Nem lesz armageddon, de drágulnak a hitelek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa mai ülésén – a korábbi előzetes közlésekre és várakozásokra rácáfolva – csak 15 bázispontos kamatemelésről döntött, így a jegybanki alapkamat a május végi 0,6 százalékról 1,65 százalékra emelkedett. Virág Barnabás jegybanki alelnök szavai szerint az MNB a következő hónapokban – várhatóan decemberig – ezzel a kisebb kamatlépéssel folytatja a kamatemelési ciklust. Ennek következtében az alapkamat az év végére akár 2,1 százalékra juthat.

A pénzpiaci kamatok egyelőre moderáltan követték le a jegybanki kamatok változását, a Budapesti Bankközi Kamatláb, a BUBOR a májusi 0,89 százalékról 1,66 százalékra emelkedett a 3 hónapos futamidőben (ehhez a BUBOR szinthez vannak kötve a forintosított devizahitel kamatok), a 12 hónapos Bubor ennél jelentősebben, 87 bázisponttal, a május 20-i 1,07 százalékról 1,94 százalékra emelkedve várta a mai kamatdöntést. A hosszabb futamidőre – például a fix kamatozású lakáshitelek esetében – irányadó jegybanki mutató, a BIRS 5 éves időtartamra 64 bázisponttal 2,92 százalékra emelkedett 4 hónap alatt, eközben a 10 éves fixálásnál 44 bázispont volt az emelkedés, a bankközin most évi 3,15 százalékon áll a mutató.

Nem tudták (nem akarták) az ügyfelekre terhelni

A korábbi rossz tapasztalatok alapján azt gondolhatnánk, hogy a bankok nem restek és egyből érvényesítik kamataikban a jegybanki kamatok emelkedését. Ugyanakkor a banki kamatváltozások azt mutatják, hogy a pénzintézetek nem, vagy csak részben terhelik rá az ügyfelekre az MNB kamatdöntésének hatásait. Így – bár bizonyos helyeken biztosan láthat majd az olvasó szenzációhajhász szalagcímeket – egyelőre nincs itt az armageddon a hitelpiacon.

De mi lehet ennek az oka?

Az ügyfelek keresik a kölcsönt

Az első kézenfekvő ok, hogy – mint láttuk – a kamatemelés eltérő mértékben és időpontban épül be a pénzpiaci kamatokba is. Ez azonban olyan pont, amivel a banki árazási felelősök nem sokat tudnak tenni. Ezért az első érdemi okunk az erős kereslet lesz. Egyelőre csak a júniusi és a júliusi hitelezési adatok állnak rendelkezésünkre a nyárból, ám azt már most láthatjuk, hogy a két nyári hónapban az ügyfelek által felvett 270 milliárd forintnyi lakáshitel az elmúlt 3 évben átlagosan négy hónap teljesítményével volt elérhető piacon, a money.hu számításai szerint ekkora hitelösszeg az éves folyósítás több, mint 30 százalékának felelt volna meg a korábbi években. A személyi hiteleknél a lakáshitelekkel ellentétben ugyan nem születtek történelmi csúcsok, de a piac fellendülőben van: az emberek július végéig 264 milliárd forint összegű személyi kölcsönt vettek fel, ami a tavalyi év teljes hitelfelvételének 80 százalékának felel meg, azaz nagyjából e sorok írásának pillanatában kellene itt tartania a kihelyezéseknek. Ráadásul a személyi hiteleknél az augusztus történelmileg a legerősebb hónap, a beiskolázás időszaka rendszerint lenyomja a karácsony előtti hónapok hitelkeresletét is. A személyi hiteleknél tehát tovább tarthat a szárnyalás, míg a lakáshitelezésben nagyon erős őszt prognosztizálnak a szakértők, amiben komoly keresletfelhajtó erő lehet az október elején induló jegybanki zöld hitel program. (Ráadásul az ottani 2,5 százalékban maximált kamat moderálja majd a kamatemelés miatti lépéseket.)

