Rákapcsol a sárga csekk gyilkosa?

Fokozatosan gömbölyödik a múlt év márciusában elindított azonnali fizetési rendszer, amely a maximum 10 millió forintos lakossági utalásokat juttatja legfeljebb 5 másodpercen belül célba a hét minden napján, napi 24 órában. Lássuk a bizonyítványt számokban!

Fotó: Kovács Attila / MTI

Miközben a bankkártyás fizetés is nagyot ugrott a pandémiás időben, az indulás óta az idei év második negyedévének végéig tartó időszakban 191 millió tranzakció történt az afr-rendszerben, s összesen több mint 37 billió forint (37 ezer milliárd forint) jutott pillanatok alatt a jogosultak számlájára.

• 831 ezer darab egy napon belüli azonnali átutalással 2021. április 12. tartja a csúcsot;
• 129,56 milliárd forint értékű azonnali átutalással pedig 2021. szeptember 20. a rekorder.
• 20 százalék – ennyi az afr-rendszeren keresztül hétvégenként átmenő forgalom aránya a teljes azonnali utalási forgalmon belül. A korábbi rendszerben hétvégenként nem volt mód pénzt utalnunk – pontosabban csak egy drágább, a lakossági ügyfelek által ritkán használt speciális megoldással, a VIBER-utalással lehetett azonnal utalni.
• 0,9 másodperc – bár az azonnali fizetési rendszer „szintideje” 5 másodperc, vagyis ennyi idő alatt kell megérkeznie a számlánkra az összegnek, ha valaki pénzt utal nekünk, az azonnali utalások átlagosan ugyanakkor kevesebb mint 1 másodperc alatt célba érnek.

Mobilszámra még alig küldünk pénzt

Egyelőre az azonnali fizetési rendszer újdonságait még kevesen használják. Például a másodlagos azonosítókat, pedig ezek megkönnyítik a bankolást. Ugyanis a „címzett” e-mail-címét, mobiltelefonszámát vagy adószámát is meg lehet adni a hosszú bankszámlaszám helyett. Fontos, hogy ez csak akkor működik, ha a „címzett”, azaz az átutalás kedvezményezettje regisztrálta ezen adatok valamelyikét a saját bankjánál. A másodlagos azonosítók regisztrálásáért, használatáért a bank nem kérhet pénzt tőlünk, ám ha szeretnénk ezt a könnyített módot használni, akkor évente meg kell újítanunk a korábban megadott azonosítónkat. Ez a kényelmetlenséget okozó szabály minket véd, hiszen megváltozhat a telefonszámunk vagy az e-mail-címünk is – például ha munkahelyi e-mail-címünket adtuk meg, de időközben állást váltottunk. Ilyenkor régi számunk, e-mail-címünk máshoz kerülhet.

Azt, hogy a másodlagos azonosítók még nem váltak mindennapossá, kiderül a rendszer statisztikáit bemutató penzforgalom.hu adataiból. Az azonnali utalások mindössze 0,02–0,05 százaléka ért célba ezek segítségével. A beregisztrált másodlagos azonosítók száma több mint másfél évvel az indulás után sem érte el a 100 ezret – összehasonlításképp: idén június végén 10.485 millió lakossági és vállalati bankszámlát vezettek a pénzintézetek.

Csekkek helyett

Az azonnali fizetési rendszerben lehetőség van az úgynevezett fizetési kérelem használatára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kedvezményezett egy üzenetet küld a fizető félnek arról, hogy mekkora összeget vár tőle. Amennyiben a fizető fél szerint megfelelő a kért összeg, akkor egyetlen jóváhagyással kifizetheti ezt. A fizetési kérelem esetében a tranzakcióról szóló bizonylat megmarad, elektronikusan lesz tárolva, így igazolható a fizetés.

A fizetési kérelmet nem kell azonnal jóváhagyni, ahogy például a csekkeket sem kell azonnal befizetni. A fizetési kérelem elfogadására 60 nap áll rendelkezésre.

Pont a csekkes fizetés alternatívája lehet a jövőben a fizetési kérelem, vagyis áramszolgáltatók, gázszolgáltatók, internet- és mobilszolgáltatók kapcsolódhatnak be a rendszerbe. Egyelőre viszonylag kevés fizetési kérelmes tranzakció történt: alig több mint 3 ezer ügylet összesen 85 millió forint értékben.

A fizetési kérelmekről Selmeczi-Kovács Zsolt, az afr-rendszert menedzselő Giro Zrt. vezérigazgatója a portfolio.hu-nak azt mondta: „Bár a fizetési kérelmet nem volt kötelező bevezetni a bankoknak, de azt látjuk, hogy a lakosság több mint 70-80 százalékának elérhető már a szolgáltatás, és az a néhány bank, amelyik ezt még nem fejlesztette le, várhatóan nagyon rövid időn belül megteszi. Ez egy róka fogta csuka helyzet volt, mert a bankok egy része azért nem tette elérhetővé a fizetési kérelmet, mert még nem volt rá jelentős ügyféligény, a céges ügyfelek meg azért nem fejlesztettek erre megoldást, mert nekik akkor éri meg, ha minden ügyfelüket elérik a szolgáltatással.”

Kötelezővé tennék a fizetési kérelem fogadását

A szakember szerint a közművek mellett a fizetési kérelem többek között a biztosítóknak vagy akár társasházkezelőnek is érdekes lehet. Az IIR-bankkártya konferenciáján az MNB és a Giro szakemberei újabb fejlesztéseket is beharangoztak az afr kapcsán. Ezek közül talán a legfontosabb az lehet, hogy mérlegelik, hogy a bankok számára kötelezővé tegyék a fizetési kérelem fogadását.

Ha ez megtörténik, onnantól valóban a sárga csekk gyilkosaként beszélhetünk az afr-ről, hiszen

A szolgáltatóknak pedig még akkor is olcsóbb megoldás lesz a postai sárga csekkes fizetésnél az ügyfeleket fizetési kérelemmel a számla befizetésére kérni, ha az ilyen módon történő fizetésért némi kedvezményt is adnak majd. Ehhez valóban az kell majd, hogy minden hazai bank képes legyen fogadni a fizetési kérelmeket.

Mindent összevetve az azonnali fizetési rendszer elindulása mérföldkő volt a magyar pénzforgalmi piacon, de az jól látszik, hogy nem egyik napról a másikra tarolja le a piacot, de hosszú távon egyre nagyobb szerepe lesz, és teszi kényelmesebbé a mindennapi bankolást, egyben segíti a készpénzforgalom visszaszorítását is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!