Szabálytalan lehet a 2009. évi költségvetés

Ahogyan az egy héttel ezelőtti, úgynevezett második körös szavazás is vaskos meglepetéssel szolgált, a 2009. évi költségvetés mai zárószavazása is sokáig emlékezetes marad.

Arra lehetett ugyanis számítani, hogy a parlament ma korrigálja az ad-hoc ellenzéki összefogás számlájára írható hibát: egy hete az ellenzéki képviselők úgy növelték az államháztartás jövő évi hiányát 3,6 milliárd forinttal, hogy arra az államháztartási törvény és a parlamenti házszabály szerint sem lett volna módjuk. (Az eredetileg tervezettnél 4,3 milliárd forinttal kevesebb pénz jut az önkormányzatoknak a településen élők személyi jövedelemadójából, így ezt ellentételezni kellett volna normatívacsökkentéssel, ám az ellenzék csak egy 700 milliós kiadásmérséklést engedett át, ám azt már megakadályozta, hogy az önkormányzati sportnormatíva 3,6 milliárd forinttal csökkenjen.) Ennek oka, hogy minden főbb számot, így a hiány mértékét a két héttel korábbi, első körös szavazás során kőbe vésték, így attól a jogszabályok szerint nem lehet eltérni.

Az ellenzék megint akciózott

A pénzügyminiszter ma annak rendje és módja szerint be is nyújtott egy olyan módosító indítványt, amely kijavította volna ezt a hibát. Az SZDSZ megismételve múlt heti akcióját azonban külön szavazást kezdeményezett a szóban forgó javaslatról, és az ellenzéki pártok ismét összefogtak a kormány ellen, a 190-190-es patthelyzetet pedig az elnöklő Áder János szavazata billentette az ellenzéki oldalra. A pontosság kedvéért: a kormány akaratát a szocialisták, az MDF-es Lengyel Zoltán, és egy független képviselő, Gyenesei István támogatta, ám az ellenzéki pártok, valamint három független képviselő szembement a kabinet szándékával, és a miniszterelnöki megbízott független honatya, Császár Antal tartózkodott. Így végül is megemelték - nem is 3,6 milliárddal, hanem 4,3 milliárd forinttal - a 2009-es költségvetési hiányelőirányzatot.

Mivel ezt továbbra sem engedték a szabályok, a parlament költségvetési és pénzügyi, valamint alkotmányügyi bizottsága rendkívüli ülést tartott, hogy feloldják a problémás helyzetet. Azokon hosszas huzavona után a Fidesz javaslatára végül úgy határoztak, hogy a büdzsé általános tartalékából csípik le az ominózus 4,3 milliárd forintot - és hagyják ott az önkormányzatoknál sportfeladatokra, és egyéb támogatásként -, így a hiány mértéke nem változik.

Igen ám, de a költségvetési bizottság nem a parlamenti szavazás során elfogadott indítványt vezette át a büdzsén, hanem tartalmilag nyúlt bele a költségvetésbe. Egyelőre nem lehet tudni, hogy ezt jogszerűen tette-e a grémium. Veres János pénzügyminiszter a bizottsági ülés után hangoztatta, hogy nem házszabályszerű a bizottsági döntés.

Mindenesetre az Országgyűlés végül megejtette a 2009. évi büdzsé zárószavazását. Előtte rábólintott a költségvetési bizottság vihart kavart módosító indítványára, majd 209-171 arányban elfogadta a parlament a jövő évi költségvetést. A szocialistákon kívül a szabad demokraták, az MDF-es Lengyel Zoltán, és két független honatya, Gyenesei István és Császár Antal támogatta a büdzsét.

És mi lesz, ha nem szabályos a büdzsé?

Kérdés azonban, hogy a költségvetési törvény szabályszerű-e a fent említett eljárási okok miatt. A döntés most Sólyom László köztársasági elnök kezében van, hogy aláírja-e a törvényt. Ha nem írja alá az államfő, vagy esetleg később valaki megtámadja a jogszabályt, az eddig nem tapasztalt helyzetet teremtene Magyarországon. Elfogadott költségvetés híján az idei büdzsé alapján folytathatná a gazdálkodását az állam, ami az vonná maga után, hogy a kiadásait az idei szinten kellene hogy tartsa, és időarányosan fizethetne minden támogatást, segélyt, nem lenne mód nyugdíjemelésre sem. A következményekről bővebben itt olvashat.

