Julianna, Lilla
-3 °C
11 °C

Megkapja a támogatást Görögország

2010.05.02. 10:25 Módosítva: 2010-05-02 11:49:19
Hivatalosan is bejelentették, hogy dűlőre jutott Görögország, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az országot megmentő hitelcsomagról. Kemény tíz év vár Görögországra, ha el akarja kerülni a csődöt.

Megszületett a görög-EU-IMF megállapodás, és az euróövezet országainak pénzügyminiszterei már vasárnap délután találkoznak Brüsszelben, hogy jóváhagyják a megállapodást. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Görögországnak tíz évre lesz szüksége ahhoz, hogy felülkerekedjen pénzügyi válságán, írja a Der Spiegel. A német hetilap úgy tudja, hogy az amerikai pénzügyminiszter nyomást gyakorolt a német kormányra, hogy támogassa a válságba került Görögország megsegítését célzó nemzetközi erőfeszítéseket.

Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök elmondta, hogy a tárgyalásokon a kormány arra koncentrált, hogy elkerülje az ország csődhelyzetét. Papandreu fogalmazása szerint a hitel "lélegzethez és időhöz juttatja Görögországot a szükséges és jelentős reformok végrehajtására". A megállapodáshoz kapcsolódó szigorú takarékossági program a görög lakosságtól is nagy áldozatokat kíván - idézi a kormányfőt az MTI.

Papandreu szerint fennállt a veszély, hogy a probléma továbbterjed, még nehezebb helyzetbe hozza Görögországot, sőt az euróövezet más államait is. Ezért volt szükség a mielőbbi megállapodásra, amelyet "a semmiből építettek fel".

A görög kormányfő vasárnap délelőtt nem ismertette a megállapodás részleteit, de azt kiemelte, hogy mindeddig példátlan méretű nemzetközi támogatási nagyságrendről van szó.    

A miniszterelnök hangoztatta, hogy most több nehéz év vár a lakosságra, de elsősorban az állami szektorra, mert az a "nagybeteg". Miközben az állami szférában a jövedelmeket és nyugdíjakat súlyosan érintik a takarékossági intézkedések, a magánszektorra azok hatása közvetlenül nem terjed ki - jelentette be.

A gazdaság szigor nélkül a csőd elkerülhetetlen lenne - ismételte meg Papandreu, aki szerint az államnak évi 60 milliárd eurós kölcsönigénye van.

A Dow Jones hírügynökség úgy értesült, hogy Görögország igen szigorú intézkedéseket léptet életbe a három évre szóló, 100-120 milliárd dolláros támogatásért cserébe. Ez 26-32 ezer milliárd forint.

Egyebek között megszüntetik az állami alkalmazottak 13. és 14. havi juttatását, továbbá három évre befagyasztják az állami és a magánszektorban dolgozók bérét. Az intézkedések között szerepel továbbá, hogy a 700 eurónál nagyobb nyugdíjban részesülők nem kapnak 13. és 14. havi nyugdíjat.

A görög kormány vasárnap egyidejűleg azt is bejelenti, hogy két százalékponttal emeli minden termék áfáját.

Az intézkedésekkel a görög kormánynak az a célja, hogy két év alatt 10 százalékponttal mérsékelje az államháztartás GDP-arányos hiányát a tavalyi 13,6 százalékról, amivel az így megközelítené az EU által felső határként engedélyezett 3,0 százalékot.

Az államcsőd szélén

Görögország az elmúlt hónapokban gyakorlatilag már a csőd szélén járt. Egy ország akkor megy csődbe, ha nem képes eleget tenni adósságszolgálatainak; ha egyáltalán nem, vagy nem az előzetesen ígért feltételek mellett tudja rendezni a lejáró államkötvényeit. Csőd van tehát akkor is, ha átütemezést kérnek, vagy egész egyszerűen nem az állampapír kibocsátásakor vállalt lejárati összeget fizetik ki.

Ha az országon belül maradnak el kifizetések (például a közszféra bérei vagy a nyugdíjak), akkor az általános terminológia szerint az nem jelent csődöt, hiszen azok mértékéről az állam, a törvényhozás vagy a kormány úgyis maga rendelkezhet.

Görögország-Magyarország (a GDP%-ában)
  Költségvetési hiány Állami újraelosztás Államadósság
  Görögország Magyarország Görögo. Magyaro. Görögo. Magyaro.
2006 3,6 9,3 43,2 52 97,8 65,6
2007 5,1 5 45 49,8 95,7 65,9
2008 7,7 3,8 46,8 49,2 99,2 72,9
2009 13,6 4 50,4 49,8 115,1 78,3
Forrás: Eurostat          

A lejáró állampapírokat a görögök eddig jellemzően újabb és újabb kibocsátásokból fedezték. A gond akkor van, amikor a piac már nem, vagy csak extrém magas haszonnal hajlandó finanszírozni az országot. Görögország esetében a befektetők azt látták, hogy egyre nő a kockázata az államcsődnek, lényegében kiszálltak az országból, nem vették a görög papírokat, illetve ahhoz képest, hogy egy eurózóna országról beszélünk, csak borzalmas felárak mellett vásároltak. Jól mutatja a különbséget, hogy amíg egy százalék alatti az eurókamat, a befektetők nyolc százalék körüli kamatot vártak el a görög állampapírokra. Ezt viszont az ország aligha tudta volna kigazdálkodni.

