Pénzügyi pánik, gazdasági válság

2008.11.03. 16:19
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Októberben tovább zuhant az amerikai ISM intézet által közölt feldolgozóipari beszerzési menedzser index. A várt 42 pont körüli értékkel szemben 38.9 pontról tettek jelentést. A mai adatok a pénteki chicagói beszerzési menedzser indexhez hasonlóan arra utalhatnak, hogy az amerikai feldolgozóipari vállalatokat igen rosszul érinti a válság. (Portfolio)
  • Az OTP Bank a május 30-i közleményében bejelentett program keretében október 31-én, a Budapesti Értéktőzsdén 100 000 OTP-törzsrészvényt vásárolt 3367 forint/darab átlagáron. (Portfolio.hu)
  • Pár percre felfüggesztették a Mol-részvények kereskedését hétfőn a Budapesti Értéktőzsde zárása előtt háromnegyed órával, a papírok árfolyama több mint tíz százalékkal 12 095 forintra nőtt.
  • A Dow Jones néhány perccel nyitás után 31 pontos pluszban, 0,33 százalékon állt. A Nasdaq 22 ponttal, 1,32 százalékot, az S&P 2,66 ponttal 0,27 százalékot emelkedett közvetlenül nyitás után.
  • A román kormányfő hétfői bejelentése szerint tárgyalni akar magyar és lengyel kollégáival egy közös álláspont kialakításáról a térségi valutaspekulációk megelőzésére. Elmondta, hogy még hétfőn felhívja Gyurcsány Ferenc magyar kormányfőt, kedden pedig lengyel kollégáját, Donald Tuskot. "Ez erkölcsi kérdés, még akkor is, ha a kapitalizmus maga nem a megtestesült erkölcsiség" - hangsúlyozta Calin Popescu Tariceanu, akit az AFP hírügynökség idézett. A román lejt, a forintot és a zlotyt az elmúlt hetekben intenzív spekulációs támadások érték, amelyek gyengítették a valutákat. (MTI)
  • cikkünk a témában:

    Brüsszel szerint is lelassulunk

    Csak 0,7 százalékos lesz a növekedés jövőre, 1,7 százalékos az idén.
  • Új Bretton Woods-ról", vagyis a háború után kialakult globális pénzügyi intézményrendszer áttervezéséről szeretne megállapodást elérni a jövő hét végi washingtoni G20-csúcson Gordon Brown brit kormányfő és Nicolas Sarkozy francia elnök, jóllehet kettejük között is még markáns véleménykülönbségek vannak abban, hogy pontosan milyen tanulságokat kell levonni a jelenlegi pénzügyi válságból, írta a hétfői Financial Times. A londoni gazdasági napilap forrásai szerint a francia fél azt szeretné, ha a G20-országok - a legfejlettebb ipari hatalmak és a legnagyobb felzárkózó gazdaságok - november 15-ei, a pénzügyi válság ügyében összehívott rendkívüli csúcstalálkozóján egyezség jönne létre az egyes szabályozói rendszerek közötti versengés megszüntetéséről a konvergencia javára, de azt Párizs is elismeri, hogy ez valószínűtlen. (MTI)
  • Már 6 százalékos pluszban van a Mol-részvények árfolyama, az olajcég papírjaival most 11 650 forinton kereskednek. Az OTP ugyanakkor már 3300 forint alatt is járt, most 1,6 százalékos mínuszban 3315 forinton van az árfolyama. A BUX 2,1 százalékos erősödésben van.
  • Az előzetes adatok szerint 2243 foglalkoztatottat érintenek az októberben bejelentett csoportos létszámleépítések - mondta Pirisi Károly, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatója. Ez a szám még változhat, mert tartalmazza azokat az előzetesen bejelentett elbocsátásokat is, amelyekről a munkáltatók még nem döntöttek véglegesen. Az ÁFSZ legfrissebb adatai alapján a nyilvántartott álláskeresők száma az októberi zárónapon 424 600 főt tett ki, ami az előző hónaphoz képest 0,2 százalékos növekedést jelent. Az előző év azonos időszakához képest 2,9 százalékkal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. (MTI)
  • cikkünk a témában:

