Eredmények nélkül zárhat a G20
További Világ cikkek
A pénzügyi és politikai vezetők egy része már Londonban van, más részük kedd délután érkezik az angol fővárosba a G20 találkozóra. Barack Obama amerikai elnök is délután érkezik (ez egyébként az első európai útja elnökként). A találkozót sokan fordulópontnak tartják a gazdasági válság elleni küzdelemben, de vannak szkeptikusok is.
A mostani találkozó a novemberi G20 tárgyalásokat követi. Ott egy akciótervet fogadtak el, a résztvevők vállalták, hogy megoldást keresnek a pénzügyi piacok szabályozásának és működésének a javítására. Azt is vállalták, hogy elutasítják a protekcionista politikát, a pénzügyminisztereknek konkrét javaslatot kell tenniük olyan reformokra, melyekkel elkerülhetők a jövőben a hasonló válságok.
Mit akarnak?
A különböző országok nem ugyanazt akarják. A Times szerint Nicolas Sarkozy francia elnök a csúcs zátonyra futtatásával fenyeget, ha csak látszattevékenység folyik a találkozón. Franciaország egy globális pénzügyi szervezetet szeretne, de ezt nem támogatja se Gordon Brown se Barack Obama. Ráadásul Sarkozy erőteljesen szeretné támogatni a francia gazdaságot, ezt a protekcionizmust azonban nagyon sok ország ellenzi.
Mi a G20?
A G20-at az 1999-es ázsiai válság után hívták össze először, hogy megteremtsék a nemzetközi együttműködés feltételeit. A csoport a világ gazdaságának 85 százalékát képviseli, magába foglalja a világ legfejlettebb gazdaságait, illetve a legnagyobb fejlődő országokat is. Tagjai: Argentína, Ausztrália, Brazilia, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, India, Indonézia, Olaszország, Japán, Mexikó, Oroszország, Szaud-Arábia, Dél-Afrika, Dél-Korea, Törökország, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és az EU.Gordon Brown brit miniszterelnök azt szeretné, ha a londoni találkozón ne kevesebbről legyen szó, mint a pénzügyi rendszer teljes átalakításáról. Reményei szerint három fő vonala lenne a tárgyalásoknak: egy koordinált akciósorozat, hogy felpörgessék a világgazdaságot – ez a program további kamatcsökkentéseket, és nagyobb költést jelentene a kormányok részéről. Másodszor, nemzetközi szabályozások erősítésével elejét vennék, hogy a jövőben kialakulhasson a mostanihoz hasonló krízis. Harmadszor pedig a vezetőknek meg kellene egyezniük abban, hogyan reformálják meg a pénzügyi rendszert és a nemzetközi szervezeteket, például az IMF-et.
Barack Obama hasonló véleményen van. Elutazása előtt világossá tette, hogy azt szeretné, hogy a többi ország is kivegye a részét abból a munkából, mely véget vethet a gazdasági válságnak. Ezen kívül azt szeretné, hogy a kormányok költsenek többet saját gazdaságuk felpörgetéséhez. Ez azonban mindenhol növelné az államháztartási hiányt.
Több ország közös gazdasági ösztönzőcsomagot szeretne, India szerint enélkül megállna az ország gazdasági növekedése. Japán miniszterelnöke, Taro Aso is egy ösztönzőcsomagot szeretne bemutatni, de elemzők szerint kevés az esély ezek elfogadására. Egy vezető német politikus szerint nem valószínű, hogy új gazdasági ösztönző csomagról döntenének a találkozón – írja a Reuters. Németország egyébként is ellenezné ezt.
Ellenérvek
A megegyezés esélye azonban elég kicsi lett az elmúlt napokban. A kormányok nem szívesen vállalják, hogy többet költenek az állami költségvetésből azért, hogy a gazdaság kimásszon a recessszióból. Az EU-tagok kifejezetten elutasítják azt az amerikai ötletet, hogy 2010-ig költsenek többet, ezzel növelve az államháztartási hiányt.
A nemzetközi intézmények átalakítása, megreformálása sem valószínű, mert ezzel több hatalmat kellene adni az olyan feltörekvő országoknak, mint Kína és Brazília. Ez azonban azt jelentené, hogy csökkenne az EU és az Egyesült Államok befolyása az IMF-ben és a Világbankban.
Arról sincsen megállapodás, hogy mennyi támogatást adjanak azoknak a szegény országoknak, melyeket erősen visszavetett a gazdasági válság. Végül pedig, az országok egyetértenek ugyan, hogy ellenzik a protekcionizmust (főleg Brazília forszírozza ezt), de gyakorlati szinten már problémás lehet ennek végrehajtása.
A dollár szerepének megváltoztatása sem lesz témája a G20-ak tárgyalásának – ez utóbbit egyébként Kína szorgalmazta, szerintük itt az idő, hogy egy másik deviza váltsa a dollárt a nemzetközi pénzügyi életben.
Csak beszélgetnek
A csúcs valószínűleg úgy ér véget, hogy megfogalmaznak egy nyilatkozatot, mely általánosságban beszél az összehangolt lépésekről, de semmi konkrétumról nem lesz szó. Mivel nagyon sok országban már van gazdaságösztönző csomag, nem lesz nehéz ezek általános támogatásáról beszélni. (Angela Merkel német kancellár például figyelmeztette a többi országot, hogy Németország először megnézi, hogyan működik saját ösztönző csomagja, csak azután fog bármilyen újdonságot bevezetni.)
A nyilatkozatban szó lehet a pénzügyi rendszer reformjáról is, de ennek megalkotása évekig tart. A nemzetközi szervezetek átalakítását pedig elintézik annyival, hogy több pénzt adnak nekik, és nagyobb szavazati jogot adnak a feltörekvő gazdaságoknak. A protekcionizmust is el fogják utasítani, de ez nem lesz elég ahhoz, hogy újrakezdjék a tavaly megrekedt kereskedelmi tárgyalásokat.
A fentieket alátámasztja az a piszkozat, melyben az országok ígéretet tesznek, hogy tartózkodnak minden olyan pénzügyi lépéstől, mely árthat a többiek gazdaságának. Kijelentik, hogy mindent megtesznek a munkahelyteremtés, gazdasági növekedés érdekében. A nyilatkozatban felemlegetik az eddigi lépéseket, a jegybankok közös intézkedéseit, a bankmentő csomagokat, de új, konkrét lépésekről nem esik szó.