Államkapitalizmus az USA-ban

A bankok szigorú felügyeletét követelte Barack Obama a Lehman Brothers bukásának egyéves évfordulóján, de azt is hozzátette, hogy a pénzügyi válságnak valószínűleg vége, ezért az állam fokozatosan kivonulhat a pénzügyi szektorból. Az amerikai elnök gyökeres átalakítást kezdeményezett, fogyasztóvédelmi garanciákkal és a bankok összeomlása elleni biztosítékokkal. Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét ellátó Fed elnöke is a recesszió végéről beszélt az évfordulón. Az amerikai indexek a múlt héten emelkedtek, 11 havi csúcsra jutott a Dow Jones. Tényleg vége a válságnak, vagy csak egy átmeneti erősödésnek lehetünk szemtanúi?

Ahhoz, hogy válaszoljunk erre a kérdésre, vissza kell menni az egy évvel ezelőtti eseményekhez. Az amerikai kormányzat 2008. szeptember közepén úgy döntött, hogy nem menti ki szorult helyzetéből a Lehman Brotherst, így az kénytelen volt csődöt jelenteni. Az ez után következő eseményekről és a válság kiteljesedéséről itt olvashat részletesebb összefoglalót.

Kisegítették a bankokat

Egy héttel a Lehman Brothers csődje után az amerikai kormányzat meggondolta magát, és szeptember 21-én gigantikus bankmentő csomagot jelentett be. A kormányzat 700 milliárd dollárral próbálta megmenteni az ország bank- és pénzügyi rendszerét a teljesen összeomlástól. A csomag lényege az volt, hogy az állam kivásárolja a pénzintézeteknél felgyülemlett rossz adósságot, megadva a lehetőséget, hogy a pénzintézetek megússzák a csődöt. Ez több lépésben meg is történt, az állam pedig közben a legnagyobb amerikai bankok meghatározó részvényesévé vált.

Az állami beavatkozást a jegybank szerepét betöltő Fed is segítette, szinte a válság kirobbanásának pillanatától önteni kezdte a pénzt a piacra, hogy biztosítsa a likviditást. A rosszabb kötvényeket és egy papírokat is elfogadott hitel fedezetéül, és a kamatokat is soha nem látott mélységbe csökkentették. A lépéssorozat elérte célját, a piacok azóta megnyugodtak, a hitelezés megindult, a kérdés mára az maradt, hogyan lehet majd kivonni ezt a plusz likviditást a piacról.

Az állami szerepvállalás is egészen jó üzletnek bizonyult, a legutóbbi számítások szerint az állam nyereségesen szállhat ki banki tulajdonrészei eladásával. A kormányzat 1,4 milliárd dollár zsebelt be a Goldman Sachs, 1,3 milliárdot a Morgan Stanley és 414 milliót az American Express kisegítéséből. Még további öt pénzintézet után további 100 és 334 millió dollár közötti nyereséget könyvelhetnek majd el. Az amerikai pénzügyminisztérium is bejelentette, hogy az állam megvonja a bankoknak nyújtott támogatásokat, mert már nem fenyeget a pénzügyi összeomlás.

Csődbe ment autógyártók

A pénzügyi mentőcsomag azonban csak a bankoknak segített, de a válság nem állt meg a pénzintézeteknél. A hitelezés leállása a csőd szélére sodorta vállalatok százait, termelői és fogyasztói oldalon is gondokat okozott. A gyáraknak racionalizálni kellett működésüket, csökkenteni költségeiket. A fogyasztók pedig nem vettek fel hiteleket, így kevesebbet vásároltak. A folyamat körbeért, lassult a gazdaság, gyárbezárásokat, növekvő munkanélküliséget, recessziót okozva.

A leggyorsabban az autógyártókat érte utol a fogyasztás csökkenése. Harminc-negyven százalékkal csökkent a forgalom. A nagy márkák még tavaly ősszel több gyár bezárását voltak kénytelenek bejelenteni, munkások tízezreit bocsátották el. A detroiti nagyok, a General Motors, a Ford és a Chrysler állami támogatást kért a túléléshez. Még tavaly december 19-én George W. Bush amerikai elnök jelentett be egy mentőcsomagot, melyet utóda, Barack Obama márciusban felgyorsított, amikor hatvan napot adott a cégnek az átszervezésekre. Végül áprilisig bírta a két óriásvállalat, egy héten belül csődvédelmet kért a Chrysler és a General Motors is. A két céget átszervezték, az állam hatalmas terhet vállalt a talpraállításukban. A General Motorsban például hatvan százalékos tulajdonrészt szerzett az amerikai állam.

A program meghozta gyümölcsét, az autóeladások nőni kezdtek, hat héttel a gyárbezárások után a Chrysler hét telephelyen megindította a termelést. A két autógyártó teljes átszervezése még hosszú hónapokig eltarthat.

Egy másik eredménye is lehet a válságnak, az Egyesült Államokban 1931 óta először megint a Ford lehet a legnagyobb autógyártó, leszorítva az élről örök versenytársát, a General Motorst. Ez részben annak is köszönhető, hogy a három nagy közül a Ford volt az egyetlen, mely el tudta kerülni a csődöt, ezzel igencsak megnőtt az imázsa a vásárlók körében. Ez pedig az autóvásárlásokban is megmutatkozik, egy felmérés szerint a potenciális vásárlók 43 százaléka mondta, hogy Fordot venne, 15 százalék a GM-től, 7 százalék a Chryslertől vásárolna autót.

Messze még a vége

A tűzoltás után következett a neheze. Barack Obama hivatalba lépésekor az Egyesült Államok recesszióban volt, soha nem látott munkanélküliség, költségvetési hiány fenyegetett, mélypontra zuhant a fogyasztás. A munkanélküliség az elnök beiktatásakor 7 százalékos volt, de ennek a kétszeresét sem tartották elképzelhetetlennek az év végére. Egyértelmű volt, hogy új szemlélettel lehet csak felpörgetni a gazdaságot.

A legfontosabb lépés a válság ellen, hogy Barack Obamának sikerült keresztülvernie a törvényhozáson 787 milliárd dolláros gazdsgáélénkítő csomagját, melyet munkahelyteremtésre, infrastrukturális fejlesztésekre, útépítésre, technológiai fejlesztésekre költenek.

A legutóbbi fehér házi diadaljelentések szerint sikeresen, de a számokat csak októberben hozzák nyilvánosságra. Annyi bizonyos, az amerikai gazdaság visszaesése fékeződik, a második félévben akár még növekedésre is válthat. Az is igaz, hogy az egyszeri kormányzati adójóváírás, az új lakást vásárlók támogatása, és a roncsautó program átmeneti jövedelem-növelő hatásai lassan kifutnak.

A Reuters legutóbbi konszenzusa szerint éves szinten jövőre már 2,3 százalékos is lehet a gazdasági növekedés. A munkanélküliséget az első negyedévben tíz százalék körülire várják, ráadásul még mindig nő a munkanélküliek száma. Az elemzők szerint egyelőre nem valószínű, hogy a Fed emelné az irányadó kamatot jövő év harmadik negyedévéig, utána azonban egy százalékig emelhetik 2010 végére, 1,75 százalékra 2011 második felére. Éveknek kell tehát eltelnie, míg az amerikai gazdaság visszatér a válság előtti időszakban megszokotthoz.