Európai szinten is vastag pénztárca kell a magyar tandíjakhoz

Közzétette szokásos éves jelentését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Többek között azt vizsgálják, hogy a világ egyes országaiban milyen tandíjjal kell számolnia annak a diáknak, aki állami egyetemre megy tanulni önköltséges alapszakon.

Az Oktatási Hivatal (OH) közleménye szerint Magyarországon 2021-ben az általános eljárásban összesen 101 881-en jelentkeztek a felsőoktatásba, közülük ősztől 75 748-an (74 százalék) kezdhetik meg tanulmányaikat. Magyar állami ösztöndíjasként 61 529-en (81 százalék) tanulhatnak tovább, és 14 219 (19 százalék) hallgató jutott be önköltséges képzésre.

Azt is közli továbbá az OH, hogy valamennyi képzési szintet, munkarendet és finanszírozási formát figyelembe véve a legtöbb jelentkezőt – összesen 11 090 hallgatót – idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vette fel, az ELTE-t a Debreceni Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem követi.

A gazdagok sportja lett a továbbtanulás

Az OECD beszámolójából kiderül, hogy a vizsgált 2019/2020-as tanévben

Ha egy ötéves egyetemi képzést nézünk, akkor ez 5,86 millió forintot jelent, mire a diák kijárja az iskolát. Ha ezt az összeget leosztjuk félévekre, akkor nagyjából 586 ezer forintos tandíjjal kell számolni. Emiatt nem ritka, hogy egy egyetemistának sokszor diákmunkát kell vállalni, így tudja fedezni tanulmányi költségeit, de az is sokszor előfordul, hogy a felsőoktatásba vágyó diákok korábbi megtakarításaikat áldozzák fel.

Sőt, ha már mesterszakban gondolkodunk, akkor az 8100 dollárunkba, közel 2,5 millió forintunkba kerül egy évre levetítve.

Horrorárak Angliában

Nézzünk körbe, hogy a hazai viszonylatokhoz képest mi a helyzet a világban. Az Education at Glance jelentés szerint Angliában kell a legmagasabb tandíjat fizetni. Az OECD-országok meglehetősen eltérően viszonyulnak a felsőoktatási tandíj támogatásához: vannak, ahol Angliához hasonlóan elképesztően magas tandíjakat kérnek, egyes nemzetek viszont egyáltalán nem számolnak fel tandíjat az állami egyetemeken.

Íme, néhány példa:

• Anglia: 12 330 dollár (3,77 millió forint) / év,
• USA: 9212 dollár (2,82 millió forint) / év,
• Írország: 8303 dollár (2,53 millió forint) / év,
• Kanada: 5060 dollár (1,54 millió forint) / év,
• Ausztrália: 5024 dollár (1,53 millió forint) / év.

Az OECD szerint azonban Angliában nem voltak mindig ilyen magasak a költségek, a jelentésből az derült ki, hogy a 2000-es évek eleje óta mintegy 700 százalékos emelkedés ment végbe.

Néhány országban, ahol az alapképzési tandíj 4000 dollárnál magasabb, a hallgatók legalább 60 százaléka részesült állami támogatásból, ösztöndíjból vagy államilag garantált magánkölcsönből. Az alap- és felsőfokú oktatás állami finanszírozása azonban egyre nő: 2012 és 2018 között 10 százalékkal emelkedett.

Európai szinten is drágák vagyunk

Nyilván a hazai olvasót leginkább az érdekli, hogy európai szinten mi a helyzet, nézzük meg tehát, hogy a környező országokban – és úgy általánosságban Európában – milyen tandíjakról ír az OECD.

• Olaszországban 2013 dollár (615 ezer forint),
• Spanyolországban 1768 dollár (541 ezer forint),
• Ausztriában 952 dollár (291 ezer forint),
• Németországban 148 dollár (45 ezer forint)

az átlagos egyetemi tandíj egy évre az állami alapszakokon.

A fentebb felsorolt országokkal ellentétben azonban az észak-európai országok állami egyetemein egyáltalán nincsen tandíj, így a svéd, norvég, finn és dán diákok ingyen járhatnak az alapszakos felsőoktatási képzésekre.