Szabadon választott vasútbezárás

2006.08.17. 14:04
Bár Kóka János közlekedési miniszter kész tényként említette július elején, hogy a személyszállítás átfogó reformjának részeként idén 28 mellékvonalon felfüggesztik a vasúti közlekedést, kiderült: a reform szinte egyetlen eleméről sem döntöttek még. A Volán-társaságok továbbra is az ÁPV-hez tartoznak, a szakszervezetet nem tájékoztatták tervezett leépítésről, míg a 28 szárnyvonal 14 vagy 52 is lehet.

Egyelőre úgy tűnik: rövid távon csak a tarifarendszer átalakítása valósul meg a közlekedési miniszter által még július elején bejelentett személyszállítási reformból. Kóka János a július 5-i kormányülés után mondta azt: döntött a kabinet a szervezett közlekedés reformjáról. A miniszter beszámolója szerint ennek részeként 28 szárnyvonalon már ez évtől szüneteltetni fogják a vasúti közlekedést, két régióban összehangolják a busz- és vasúti menetrendeket - további öt régióban ezt 2007-re tervezik -, elküldenek 2500 embert a MÁV-tól, jövő augusztusig regionális cégekké szervezik a Volán-társaságokat, továbbá átszabják a tarifarendszert is.

28 helyett 14 - vagy 52- vagy 60

A legnagyobb odafigyelést természetesen a hivatalosan felfüggesztésnek hívott járatmegszüntetések váltották ki (az elnevezéssel azért trükköznek, mert a felfüggesztés esetén nincs pályarekultiváiós kötelezettség, vagyis az jóval olcsóbb). A miniszter kész tényként mondta: csaknem kilenc százalékkal csökkenti a MÁV veszteségét ezenek a mellékvonalaknak a bezárása. A július végén megjelent kormányhatározatban azonban már nincs szó egyetlen mellékvonal bezárásáról sem, holott a miniszteri bejelentést követően nem sokkal a MÁV már azt is közölte, hogy december 12-én, a téli menetrend életbe lépésével állítják le a járatokat a 28 vonalon.

A GKM azonban most azt közölte az Indexszel (megerősítve az ezzel kapcsolatos Népszabadság-információkat), hogy a kormány elsődleges célként csak arról döntött: a helyközi tömegközlekedésben megszünteti a párhuzamosságokat. A 28 mellékvonal bezárásáról ugyanakkor még nincs döntés, az csak a MÁV javaslatában szerepelt - válaszolta kérdésünkre a szaktárca.

A megszüntetni tervezett nyugat-dunántúli és dél-alföldi vasútvonalak
Sorszám Menetrendi mező Vonal Hossz (km) Napi vonatszám egy irányban
2 13 Pápa–Környe 86 7
3 14 Pápa–Csorna 37 9
4 22 Körmend–Zalalövő 23 8
5 23 Rédics–Zalaegerszeg 49 8
6 24 Zalabér–Zalaszentgrót 6 10
19 125a Mezőhegyes–Battonya 18 7
20 126 Kisszénás–Kondoros 6 4
21 127 Vésztő–Körösnagyharsány 32 4
22 129 Murony–Békés 8 5
23 130 Makó–Hódmezővásárhely 34 6
24 147* Szentes–Orosháza 40 5
25 151 Kunszentmiklós–Dunapataj 50 4
26 152 Fülöpszállás–Kecskemét 39 4
27 153 Kiskőrös–Kalocsa 31 4
*csak a vonal egy részén szűnik meg a vonatforgalom

Az Index azonban úgy tudja, maga a MÁV eredetileg jelentősebb karcsúsítást szeretett volna, mert amikor a 28 vonal bezárását bejelentette Kóka, a vasúttársaság 52 szárnyvonal megszüntetését is javasolta. Más forrásaink szerint összesen 80 vonalon szüneteltetnék vagy ritkítanák a személyszállítást az idén, majd a 2007 decemberében életbe lépő menetrendben, míg a Népszabadság úgy tudja, 2008-ig 60 vonalat zárna be a GKM.

