Kedvező jelenség
A jelenség mindenképpen kedvező, hiszen a mögöttünk álló három évben a kelet-közép-európai országok közül Magyarországon nőttek a leggyorsabban a reálbérek, eközben a GDP-bővülésben hazánk a középmezőnyben áll. A Financial Times (FT) minap megjelent cikke szerint az említett termékegységre jutó bérköltség (unit labour cost) szintén kiugróan alakult: a mutató az utóbbi két évben 17 százalékos versenyképesség-romlást jelzett.
A térségben egyébként nem csak a magyar versenyképességi folyamatokban találni kiugró elemeket. A lengyel gazdaság például arra hívja fel magára a figyelmet, hogy az elmúlt években - az alacsony bérdinamika miatt - a termékegységre jutó munkaerőköltség csökkent, és a következő években sem várható jelentős változás.
Új éllovas
Ennek oka többek között az lehet, hogy az állástalanok magas száma rányomja a bélyegét a munkapiaci erőviszonyokra - fejtegeti Kovács György, a Budapest Economist elemzője. Lengyelország - valószínűleg végérvényesen - elveszítette első pozícióját a legmagasabb bérek tekintetében, az új éllovas Csehország, melyet Szlovákia és hazánk holtversenyben követi - állapítja meg a FT.
A lengyel folyamatok egyfajta korrekciónak is felfoghatók, hiszen a termelékenységi adatok nem támasztották alá a magas bérköltségeket: a legnagyobb frissen csatlakozott EU-tag termelékenysége húsz százalékkal elmarad hazánkétól, és Szlovákia is jobb eredményeket mondhat magáénak.