lesz-e 9 völgyhidat építeni.


Kétkezi munkás - klikkeljen!

És akkor kitárulkozott a reneszánsz ember – megtudhattuk, hogy Kóka „több tíz órát” töltött az M6-os és M7-es terveivel, „végignézve a lehetőségeket, hol lehet a legjobban” építkezni, és a hidakkal ott sincs semmi baj, legfeljebb az alagutak építését lehet megkérdőjelezni. Ezek után megnyugodtunk, eszünkbe jutott egy 2002-es kampányszlogen a másik oldalról, jó kezekben az ország, és szó sincs a rosszindulatú indexes fórumozók által gyanított hídépítő lobby ténykedéséről (és már meg sem hallottuk azt az ósdi viccet, hogy az utak csak arra valók, hogy összekössék a hidakat).

Nincs hidas lobby, nagyon nincs

Hogy a méregdrága völgyhíd, az M8-asból és M9-esből egyedüliként megépített hidak és a tervezett dél-dunántúli viaduktok ellenére nincs hídépítő lobby, arról maguk a hídépítősök győztek meg minket. Amikor ugyanis újra és újra felmerült az, hogy mennyire volt szerencsés ez a nyomvonal, azt mondták: ők jobban örültek volna egy délibb változatnak, mert ott még nagyobb dombok vannak, tehát még nagyobb hidakat kellett volna építeniük.

A végén még Svájc is minket irigyelne, dobban fel szívünkben a nemzeti büszkeség, majd eszünkbe jut Hugh Grant, aki dombra ment fel, és hegyről jött le – mekkora karrierje lenne egy ilyen térképésznek nálunk, ahol bármiből viaduktépítésre alkalmas hegyet csinálhatna.

Minden nagyon szép, minden nagyon jó

Közben Kóka János néhány centiméterre megközelít egy szalagkorlátot, szerencsére gyalog, és egy olyat, ami még most készül. Arra gondolunk, hogy a végén még kesztyűt ragad, és itt is besegít egy kicsit, de aztán az adekvát „kész lesz augusztus 8-ra?” kérdéssel – amire más válasz persze nem is lehet, mint az, hogy „kész lesz, biztos” –, és egy kézfogással letudja a dolgot.

Nem sokkal később már a kész szalagkorlát egy darabját markolássza. „Ha egy teherautó nekicsapódik, akkor is rajta marad?” – kérdezi, naná, a biztonság az első, 70-80 méteres magasságból még a kormány népszerűségénél is nagyobbat lehet esni. „Még egy megrakott kamion is rajta kell, hogy maradjon” – hangzik a válasz, ami ugyan nem pont azt jelenti, hogy tényleg fenn is akad, de elegánsan átsiklunk az ilyen apróság fölött.

Hiszen most ünnepelni jött a miniszter, dicsérni, nem temetni, bár azt igazán egy hónap múlva kell (mármint ünnepelni), de nem ártott egy kis főpróba. Így megemlíti, hogy a 245 kilométeres M7-esből az 1964-től 2004-ig eltelt 40 évben 125 kilométer, majd az ő miniszterségének 4 év alatt újabb 120 kilométer épült, illetve épül meg (a nagykanizsai elkerülőt szintén augusztusban, a Balatonkeresztúr-Nagykanizsa szakaszt jövőre adják át, aztán már csak a Letenye-országhatár közötti egy kilométert és a Mura-hidat kell megépíteni, hogy végigsztrádázhassunk Budapesttől akár Dubrovnikig).

Vagy Triesztig, hiszen az M7-es nemcsak a hazai közlekedés egyik legfontosabb eleme, hanem az V. európai közlekedési folyosó részeként segíti a Kijev-Trieszt közötti kapcsolat megteremtését. A miniszter már azt vizionálta, ahogy jövő nyáron a szabolcsiak és a hajdúságiak végig autópályán jutnak el az Adriára vagy Nyugat-Európába – tavaly, a debreceni sztrádaavatón már erre azt évre ígérte ugyanezt, csak az a fránya M0-s nem akar elkészülni.

Feljön Ötvös Csöpi mögé

Az M7-es viszont nemcsak turisztikai szempontból fontos – már csak azért sem, mert a kamionbiztos korlátok arra is jók, hogy az emberek az utat figyeljék, ne a tájat. Ugyanis végig – nemcsak a hídon – olyan magasságban vannak, hogy a személyautóban ülők ne lássanak szinte semmit a Balatonból, ha az ki is bukkan itt-ott a somogyi dombok közül.


Van még vele munka - klikk a képre!

A viaduktról is csak a teherautósok és a buszban utazók láthatják a tihanyi apátságot – az apátságból viszont bárki a monstrumot, ami Kóka szerint turisztikai látványosság lesz, már várjuk, amint Tihany és Ötvös Csöpi után feltornássza magát a balatoni nevezetességek listájának harmadik helyére, a füredi Anna-bál és a tó átúszása elé.

Persze már megint csak a turizmusnál kötöttünk ki, pedig a gazdasági miniszter szerint az autópálya a gazdaságfejlesztés fontos eszköze is. Munkahelyek tízezrei, befektetések tízmilliárdjai érkezhetnek ezen Somogy és Zala megyébe, vizionált ismét Kóka, ráadásul a most teljessé váló dél-balatoni szakasz tehermentesíti az üdülőövezetet, továbbá bekapcsolja az országos vérkeringésbe az egyre népszerűbb sármelléki repülőteret is.

Mondjuk azután, hogy ilyen remek autópályánk lesz, nehogy már bárki repülővel akarjon jönni – üzenjünk ezúton is a tisztelt turistáknak.