Az IMF az általános gazdasági visszaesés, illetve a megingott pénzpiaci bizalom helyreállításához már egy ideje kereste a módját, miként tudná 250 milliárd dollárra rúgó kölcsönalapját megkétszerezni, hogy az így elérhesse az 500 milliárd dollárt. Japán illetékesek szerint az általuk már tavaly felvetett támogatási lehetőséggel időben és hatékonyan kívántak most segíteni az IMF-nek, melynek az utóbbi pár hónapban jelentős hitelezési kötelezettségei merültek fel és melyek összege megközelítette a 150 milliárd dollárt.
Japán afféle készenléti kölcsönként adja a 100 milliárd dollárt, azaz akkor folyósít pénzt és annyit a valutatartalékaiból, amikor az IMF igényli. A jelentések aláhúzzák: ha a japán pénzből segélyezett ország nem tud fizetni, az IMF-nek azért törlesztenie kell Japán felé kölcsöntartozását.
A megállapodás aláírója az IMF részéről Dominique Strauss-Kahn vezérigazgató volt, az aktusra a G7 hétvégi értekezletéhez kapcsolódóan került sor. A vezérigazgató reményét fejezte ki, hogy más országok is követik Japán példáját.
Emlékeztetőül: az Európai Unió országai közül elsőként Magyarországot segítette ki a mostani válságban az IMF, 15,7 milliárd dollárnyi, több részletben lehívható kölcsönt adott hazánknak, amit az EU és a Világbank összesen 25 milliárd dollárra egészítette ki. A Valutaalap eddig már 50 milliárd dollárral segített a mostani válság által megtépázott feltörekvő országoknak: rajtunk kívül Törökország, Ukrajna, Pakisztán, Fehéroroszország, Lettország, Izland, Szerbia és Kirgizisztán szorult az IMF mentőövére, de a nemzetközi szervezet a hírek szerint legújabban a lengyelekkel tárgyal egy esetleges hitelcsomagról.
Az IMF azért kívánja megduplázni a kölcsönalapját, vagyis 250 milliárd dollárral bővíteni - amiből a Japánnal kötött megállapodás 100 milliárdot biztosít - kasszáját, mivel a válság még koránt sem ért véget, és félő, hogy további országok szorulhatnak rá az IMF gyorskölcsönére, hogy elkerüljék az államcsődöt, valutaválságot.