Fájhat utólag, ha élt a hitelmoratóriummal

A hitelmoratórium sokak számára életmentő, hiszen aki elveszítette az állását, vagy akinek radikálisan csökkentek a bevételei, az nem biztos, hogy hosszú hónapokig képes fizetni a hiteleit.

Bár a hitelmoratórium feltételeit és következményeit a legelejétől tudni lehet, sokan mégis akkor kapnak csak a fejükhöz, amikor a moratóriumból kilépve megkapják a bankjuktól, hogy mennyivel kell majd tovább fizetniük a kölcsönüket. Az Indexnek Fülöp Norbert, a Bankmonitor pénzügyi szakértője segített összeszedni, mennyi  az annyi.

Mi az a hitelmoratórium?

A hitelmoratórium alapján minden 2020. március 18-ig folyósított kölcsön- és lízingszerződés esetében az adósok ideiglenesen mentesülnek a hitelhez kapcsolódó tőke-, kamat- és díjfizetés alól. Eszerint

Ez azt jelenti, hogy ha valaki 2020. március 18. előtt igényelt kölcsönt, ám a folyósítás átcsúszott akár másnapra, akkor rá nem vonatkozik a lehetőség, neki mindenképpen törlesztenie kell.

A hitelmoratórium tehát 2020. március 18-tól indult, és első körben 2020. december 31-ig tartott volna, ám a koronavírus-járvány elhúzódása miatt a kormány ezt meghosszabbította 2021. június 30-ig.

A moratórium érdekessége, hogy automatikus, vagyis az adósnak kifejezetten jeleznie kellett a bankja felé, ha tovább szeretne fizetni. A moratóriumból történő kilépés és belépés pedig nem végleges döntés, az adósnak mindkét opcióra bármikor lehetősége van a moratórium ideje alatt attól függően, hogy az aktuális élethelyzete éppen mit tesz lehetővé a számára.

Mennyivel hosszabbodik „átlagosan” a futamidő?

A Magyar Nemzeti Bank fontos elvárása volt, hogy a moratórium hatására nem nőhet a hitelek havi törlesztője. Ez azt jelenti, hogy ha valaki például havi 75 ezer forintot fizetett a futamidő végéig fix kamatú lakáshitelére, akkor az összegnek a moratóriumot követően is ennyinek kell maradnia.

Az is egyértelmű volt már a legelején, hogy a moratórium nem jelent hitel- vagy kamatelengedést, egyszerűen csak arról van szó, hogy haladékot biztosít, a szüneteltetés alatt összegyűlt kamatot pedig egyenlő részletekben elosztják a hátralévő törlesztők között. Ez utóbbi azért nagyon fontos, mert így az összegyűlt kamat nem tőkésedik, vagyis ezután már nem számolnak fel kamatot a bankok, azaz nincsen kamatos kamat.

Mivel a fizetési moratóriummal kapcsolatban fontos elvárás volt, hogy a lejáratot követően a szüneteltetés miatt ne emelkedhessen a havi fizetnivaló, az érintett hitelek futamideje meghosszabbodik valamelyest.

Hogy mennyivel hosszabbodik meg a futamidő, azt több minden befolyásolja, számít

• a hitel kamata (ha magasabb a kamat, akkor több kamat halmozódik fel);
• valamint az is, hogy a hitelt mikor vették fel, hiszen a kezdeti időszakban még magasabb a kamat aránya a havi törlesztőkön belül – ez nem banki trükk, hanem ezzel érhető el, hogy a havi fizetnivaló minden egyes hónapban azonos lehessen;
• továbbá az sem mindegy, hogy az adott hitel mennyi ideig volt moratóriumban, hiszen sokan az anyagi helyzetük stabilizálódása után azonnal kiléptek, míg mások úgy kalkulálnak, hogy kihasználják a rendelkezésre álló 15 hónapot.

A Bankmonitor szakértője egy példát is hoz: ha egy lakáshitel fennálló tőketartozása a moratóriumba történő belépéskor 10 millió forint volt, a futamidőből pedig 180 hónap volt hátra, a kamat pedig 4,5 százalék (ami átlagosnak tekinthető), akkor a futamidő a 15 hónapnyi szüneteltetés miatt összesen 26 hónappal fog megnyúlni, ami 11 plusztörlesztőrészletet jelent.

Ez a hosszabbítás a példánkban szereplő hitel esetében összesen körülbelül 800 ezer forint többletet jelent a teljes visszafizetésben, vagyis ennyivel kell többet visszafizetni a banknak majd a teljes futamidő alatt.

Ki nyert és ki veszített a hitelmoratóriummal? 

A hitelmoratórium eddig példa nélküli intézkedés a magyar pénzügyi történelemben, hiszen a korábbi válságok lefutása egészen máshogy nézett ki. A moratórium nélkül azok közül, akik elveszítették az állásukat, vagy akiknek jelentősen csökkentek a bevételeik, valószínűleg sokan nem tudták volna fizetni a hiteleiket, aminek a vége akár az is lehet, hogy a bank végül felmondja a szerződést, így akár elveszhet a fedezetként bevont ingatlan is. Ebből a szempontból

Az, hogy a bankok részére végül meg kell fizetni a moratórium alatt összegyűlt kamatokat, éppen azt a célt szolgálja, hogy ne lehessen nyerészkedni a konstrukcióval, hiszen a moratórium a bankszektornak már így is jelentős anyagi veszteséget jelent. Hogy a bankok se „nyerjenek”, a szüneteltetés alatt összegyűlt kamat már nem kamatozik tovább, ami mindenképp korrekt megoldás Fülöp Norbert szerint.

Elkerülhető még, hogy mégse tolódjon ki a futamidő?

Egy hitel elő- vagy végtörlesztésére bármikor van lehetősége az adósnak, mind a moratórium alatt, mint azt követően. Ebben az esetben viszont számolni kell azzal, hogy a betörlesztett összeg először a moratórium alatt összegyűlt kamatot fogja csökkenteni, és csak ha ez már elfogyott, akkor zsugorodhat a tőketartozás. Igaz ez természetesen akkor is, ha valaki éppen a lakástakarék-pénztári megtakarítását forgatja be a lakáshitelébe.

Az elő- vagy végtörlesztés egyébként minden olyan esetben helyes pénzügyi döntés lehet, amikor a rendelkezésre álló pénzösszeget nélkülözni tudjuk, illetve nincs olyan befektetési lehetőség, ami hosszú távon több hozamot termelne számunkra, mint a hitelért fizetendő kamat. Azt azért tudni kell, hogy kis összegű előtörlesztésnél, amikor a befizetett pénz kizárólag a kamatot csökkenti, az elérhető pénzügyi előny kisebb lesz. Hiszen az összegyűlt kamat már nem kamatozik tovább, így olyan, mintha egy kamatmentes kölcsönt fizetnénk ki idő előtt.