Ma volt az utolsó ülésnap idén az Országgyűlésben, ezért ha végül az államfő nem írja alá a törvényt, azt év végéig már nem pótolhatja a parlament. A tavaszi ülésszak februárban kezdődik, vélhetően előtte egy rendkívüli ülésnapot kellene összehívni, hogy megszülessen a költségvetés. Így akár egy-másfél hónapra rúghat az az időszak, amíg az ország érvényes 2009-es költségvetés nélkül működik, ami első blikkre talán rövid időnek tűnhet, de annál több felfordulást okozna az állam életében.

A helyzetet még fokozza, hogy az IMF-EU-Világbank-hármassal kötött, a 20 milliárd eurós mentőcsomagot biztosító megállapodásunk egyik vállalása, hogy év végéig elfogadott költségvetése lesz Magyarországnak. Ha ez meghiúsulna, az olaj lenne a tűzre az amúgy is feszült pénzpiaci hangulatban.

13,7 ezer milliárd forintot oszt szét az állam

Jövőre már minden ötödik forintnál is több megy nyugellátásokra, az állami kiadások bő 60 százaléka jóléti célokat szolgál - ezt vonja maga után a 2009. évi költségvetési törvény, amelyet a parlament az idei utolsó ülésén fogadott el. A pénzpiaci világválság negatív hatásait kivédendő megszorítások ide, a munkahelymegtartást célul tűző gazdaságpolitika oda, a jövő évi büdzsé nem szakít a korábbi évek azon gyakorlatával, hogy a jóléti, szociális területre évről évre több pénzt oszt az állam.

A képviselők a mai zárószavazással egy három hónapos huzavona végére tettek pontot. A kormány szeptember végén nyújtotta be a 2009-es költségvetési terv - most már tudjuk - első változatát. Aztán azt még októberben kétszer elejétől a végéig átdolgozta a folyamatosan romló gazdasági kilátások miatt. A ma elfogadott törvény 1 százalékos gazdasági visszaesésen, 3 százalék feletti lakossági fogyasztáscsökkenésen és 4,5 százalékos infláción alapul.

Ezek a makroparaméterek ma a legfrissebb elemzői konszenzus alapján pontatlannak tűnnek: az infláció vélhetően jóval alacsonyabb lesz a kormány tervénél, a gazdasági visszaesés pedig elképzelhető, hogy mélyebb lesz. A büdzsé azonban a negatív kimeneteket kivédendő közel 300 milliárd forintos tartalékot is tartalmaz. Nem szabad azonban elfelejteni: ebből a megközelítően 300 milliárdos pufferből 110 milliárdot már le is kötött, el is költött a kabinet, amikor a közszolgákat az elvett 13. havi bér miatt részben kárpótolta pótlékok emelésével.

A 2009-es büdzsé markáns vonása, hogy a közalkalmazottak, köztisztviselők, bírák, ügyészek, tűzoltók bérét nominálisan is befagyasztja. (Ezért nem engesztelik ki a közszolgákat.) Emellett a 13. havi nyugdíjat 80 ezer forintban maximálja és korhatárhoz köti a költségvetés, ám még így is érvényes a cikk bevezetőjében említett jelenség, vagyis hogy a nyugellátások egyre nagyobb részt hasítanak ki az állami kiadások tortájából.

Az állam jövőre 13,7 ezer milliárd forintnál is többet oszt szét, és 13 ezer milliárd forintnál valamivel kevesebbet szed be jövőre a költségvetési törvény alapján. Az államháztartási deficit 785 milliárd forint lehet a most kőbe vésett törvény tanúsága szerint. Ez a várható GDP 2,6 százalékát teszi ki, ami azt jelenti, hogy jövőre már csont nélkül teljesíthetjük az euróbevezetés költségvetési kritériumát.