A korábbi pénzügyi válság már a gazdaság széles területét érinti Magyarországon, a kihívásokra az ország eddig mindig megadta a megfelelő válaszokat, és a jövőben is erre törekszik, ugyanakkor nem készül pótköltségvetés, mondta Veres János pénzügyminiszter Miskolcon pénteken. Az ország a következő hónapok kihívásaira is megadja a válaszokat, az ország finanszírozhatósága, stabil működése "rendben lesz a jövőben is".
Veres János megemlítette azt is: bár a múltban sok kritika érte a kormányt bizonyos beruházásokért, ám bebizonyosodott, hogy helyes volt gáztározók megépítésére költeni, az ország a mostani helyzetben is stabilan megőrizte működőképességét. (MTI)
Jelentős emelkedéssel kezdhetnek a vezető nyugat-európai tőzsdemutatók hétfőn. Az indexek pénteken gyengültek, mert a vártnál is rosszabb lett a novemberi amerikai foglalkoztatási adat. Néhány szakértő arra figyelmeztetett, hogy a hétfői kezdeti növekedés után a tőzsdemutatók gyengülhetnek, a pénteki záró szint alá kerülhetnek. Mások viszont derűlátóak. Szerintük a tőzsdék a stabilizációs periódusba kerültek, amit majd növekedés követ. A megfigyelők becslése szerint hétfőn a londoni FTSE100 indexe 176 pont emelkedéssel 4225 ponton, a frankfurti DAX30 mutató 191 pont növekedéssel 4572 ponton indít. Hétfőn öt százalékot meghaladó mértékben erősödött a tokiói értéktőzsde Nikkei indexe. Valamennyi vezető ázsiai börze nyereségen áll.
Az amerikai DJIA határidős jegyzése 165 pont, a Nasdaq-é 27 pont növekedést jelez.
Röviddel 7 óra után a bankközi devizapiacon az euró 1,2773 dollárra emelkedett a péntek késő esti 1,2719 dollár után. A dollár 92,84 jenről 92,83 jenre mérséklődött. (MTI)
Az október végén felvett 20 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomag segített visszafogni a magyar állam csődjével kapcsolatos piaci félelmeket, de a szeptembert megelőző viszonylag alacsony árazástól még igen messze vagyunk. Ha körülnézünk a régióban, hasonló folyamatokat látunk a szomszédainknál, térségbeli vetélytársainknál is.
Egy adott ország, vagy vállalat csődbe meneteli kockázatának piaci árazására kézenfekvő megnézni az adott ország, vagy vállalat által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó nemfizetési hitelderivatíva (Credit Default Swap, azaz CDS) éves költségét (felár, bázispontban kifejezve). A befektetők kiemelten figyelik a magyar állam esetében az 5, vagy 10 éves CDS-felárat, amely még mindig 400-500 bázispont - vagyis 4-5 százalékpont - között ingadozik. Ez alacsonyabb, mint a 20 milliárd eurós hitelkeret elnyerését megelőző szint, de jóval magasabb, mint a szeptembert megelőző 150 bázispontos szint.
Amennyiben a magyar CDS-felárat a régiós országok hasonló (5 éves) mutatójával vetjük össze, akkor tendenciájában láthatjuk, hogy ezen instrumentum esetében is együtt mozognak a visegrádi országok. A magyar felár jóval magasabb, mint a 250 bázispont körüli lengyel és a 170 bázispont körül ingadozó cseh és szlovák.
Amennyiben a tágabb feltörekvő európai térségben is szétnézünk, azt láthatjuk, hogy a magyar CDS-felár távolról sem a legmagasabb. Ezt a nem dicsekvésre okot adó címet Ukrajna (2200 bázispont körül) viseli. A második legmagasabb CDS-felár Lettországot jellemzi (900 bázispont körül), majd román felár következik 700 bázispont körüli szinttel. (Portfolio.hu)
A szakértők azt mondták, napközben a vártnál is rosszabb novemberi amerikai foglalkoztatási adat miatt gyengültek a részvényárak. Késő este, közel egy órával a kereskedés leállítása előtt azonban megfordult a trend. Ennek oka a kőolaj árának a régóta tartó esése, pénteki két dollárt meghaladó gyengülése. Az olcsóbb kőolaj ugyanis lehetővé teszi, hogy az emberek többet költsenek más termékekre. Pénteken zárásra különösen a kiskereskedelmi cégek, a bankok és a technológiai vállalatok árfolyama nőtt.