Az idei "minimálprogram" szerint azokban a régiókban szüntetik meg a szárnyvonali személyszállítást, ahol már idén összehangolják a vasúti és buszmenetrendet. Ez a dél-alföldi és a nyugat-dunántúli régió járatait érinti, ami azt jelenti, hogy 14 vonalon (Pápa-Környe, Pápa-Csorna, Körmend-Zalalövő, Rédics-Zalaegerszeg, Zalabér-Zalaszentgrót, Mezőhegyes-Battonya, Kisszénás-Kondoros, Murony-Békés, Makó-Hódmezővásárhely, Szentes-Orosháza, Kunszentmiklós-Dunapataj, Fülöpszállás-Kecskemét, Kiskőrös-Kalocsa és Vésztő-Körösnagyharsány, bár utóbbi részben már átnyúlik az észak-alföldi régióba) szűnik meg idén a személyszállítás.

Még semmi nem biztos

A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetét még nem tájékoztatták arról, hány vonalon szűnik meg idén a személyszállítás, és emiatt hány MÁV-dolgozót kell elbocsátani - tudtuk meg. A VDSZSZ-nél azt mondták: voltak már egyeztetések a minisztériumban, ám a 28 vonal bezárásáról történt bejelentés óta semmi nem történt.

"Egyelőre nagyobb az egész reformnak a füstje, mint a lángja" - állítják az érdekvédelmi szervezetnél, ahol attól nem tartanak, hogy jelentős létszámleépítéssel járna a szárnyvonalak bezárása. Aki utazott ilyen vonalakon, tudja, hogy nem nyüzsögnek arrafelé a vasutasok - mondták a szakszervezetnél.

Senki nem siet

Egyelőre az önkormányzatok sem sietnek. Korábban minden vonalbezárási terv bejelentésekor felmerült a lehetőség, hogy a járatokat, amelyektől a MÁV szabadulna, átvennék az önkormányzatok, úgy tudjuk, ezúttal egyetlen települési vagy megyei önkormányzattal, önkormányzati társulással sem tárgyalt a közlekedési tárca a vonalok átvételéről.

A GKM csak annyit közölt: két térségi vasutat - a vésztőit és a balassagyarmatit - kísérleti jelleggel most is közösen üzemeltetik az önkormányzatok és a MÁV, "tapasztalatok kiértékelésére hamarosan sor kerül". Hozzátették még, hogy az egyeztetések megkezdődtek az érintett önkormányzatok, szervezetek bevonásával, ám részleteket nem árultak el arról, hogy pontosan miről egyeztetnek.

Az is kérdéses, hogy a vasúti és buszmenetrendek egyeztetésével - akár csak ebben a két régióban is - végeznek-e az idén. Kóka július elején jelentette be, hogy a busztársaságok tulajdonosi jogainak gyakorlását a GKM átveszi az ÁPV-től, ám ez ügyben azóta sem történt semmi. A GKM az Index kérdésére azt közölte: várhatóan szeptemberben kerül át a gazdasági tárcához a Volán-tulajdon. Ami biztos: a következő évi menetrendek előkészítésének ősszel már javában kellene folynia.

Döntés csak októberre?

Egyelőre még az sem biztos, hogy a 12 vonalon nem közlekednek tovább a vonatok. A vasútreformról ugyanis csak októberre várható döntés; ez valószínűleg az utolsó határidőt jelenti, amikor a járatok megszüntetésének hatása még beépíthető a Volánok menetrendjébe.

Azt viszont a minisztériumban is megerősítették, hogy a tarifarendszer átalakításáról októberben dönt a kormány. Felsmann Balázs szakállamtitkár egy július végi szakmai fórumon azt mondta: legkorábban október elejére kerülhet a miniszterek elé a tömegközlekedés új tarifarendszerének tervezete, amely egységesíti a vasúti és a közúti tarifákat, valamint pluszszolgáltatások esetén lehetővé teszi a díjtáblázatban foglaltnál magasabb jegyárak használatát. Egyelőre tehát a tarifaemelés a személyszállítási reform egyetlen biztosnak tűnő pontja.