A harmadik ok lényegében összefügg az erős kereslettel. A bankok ugyanis komolyan versenyeznek az ügyfelekért. Ennek lehetett köszönni azt, hogy júliusban, amikor már túl voltunk az első 30 bázispontos jegybanki alapkamat emelésen és várható volt – majd azután be is bizonyosodott –, hogy az MNB júliusban is kamatot emel, a folyósított lakáshitelek átlagkamata júliusban még – 1 bázisponttal, 4,02 százalékra – csökkent is a júniusi szintekhez képest. Ennél is érdekesebb, hogy a kamat. A mostani jelzáloghitel átlag kamat szinte megegyezik az egy évvel korábbi kamatokkal. A személyi hitelek esetében a koronavírus miatt bevezetett kamatplafon miatt összevethetetlen a júliusi 11,85 százalékos átlagkamat, ám ha 2019 júliusával vetjük össze az adatokat, akkor közel másfél százalékkal olcsóbban tudott a nyáron személyi kölcsönt felvenni a magyar, mint 2019. júliusában – pedig a hónap végén az idén az alapkamat 1,2 százalék volt a szemben a két évvel ezelőtti 0,9 százalékkal, s a fogyasztóiár index (az infláció) is 4,6 százalékon járt a két évvel ezelőtti 3,3 százalékkal szemben.

Komoly verseny

A bankok ugyanakkor természetesen nem minden szegmensben versenyeznek késhegyig menően. Érthető módon a magasabb jövedelemmel rendelkező ügyfelet kedvelik, de az is fontos számukra, hogy a hitelt felvevő lehetőleg magasabb összeget vegyen fel és hosszabb időre, hiszen így a hitelezés fix költségei kisebbek. A pénzintézetek figyelik egymást, s bizony a piaci ügyfelekért folytatott versenyben néha irracionálisnak tűnőt is lépnek. Hogy egy korábbi példát idézzünk: hiába volt magasabb idén júliusban a 10 éves 2,66 százalékos BIRS mutató 20 bázisponttal magasabb, mint az 5 éves futamidőé, a piacon a 10 évre fixált lakáshitelek átlagkamata 3,76 százalék volt, míg az olcsóbb forrással bíró 5 évre fixált hitelek átlagkamata 4,38 százalékon állt. A banki verseny ugyanis jelenleg a 10 évre fixált hiteleknél zajlik, miután az ügyfelek – helyesen – megértették azt, hogy mekkora biztonságot ad nekik, ha legalább a futamidő feléig előre kiszámítható összegű törlesztéssel kell számolniuk. Ezt persze erősítette a Nemzeti Bank is, amikor úgy módosította a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek konstrukcióját, hogy abba már csak a minimum 10 évre fixált kölcsönök kerülhetnek be.

Nem kérdés: drágulnak majd a hitelek

Azt, hogy a kamatemelések nem, vagy csak részben épültek be a hitelkamatokba, persze nem csak a money.hu adatai támasztják alá. Az MNB napokban publikált Hitelezési Jelentése arra is arra a következtetésre jutott, hogy a bankok mind a lakáshitelek, mind a személyi hitelek átlagos kamatfelárát (amely a költségeiket és persze hasznukat fedezi) lényegében minden kamatfixálási kategóriában csökkentették, így tudták elkerülni, hogy a pénzpiacon év eleje óta fokozatosan emelkedő hosszú hozamok egy az egyben beépüljenek a banki kamatokba. A folyamat azóta is tart, ám ne legyünk naívak: az MNB kamatemelési ciklusának hatásait nem lehet elkerülni. A hitelkamatok a következő hónapokban folyamatosan emelkedni fognak. Azt az elmúlt hónapok banki árazási versenye miatt nehéz megmondani, hogy milyen szintre kapaszkodnak majd a lakáshitel vagy épp a személyi kölcsön kamatok, de az jó eséllyel elmondható, hogy aki a következő hetekben igényel kölcsönt, még a bankok egymással való vetélkedése ellenére is jó néhány bázisponttal olcsóbb ajánlatot kap majd a bankoktól, mintha ugyanazt a hitelt az év végén szeretné felvenni.