Megszavazta a görög parlament a megszorításokat

Felháborodás és nyugtalanság söpört végig Görögországon a tegnapi tüntetések után. A Ta Nea lap a köztársasági elnököt, Karolosz Papouliaszt idézi, aki szerint az ország a szakadék szélére érkezett. A miniszterelnök a politikai vezetők tanácsának összehívását kezdeményezi a köztársasági elnök vezetése alatt, hogy így egységesen lépjenek föl az erőszak ellen. A legnagyobb ellenzéki párt, az Új Demokrácia vezetője, Antónisz Szamarász azt ígérte, hogy pártja élharcosa lesz a nemzeti egységért vívott harcnak és üdvözölte a kormányfő javaslatát a tanács létrehozására.

Név szerinti szavazás 

A parlamentben a képviselők név szerint szavaztak, 172 képviselő támogatta a csomagot a 296 fős képviselőházban. A vitában az Új Demokrácia vezérszónoka kijelentette, hogy pártja megszavazza azt a hét pontot, amely javít a bajba jutottak helyzetén, de nem szavazza meg azokat, melyek nem oldanak meg semmit, csak "tovább problémákat okoznak". A Kommunista Párt szerint a csomag a tőkések érdekeit szolgálja. A PASZOK szerint a szimpla elutasítás anélkül, hogy javaslatot tennének, a felelősség alóli kibúvást jelenti.

George Papandreou görög miniszterelnök a szavazás előtt kijelentette, hogy az erőszak nem lehet megoldás a problémákra, és Görögország jövője és az egész demokrácia forog kockán most. Az ellenzék egy része a miniszterelnök beszéde alatt egyszerűen távozott az ülésteremből.

A csomagra a kormányzó szocialistákon kívül a szélsőjobboldal szavazott, míg az ellenzék legnagyobb ereje, a konzervatívok 121 képviselője, valamint a kommunisták és a radikális baloldaliak nemmel voksoltak.

Mérgesek

Több ezer ember gyülekezett a görög parlament előtt a megszorító csomag megszavazása után. A rendőrök és a demonstrálók között összecsapásokról is beszámolt a CNN helyszíni tudósítója, egyes hírek szerint

Mint tegnap megírtuk, teljesen bizonytalan volt, hogy átmegy-e a javaslat. A kormányzó PASZOK képviselői támogatták, az ellenzéki Új Demokrácia azonban megosztott volt. A párt vezetője, Antónisz Szamarász ellenzi a javaslatot, pártbeli ellenfele, Dóra Bakojánni azonban azt gondolja, hogy az Új Demokrácia kötelessége megszavazni a csomagot.

A PASZOK-nak 160 helye van a parlamentben, az Új Demokráciának 91, a Kommunista pártnak 21, a Laosznak 15, Radikális Baloldal pedig 13 képviselővel rendelkezik. A PASZOK mellett a Laosz jelezte, hogy ők támogatnák a javaslatot, a két szélsőbaloldali párt azonban ellene van.

A Kommunista Párt közben új demonstrációt szervez ma délutánra, hat órára népgyűlést hívott össze Athén főterén, az Omónián.

Könnyen utcára vihetők

Az, ami május 1-jéig történt az országban, a már akkor egészen kivételesnek tűnő megszorítások ellenére nem volt rendkívüli: bár voltak utcai megmozdulások, ez nem számított különösen – mondta lapunk kérdésére Fokasz Nikosz szociológus. Az ő Athénban élő ismerősei azt mondták: bár voltak megmozdulások, a helyi híradókban közben arról is látni lehetett képeket, hogy dugók vannak Athéntól a tengerpartig, az emberek mentek kirándulni.

A görögök egyébként is nagyon könnyen utcára vihetők, nagyon könnyen mozgósíthatók politikai célok érdekében. A görögök körében évszázados meggyőződés, hogy a politika fontos, a hétköznapi életet is jelentősen befolyásolja. Egy görög úgy gondolkodik: olyan pártra, olyan személyre szavazok, aki ezért cserébe hozzásegít engem valamihez; egyébként ez a görög állam rendkívül rossz hatásfokú működésének egyik oka is.

Athénben van olyan utca, ahol rendre betörik a kirakatokat, így ezekre már nem is lehet biztosítást kötni. Fokasz Nikosz példaként említette a görögök tiltakozás iránti fogékonyságára, hogy néhány éve negyedévig nem volt tanítás az egyetemeken, mert a kormány felsőoktatási törvénytervezete ellen a hallgatók és az oktatók lényegében egységfrontba tömörülve tiltakoztak.

Az elmúlt napokban azonban több szempontból is új helyzet kezdődött az országban az újonnan bejelentett megszorítások miatt. Az előző, márciusi csomag az átlagos keresetű közalkalmazottaknak lényegében egyhavi keresetét, fejenként évi 1200 euró mínuszt vett el. A május 1-jén bejelentett intézkedések azonban újabb mínusz 1700 eurót jelentenek, vagyis most már minimum az átlagkeresők két és félhavi, a képzettebb, a közszférában régebben dolgozók négyhavi bérüket bukhatják – érzékeltette a tiltakozások tétjét a szakértő.

A helyzet abból a szempontból is újszerű, hogy a görög demonstrációk nagy része Athénban szokott lenni, már csak azért is, mert az athéni-pireuszi agglomerációban él a görögök negyven százaléka. Most azonban tényleg országossá váltak a tiltakozások, a második legnagyobb görög városban, Thesszalonikiban, a nyugat-görögországi Pátra kikötővárosban, valamint Kréta fővárosban, Heraklionban is utcára mentek az emberek.

Fontosabb újdonság azonban, hogy az újabb megszorítások bejelentése párthovatartozástól függetlenül, a tévéközvetítések képein keresztül is látható indulatokat, dühöt, elkeseredettséget, mérget váltott ki az emberekből. A szerdai tüntetésen látszott, hogy ez egy dühös tömeg volt, márpedig ahol düh van, nagyon kiszámíthatatlanok a reakciók – mondta Fokasz Nikosz a három halálos áldozatot követelő szerdai eseményekről.

Épp emiatt a kiszámíthatatlanság miatt nem jósolható meg Fokasz szerint, hogy mi történik a ma esti nagygyűléseken, mi lesz akkor, ha a parlament elfogadja a megszorítócsomagot. Megjegyezte ugyanakkor: a közelmúltból is van példa arra, hogy hetekig-hónapokig tartó megmozdulásokkal bénították meg a görögök az ország működését. Azok a tiltakozások azonban csak a gazdaság vagy a társadalom egy-egy szektorára terjedtek ki.

Azt sem tudni, hogy a görög gazdaságnak csaknem harmadát adó turisztikai szektorra milyen hatása lesz a krízisnek, illetve a válság miatt megromlott görög-német kapcsolatnak. A görög hírekben mindenesetre egyre gyakrabban visszatérő téma, hogy az ország indokolatlanul rossz képet mutat magáról, és mindenki tisztában van azzal, hogy ezek a képek a turistákat elbátortalanítják. Márpedig az ágazat már tavaly is gyászos évet zárt, a turisztikai bevételek tíz százalékkal estek vissza.