Törökországból indulhat a következő válság
További Pénz beszél cikkek
- Szintet léphetnek a vállalkozások a digitalizáció terén – itt a DIMOP Plusz hitelprogram
- Hasít a bitcoin, Donald Trump másfélszeres árfolyamra repítette a kriptovalutát
- Lesújtott a központi bank, 51 millió forintos bírságot kapott a Groupama Biztosító
- Módosította a kormány a SZÉP-kártya felhasználását
- Szerda éjjel átlépte a 100 ezer dolláros álomhatárt a bitcoin árfolyama
A blogról
Nehéz megjósolni, mikor éri el a világgazdaságot a következő válság, de néhány eseményre bátran mernék fogadni.
Az egyik az, hogy abban a bizonyos válságban Törökország nyakig benne lesz.
Lehet, hogy a kiváltója lesz, lehet, hogy csak szenvedő alanya, de azt, amit a gazdaságpolitikával jelenleg művelnek a törökök, csak Magyarország tudta megvalósítani még a 2008-as válság kirobbanása előtt.
Törökországban látszólag minden rendben van. A gazdaság idén várhatóan 3-4 százalékkal bővül, a munkanélküliség viszonylag alacsony. Az államadósság 30 százalékos szintje is rekord alacsony, a GDP 30 százalékánál is kisebb. Nincs itt semmi látnivaló – gondolhatnánk.
Valójában azonban van, méghozzá az, hogy az elmúlt évek török növekedése hitelből zajlott, méghozzá dollárhitelből. Kicsit olyan a törököknek a dollárhitel, mint korábban Magyarországon a svájci frank hitel volt. A 2008-as válságot követő időszakban a dollárhitel nagyon olcsóvá vált, a törökök pedig rászoktak erre az olcsó forrásra, akárcsak a magyarok 2008 előtt a frankra (vagy ahogy egyébként a kedvező kamatozású devizahitelekre a lengyelek, a románok és több dél-amerikai ország lakossága is).
Tény, hogy Magyarországhoz képest az államadósság jóval alacsonyabb, ugyanakkor a magánszektor eladósodottsága 15 év alatt négyszereződött, és így eléri a GDP 85 százalékát. Ezzel önnmagában nem lenne baj, hogyha ezt az eladósodottságot a helyi szereplők finanszíroznánk. A helyzet azonban az, hogy a lakosság és a vállalati szektor sem hajlandó megtakarítani, így ezt a hitelmennyiséget egyre nagyobb részben a külföld finanszírozza.
Magyarországon az olcsó külföldi hitelből való növekedést a 2008-as válság állította meg. Nem mellesleg úgy, hogy hazánk gazdaságát évtizedek óta nem látott recesszióba rántotta. Meglátásom szerint a törökökre is valami hasonló vár.
A ZENE SZÓL, A TÁNCPARKETTEN MÉG TÁNCOLNAK, A BÁRPULTNÁL AZONBAN A PULTOS MÁR ELKEZDTE EMELNI AZ ÁRAKAT.
A pultos jelen esetben nem más, mint az amerikai jegybank, a FED. A FED az elmúlt években fokozatosan visszavett a monetáris lazításból, és elkezdte emelni a kamatokat. Így a dollárhitel már nem annyira olcsó, mint korábban volt, az amerikai állampapírok versenyképes és egyben biztonságos alternatívát jelentenek sok befektető számára. A török gazdaság jelentős fizetési és kereskedelmi mérleg hiánnyal működik, magyarul több árut vesznek annál, mint amennyit exportálnak. A különbséget pedig külföldről felvett hitelből finanszírozzák. Ez a helyzet hosszú távon nem fenntartható.
A hitelből történő fogyasztást le kell csökkenteni, hogy helyreálljon a fizetési mérleg egyensúlya. Ehhez a kamatok drasztikus megemelése és a fogyasztás összeesése miatt vélhetően egy jelentős recesszió is szükséges. Az ország miniszterelnöke Erdogan gyakorlatilag megtiltotta a kamatok emelését a helyi bankoknak és a jegybankra is egyre nagyobb nyomást gyakorol.
EZZEL A HOZZÁÁLLÁSSAL TÖRÖKORSZÁG A SZAKADÉK FELÉ ARASZOL, ÉS EGY EGYÉRTELMŰEN NEM FENNTARTHATÓ PÁLYÁN MOZOG.
Mivel a kamatemelés nem engedélyezett, a gazdaságot övező egyensúlytalanság a líra árfolyamának gyengülésén keresztül jelenik meg. A török líra idén a dollárral szemben 16 százalékot gyengült, ez olyan, mintha a forintot 360-on jegyeznék az euróval szemben.
A török jegybanknak gyakorlatilag elfogyott a devizatartaléka, az ország tartalékai nem érik el az úgynevezett Guidotti-Greenspan szabály szerinti minimumot, azaz a tartalék nem elegendő az 1 éven belül lejáró hitelek kifizetésére. Ennek a szabálynak a régiónkból 2008 szeptemberében egyetlen ország nem felelt meg: Magyarország. A Lehman Brothers csődje után 2 héttel többek között ezért is fordult hazánk az IMF-hez. A nemzetközi szervezettől felvett hitel egy jelentős része arra ment, el hogy a jegybank devizatartalékait feltöltsék.
A fenti példát tovább folytatva, a buli tovább folytatódik, nem számít, hogy egyre drágább az ital és egyre részegebb a közönség. Viszont minél tovább tart a buli annál nagyobb lesz a fejfájás másnap. A török gazdaság rendkívül sérülékeny, a külföldi hitelből finanszírozott növekedés fenntarthatatlan. Minél később fognak hozzá ennek a gazdasági modellnek a megreformálásához, annál nagyobb lesz az ára a kiigazításnak. A fentiekhez egy elnöki pozícióra aspiráló és egyébként népszerű politikusnak láthatóan nem fűlik a foga. Így viszont a kiigazítás vadabb lesz, egyrészt a török líra árfolyamának mélyrepülésével, másrészt vállalati csődökön keresztül valósul majd meg.
Borítókép: felhőkarcolók Isztambul üzleti negyedében. Fotó: Ozan Kose / AFP.
Rovataink a Facebookon