Magyarország azzal, hogy hihetetlenül gyorsan lépett, a legstabilabb pénzügyi helyzetet megteremtő országok közé került, nyilatkozta a Klub Rádiónak Gyurcsány Ferenc. Igaz, szerinte ezzel csak a legnagyobb veszélyt sikerült elhárítani, azt, hogy elértéktelenedjenek a bérek és a nyugdíjak. Hozzátette, hogy a pénzügyi válság első szakaszát érzése szerint jól menedzselték, most arra kell készülni, hogy a gazdasági válság hatásait is enyhítsék. Magyarországnak jövőre összesen 30 milliárd euró értékű hitele jár le, de ebből csak hárommilliárd az államé, a többi az embereknél, a vállalatoknál és a bankoknál van, mondta, hozzátéve, hogy nem az ő dolga eldönteni, hogy állampapír finanszírozásból biztosítsák az állam működését, vagy az állampapírok helyére léptessék oda a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásait. Megjegyezte, hogy ez utóbbit minden bizonnyal megengedi majd a megkötendő szerződés.
A miniszterelnök szerint a közszférában dolgozóknak kevésbé kell félniük attól, hogy elveszíthetik munkájukat, mert ott nincs nyomás a létszámcsökkentésre. Az egyéb ágazatokban nem zárta ki, hogy néhány tízezer ember elveszítheti munkahelyét. Ezt tartja a válság legfenyegetőbb rémének. (MTI)
Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök bejelentette: kormánya sürgős rendeletet fogadott el, amelyben 103 ezer eurós határig garanciát vállal valamennyi bankban elhelyezett betétért. Az intézkedés célja tovább növelni az olaszországi betétesek bizalmát, akik eddig is a legnagyobb védelmet élvezték Európában. "Egyetlen olasz bank sem jut csődbe és egyetlen betétes sem kockáztat semmit. Azt akarom mondani az olaszoknak, legyenek nyugodtak" - hangoztatta a kormányfő. Szerdán a magyar kormány is bejelentette, hogy teljes vállal, kedden pedig az uniós pénzügyminiszterek határoztak arról, hogy megemelik a magánbetétek garanciájának minimumát, 20 ezerről 50 ezer euróra.
Veszteséggel zártak a vezető New York-i tőzsdemutatók szerdán. A tőzsdemutatók nagy csökkenéssel kezdték a napot, majd napközben a nyereséges oldalra kerültek és mintegy húsz perccel a kereskedés leállítása előtt ismét jelentősen gyengülni kezdtek. A technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 0,8 százalék (14,55 pont) csökkenéssel 1740,33 ponton fejezte be a napot. A 30 vezető ipari részvény DJIA mutatója 9258,10 ponton zárt, 2,0 százalék (189,01 pont) gyengüléssel. A DJIA indexe a héten eddig 10 százalékkal süllyedt.
Erősítette a befektetői bizonytalanságot, hogy megkezdődött a harmadik negyedévi vállalati gyorsjelentések időszaka, és az elsőként adatismertető Alcoa alumíniumipari cég a vártnál kisebb profitról számolt be. Az Alcoa bejelentette tovább, hogy a piaci bizonytalanság miatt leállítja nagy tőkebefektetéseit. A kereskedés utolsó mintegy 30 percére az amerikai pénzügyminiszternek az a kijelentése nyomta rá a bélyegét, hogy a pénzügyi válságba került cégek állami felvásárlása csak hetek múlva veszi kezdetét. E kijelentésre az addig nyereséges oldalon álló tőzsdemutatók azonnal gyengülni kezdtek.
Nyereségen álltak a vezető New York-i tőzsdemutatók szerdán, a kereskedés leállítása előtt egy órával. A tőzsdemutatók a nyitás óta eltelt öt és fél óra alatt igen nagy ívet tettek meg. A kezdeti erős gyengülés után a nyereséges oldalra kerültek. Ezután ismét a keddi záró érték alá süllyedtek, majd erősödni kezdtek. Percekkel 21 óra előtt a technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 33,50 pont emelkedéssel 1788,38 ponton volt. A 30 vezető ipari részvény DJIA mutatója 9519,83 ponton állt 72,72 pont erősödéssel.
Közép-európai idő szerint röviddel 21 óra előtt New Yorkban az euró 1,3687 dollárra erősödött a keddi késő esti 1,3598 dollárról. A dollár 100,15 jenre gyengült az előző napi 101,41 jenről. Az euró 251,80 forintot ért az egy nappal korábbi 250,27 forint után (+ 0,61 százalék). A dollár 183,47 forinton volt a keddi 183,89 forintot követően (- 0,23 százalék).
A szlovák jegybank szerdán azt közölte, hogy egyelőre nem kívánja követni a világ vezető központi bankjainak összehangolt kamatcsökkentését. A szlovák központi bank alapkamata jelenleg 4,25 százalék. Ez megfelelt az EKB kamatszintjének, de szerdán az EKB azt 3,75 százalékra csökkentette, aminek azért van jeklentősége, mert Szlovákia január 1-jén vezeti be az eurót. Mielőtt belépne az eurózónába, Szlovákia "a megfelelő pillanatban" az EKB által alkalmazott kamatszintre változtatja az alapkamatát - közölte szerdai közleményében a szlovák jegybank.