    Európában leállt a gazdasági növekedés

    Jövõre csak 0,1 százalékos lesz a növekedés az eurózónában, a nagyobb országok stagnálni fognak. Közel a recesszió.
  • A legtöbb részvény, ha nem is sokat, de továbbra is erősödik hétfőn: 11 óra után nem sokkal a 0,9 százalékos mínuszt mutató OTP kivételével minden vezető papír pluszban állt. Kiemelkedik a Mol teljesítménye, az olajpapírok 5,5 százalékos emelkedés után már valamivel 11 600 forint felett forognak.
  • A Fidesz öt szempontból is kockázatosnak tartja a 2009-es költségvetést, amely újabb megszorításokat jelent majd - mondta Varga Mihály, a párt alelnöke a Fidesz hétfői budapesti frakcióülésén. Azt mondta, a kormány 2006-ban ugyanilyen megszorító csomagot vezetett be, mint most.

    Az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere szerint a jövő évi költségvetés finanszírozhatósági, versenyképességi, munkaerőpiaci, növekedési és hitelességi szempontból is kockázatos.

    A Fidesz alelnöke szerint "pártállami módszereket" idéz, ahogyan a kormány elfogadta a Nemzetközi Valutalap hitelcsomagját. Fekete János helyett most Veres János tárgyalt - fogalmazott a fideszes politikus, aki szerint az elmúlt hat év elhibázott politikája miatt egy legyengített magyar gazdaságot kapott el a pénzügyi válság, Magyarország ezért képtelen volt segítség nélkül az államcsődöt elkerülni. (MTI)

  • Pénteki szintjéről indulva vesztett értékéből a forint a bankközi piac hétfői kereskedésének első óráiban. A budapesti bankközi devizapiacon hétfő délelőtt fél tízkor 258,00/40 forintot ért egy euró. Az árfolyam pénteken 256,60/80 forint volt, ezen a szinten kereskedtek hétfőn kora reggel is, innen 255,50 forintig erősödött a forint, ám egy trendforduló után gyorsan visszagyengült a 258-as szintig. A forgalom a kereskedők elmondása szerint álmos, visszafogott volt, sem vételi, sem eladói oldalon nem alakult ki komoly nyomás. (MTI)
  • A Société Générale (SocGén) francia bank adózott eredménye 83,7 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben, de a bank helyzete kellően stabil ahhoz, hogy túljusson a globális pénzügyi válságon. Hétfőn közzétett jelentése szerint a SocGén adózott eredménye 183 millió euróra csökkent, mivel eredménye 244 millió euróval visszaesett a vállalati és a befektetői banki üzletágban. A Wall Street nagybankjainak, köztük a Lehman Brothers-nek összeomlásával összefüggő behajthatatlan kintlevőségek miatti leírások 1,208 milliárd euróval csökkentették az adózás előtti eredményt. (MTI)
  • cikkünk a témában:

    Eléri a válság a Barátok köztöt?

    Az Egyesült Államokban a gazdasági válság hatása már a médián is érezhető, Magyarországon egyelőre mindenki fél és kivár. A sajtó és az online média már most év végén megérezheti, hogy idén szürkébb lesz a karácsony: a bankok és az elektronikai cikkeket gyártók, forgalmazók egyelőre nem nagyon kötöttek le reklámhelyeket. Jövőre stagnáló bevételek várhatók a reklámpiacon, ami reálértéken néhány százalékos csökkentést jelenthet.
  • A Ryanair légitársaság nyeresége 77 százalékkal esett a szeptemberben záródott pénzügyi első félévben a tavalyi év azonos időszakához képest. A profit csökkenését a magas olajárral, a valamint az utasok számának a csökkenésével indokolta a vállalat. Az áprilistól szeptemberig terjedő félévben az adózott eredmény 95,3 millió euróra csökkent az egy évvel korábbi 407,6 millió euróról. (MTI)
  • A Commerzbank AG bejelentette, hogy él a német kormány által a bankok támogatására felállított stabilizációs alap (SoFFin) nyújtotta lehetőséggel. A második legnagyobb német bank 8,2 milliárd eurót hív le az alapból, és további 15 milliárd euró folyósítására kapott garanciát. A Commerzbank ugyancsak hétfőn közölte, hogy a harmadik negyedévet 285 millió euró veszteséggel zárta az egy évvel korábbi 339 millió euró nyeresége után
  • cikkünk a témában:

    Megállapodtak a költségvetési plafontörvény főbb pontjairól

    Lesz költségvetési tanács, de nem lesz költségvetési hivatal.
  • cikkünk a témában:

    Az ÁSZ szerint megalapozatlan a költségvetés

    Az Állami Számvevőszék figyelmezteti a kormányt, hogy a jövő évi költségvetés túl sok bevétellel számol.
  • cikkünk a témában:

    Minden csökken az új költségvetésben

    Elkészült a javaslat, ami a bevételeket, a kiadásokat és a hiányt is csökkenti.
  • Fél százalékponttal csökkentette az irányadó kamatot India, a kamat most 7,5 százalékos. Az indoklás szerint a piacnak likviditásra van szüksége. Október 20-án Indiában már csökkentették az alapkamatot egy százalékponttal. (CNN Money)
  • cikkünk a témában:

    Titokzatos vásárló jelentkezett be a legnagyobb brit hitelintézetre

    A hitelválság miatt bajba került HBOS-t vennék meg, pedig már majdnem egyesült egy másik brit bankkal.
  • Magyarország után Románia lehet a következő európai uniós tagállam, amely nemzetközi pénzügyi segítségre szorul - írta a Welt am Sonntag német gazdasági szakértőket idézve.

    Christian Dreger, a német gazdaságkutató intézet vezetője úgy vélte: ha a válság tovább éleződik, elsősorban Bukarest érezheti meg leginkább a következményeket. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban csökkent a román export iránti uniós kereslet, s visszaestek a közvetlen külföldi beruházások, ami általános likviditási problémákat eredményezhet.

    A német szakértők szerint a román gazdaság legsúlyosabb problémája az, hogy az elmúlt években bekövetkezett gyors ütemű növekedést elsősorban külföldi adósságokból finanszírozták. A külföldi bankok nagy része egyre erőteljesebben vonja ki tőkéjét Romániából, ahol mind a vállalatok, mind a magánszemélyek egyre nehezebben jutnak hitelhez. Mindez pedig súlyos következményekkel lehet a fogyasztás, illetve a konjunktúra további alakulására. A kialakult hitelszűke következtében pedig a válság további éleződése esetén egy olyan ország, mint Románia - amely rendkívül erőteljesen függ a külföldi beruházásoktól - különösen sebezhetővé válik - vélekedtek a Welt am Sonntag által idézett német szakértők.

  • cikkünk a témában:

    Az IMF Szaúd-Arábiától kér pénzt

    A brit miniszterelnök kért pénzt Szaúd-Arábiától. Az IMF-nek dollárszázmilliárdok kellenek.
  • cikkünk a témában:

    Az amerikai jegybankelnök szerint állami beavatkozás nélkül nincs esély a túlélésre

    A pénzügyi válság súlyosbodása miatt kormányzati segítségre szorulnak az amerikai jelzálogkötvény-piacok - nyilatkozta Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke egy kaliforniai konferencián. A segítség érkezhet állami garanciavállalás vagy valamilyen biztosítási program formájában.
  • Jóváhagyta az ukrán parlament péntek este azt a válságkezelő intézkedéseket tartalmazó törvényt, amelynek elfogadását a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kérte Kijevtől készenléti hitel folyósításáért cserébe. Ukrajna 16,5 milliárd dolláros készenléti hitelt kért az IMF-től, hogy stabilizálhassa gazdasági-pénzügyi helyzetét a pénzügyi világválság közepette. A Viktor Juscsenko államfő által előterjesztett intézkedéscsomagot a szavazásnál jelen lévő 440 képviselő közül 243 támogatta. Ennek értelmében Ukrajnában a privatizációs bevételekből pénzügyi stabilizációs alapot hoznak létre. Ebből hiteleket folyósítanak azoknak a bankoknak és vállalatoknak, amelyek a világméretű pénzszűke miatt nem tudják törleszteni külföldi tartozásaikat. A jogszabály alapján a szovjet utódállamban megerősítik a lakossági bankbetétekre vonatkozó betétbiztosítási garanciát, az állam részesedést szerezhet a bajba jutott bankokban és szigorítja a költségvetési fegyelmet, többek között egyes szociális juttatások megkurtításával. (MTI)
  • Pénteken nyereséggel zártak a vezető New York-i tőzsdemutatók: a befektetőkre láthatóan nem volt rossz hatással, hogy több amerikai makrogazdasági mutató is gyengén alakult. Elsősorban a pénzügyi papírok vezették a nyertesek listáját, a JP Morgan Chase és az American Express ugrott nagyot.