Pénteken közölt adat szerint az Egyesült Államokban a munkáltatók összesen 533 ezer munkahelyet számoltak fel novemberben a mezőgazdaságon kívüli ágazatokban, a legtöbbet 1974 óta, újabb jeleként annak, hogy a gazdaság egyre mélyebbre süllyed a válságban. A leépítés számos ágazatra terjedt ki, a gyáraktól kezdve a pénzügyi intézményeken át a szórakoztatót iparágig. Azon kevés helyek egyike, ahol nőtt a foglalkoztatás a kormányzati adminisztráció, az oktatás és az egészségügy volt.
A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta januári jegyzése 2,86 dollárral 40,81 dollárra süllyedt. Tőzsdezáráskor a bankközi devizapiacon az euró 1,2717 dollárra gyengült a csütörtök késő esti 1,2779 dollárról. A dollár 93,10 jenre erősödött az előző napi 92,28 jenről. Az euró 265,95 forintot ért az egy nappal korábbi 261,50 forint után (+1,70 százalék). A dollár 208,82 forinton volt a csütörtöki 203,81 forintot követően (+2,46 százalék). New Yorkban az arany ára unciánként a legközelebbi, decemberi határidőre 13,30 dollárral 750,50 dollárra csökkent. (MTI)
Patrick Devedjian személyében a 26 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomag végrehajtásáért felelős minisztert nevezett ki pénteken Nicolas Sarkozy francia államfő. Az államfő csütörtökön jelentett be 26 milliárd eurós csomagot országa ingadozó gazdaságának élénkítésére; a csomag elsődleges célja a befektetések ösztönzése, nem pedig a fogyasztók közvetlen támogatása. Sarkozy szerint az önálló posztra azért volt szükség, hogy a pénzügyi és gazdasági válság miatt a minisztériumoknak szánt többlet pénzeket valóban a gazdaságélénkítő csomagban megnevezett programokra és ne egyéb költségekre fordítsák a tárcák.
A válságkezelésért felelős miniszternek Sarkozy egyik legközelebbi párttársát, Patrick Devedjiant, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) jelenlegi főtitkárát nevezte ki. A 64 éves örmény származású, ügyvéd végzettségű politikus 2004-2005-ben ipari miniszterként dolgozott.
Christine Lagarde gazdasági miniszter pénteken jelezte: függetlenül az előző nap bejelentett 26 milliárd eurós csomag hatásaitól a kormány 2009-re továbbra is 0,2 és 0,5 százalék közötti növekedésre számít. A francia gazdaságélénkítő csomag a hazai össztermék (GDP) 1,3 százalékával lesz egyenértékű és jövőre 3,9 százalékra tornássza fel a GDP-arányos államháztartási hiányt, jóval az Európai Unió (EU) által megszabott 3 százalékos küszöb fölé. A pénzügyi válság miatt az EU-tagállamoknak jövőre megengedik a 3 százalékos korlát átlépését, Sarkozy pedig reméli, hogy néhány éven belül rendbe tudja majd tenni a költségvetést. (MTI)
Amerika ez alkalommal is lehúzta Nyugat-Európát: pénteken a rossz amerikai foglalkoztatási adat a mélybe küldte a Wall Street mutatóit és a vezető nyugat-európai tőzsdék fő indexei követték az amerikai tőzsdeindexeket. Elsősorban az energiaipari és a banki részvények szerepeltek rosszul. Árfolyamaik csökkenése nem egy esetben meghaladta az 5 százalékot. A legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300 indexe zárásra 4,2 százalékkal 792,3 pontra zuhant vissza.
London tőzsdéjének FTSE-100 mutatója a pénteket 2,74 százalékos csökkenéssel 4049,37 ponton zárta. Az olajipari és az energiaipari részvények nagy esését jól illusztrálta a BP Amoco jegyzésének 6,6 százalékos és a Cairn Energy 7,05 százalékos zuhanása. A banki papírok iránti befektetői bizalmatlanságot jól tükrözte a Barclays Bank árfolyamának 6,05 százalékos süllyedése. Még nagyobb, csaknem 8 százalékos eséssel zárt a BHP Billiton bányaipari papír, 7,9 százalékossal az Old Mutual biztosítói részvény.
Frankfurtban a DAX-30 index 4381,47 ponton végzett, kerek 4 százalékos eséssel csütörtökhöz képest. Itt a Bayer vegyipari részvény volt a nap vesztese (-8 százalék), de a járműipari papírok is 4 százalékot meghaladó mértékben gyengültek, a Volkswagen kivételével. Az E.ON energiaszolgáltató árfolyama 5,92 százalékkal ment le.
A párizsi tőzsde CAC-40 részvénymutatója 5,48 százalékot zuhant a nap végére, lefelé átlépve a 3 ezer pontot. Az index kosarában minden részvény árfolyama alaposan esett az Essilor kivételével. Különösen nagy lett az autóipari vállalati részvények vesztesége, például a Renault árfolyama 9,23 százalékkal ment le. (MTI)