    A DJIA ipari index 144,32 pontos, 1,57 százalékos emelkedéssel 9325,01 ponton fejezte be a napot. A Nasdaq 22,43 ponttal, 1,32 százalékkal 1720,95 pontra nőtt. A kereskedés beindításakor még estek a mutatók.

    Két év után első ízben mértek visszaesést az amerikaiak költekezésében: az amerikai kereskedelmi minisztérium pénteki közlése szerint a személyi kiadások 0,3 százalékkal csökkentek szeptemberben(inflációs kiigazítással 0,4 százalékkal), miközben a személyi jövedelmek 0,2 százalékkal nőttek, de reálértékben csupán 0,1 százalékkal. (MTI)

  • A kőolaj világpiaci ára pénteken hullámzó kereskedési nap után emelkedett záráskor, mert a nap - és a hónap -végén erőre kaptak a "short covering" üzletek. Hozzájárult az erősödéhez az is, hogy kifutóban vannak a novemberi jegyzések.

    Az északi-tengeri Brent könnyűolaj 1,61 dolláros emelkedéssel 65,32 dolláron végzett Londonban a legközelebbi határidőre.

    A nyugati féltekén irányadó amerikai könnyűolajfajta, a West Texas Intermediate decemberi szállításra 67,81 dolláron zárt New Yorkban, 1,85 dollárral drágábban a csütörtöki zárónál. A kontraktus azonban még így is a legnagyobb havi csökkenését szenvedte el azóta, hogy 1983-ban megkezdődött a kereskedés a New York-i árutőzsdén: októberben 32,83 dollárral lett olcsóbb miután lassul a felhasználás az Egyesült Államokban s a többi nagy fogyasztó országban. (MTI)

  • Pénteken ötödik napja zárt nyereséggel a varsói tőzsde vezető WIG-20 mutatója: az index 1,66 százalékos növekedéssel 1825,84 ponton végzett. A nyertesek között a BRE bank 4,4 százalékkal erősödött, a TVN árfolyama 6,6 százalékkal, a KGHM 3,2 százalékkal nőtt. A Getin Holding 0,7 százalékkal gyengült. A szélesebb tőzsdei kereskedésben a Mol 1,95 százalékos veszteséggel 150,90 zlotyra csökkent. (MTI)
  • Erősen ingadoztak a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek pénteken, de végül, mivel a Wall Street pozitív irányzatra váltott, egyértelmű emelkedéssel tudták befejezni a napot. Az emelkedést elsősorban az segítette, hogy az olaj ára továbbra is lefelé mozog, és az energiaköltségek csökkenésével a kereskedelmi és ipari cégek is javuló üzleti helyzettel számolhatnak. Másrészt az európai indexeknek a hónap korábbi részében igen komoly veszteségeik voltak, s újabb válsághír nélkül a befektetők elkezdik vásárolni az olcsóvá vált részvényeket. A legmegbízhatóbb részvények FTSEurofirst 300 indexe 2,7 százalékkal 927,52 pontra ugrott fel.

    Londonban a FTSE-100 index 4377,83 ponton zárt pénteken, Frankfurtban a DAX-30 index 2,44 százalékot emelkedett, amivel 4987,97 pontig jutott, Párizsban a CAC-40 zárásra 2,3 százalékkal 3487,07 pontra erősödött. (MTI)