De miért is került ilyen helyzetbe Görögország? Az elmúlt években Athén már sorozatosan azzal szerepelt a hírekben, hogy megtévesztette Brüsszelt, az eurózónát, rendre hamis adatokat tüntettek fel az államháztartási adatokban. Egyebek között a 2004-es olimpia kiadásának egy részét, de más költségeket is katonai kiadásnak hazudva egyszerűen nem tüntettek fel, de később egészségügyi számlákkal, adósságszolgálati költségekkel is trükköztek. A lényeg és az eredmény: a 2006-ban végül 3,6 százaléknak (azaz a maastrichti szerződésben az eurózónára húzott háromszázalékos határ felettinek) elfogadott hiány 2009-re 13,6 százalékra nőtt.

Jellemző, hogy márciusban még 12,7 százalékra vonatkoztak a Brüsszel által is elfogadott előrejelzések, a végleges számot éppen a napokban publikálták. Athén egyébként 2008 végén 3,7 százalékos hiányt jelzett elő 2009-re. Ezt aztán a válság miatt emelték, 6 százalék körüli szintre, de ez akkor még elfogadhatónak tűnt. A görög válság aztán végeredményben a 2009 őszi választások után kezdődött: az új kormány két kijózanító pofont osztott ki a befektetőknek. Hirtelen a duplájára emelte a 2009-es költségvetési hiányra vonatkozó becslését, így a deficitet a GDP arányában már kétszámjegyűre prognosztizálta. Másrészt a 2008-as, véglegesnek hitt hiányadatot is felülvizsgálták, a GDP 5 százalékáról 7,7 százalékra tolták fel a deficitszámot.

Szocialista kapitalizmus

Mindemellett a görög államadósság a GDP 115 százalékára nőtt tavaly, 2006-ban még - az önmagában is veszélyesen magas - 97 százalék körül járt. A teljes csőd lényegében az állam elképesztő, a mostani hitelkeretért cserében alaposan megnyírbálandó szociális kiadásainak köszönhető: az állami szférában a 10 milliós országban egymillió közalkalmazott dolgozik. Az arány önmagában elképesztő, magasabb az egyébként szintén riasztó magyar aránynál, de ráadásul jóval szélesebb juttatásokkal jár. Így van 13. és 14. havi bér is, bérpótlékok, jutalmak, kedvező, a korábbi átlagbér 70-80 százalékát kitevő nyugdíj. A nyugdíj szintén 13. és 14. hónapra is jár. Az állami újraelosztás mértéke egybéként az elmúlt négy évben is nőtt, 43 százalékról 50 fölé.

Az eurózóna nélkül már bedőltek volna

Egy hasonló "adottságokkal" bíró ország normál körülmények között rég csődbe ment volna, devizája őrült leértékelési spirálba került volna - példa erre az utóbbi évekből Argentína esete. Az, hogy Görögország egyáltalán eljuthatott idáig, hogy az évek óta romló államháztartási helyzet ellenére valójában komolyabb figyelmeztetést sem kapott a piacokról (nem ugrott meg jelentősen az elvárt állampapírhozam), az euró, az eurózóna jelentette védőernyőnek köszönhető. Ugyanakkor a görög államháztartási helyzet jelentősen gyengítette az euró és eurózóna helyzetét is: ez nemcsak az euró/dollár árfolyam alakulásában jelentkezett, hanem az eurózóna jövőjét illető kérdések felszínre kerülésében.

Görögország példája egyrészt felhívta figyelmet több másik déleurópai ország, így Spanyolország, Olaszország és Portugália helyzetére: egyikben sem jelentkeznek ugyan olyan koncentráltan a problémák, mint Athén esetében, de egyes mutatók, a munkanélküliség, az államadósság vagy a hiány ott is negatív spirálban vannak.

Az eurózóna alapításakor egyszerűen nem alkottak a kizárásra vonatkozó, életszerűen alkalmazható szabályokat, azaz a gyengélkedő tagoktól megszabadulni lényegében nem lehet, és azok teljesítménye-megítélése így kihat a többiekre is. Ez azonban csak az egyik ok volt, amiért lényegében szükségszerűvé vált, hogy a görögöket nemzetközi összefogással kell megsegíteni. Alternatívaként egyre több elemzésben jelent meg az eurózóna fordított felbomlásának lehetősége, az, hogy éppen a jól teljesítő országok, a vezető Németország mondja azt, köszöni szépen, visszatér saját korábbi nemzeti devizájához.

A másik ok a görög államcsőd nemzetközi megelőzésére ugyanakkor sokkal közvetlenebb volt: az európai bankrendszer érintettsége, kitettsége, ami annyit tesz, hogy a görög állampapírok jelentős része európai bankok kezében van - ha az ország bedől, a veszteségek ott jelentkeznek. A franciáknak közel 80, a németeknek több mint 40 milliárd dollárnyi pénze áll görög államkötvényekben. A mentés tehát arról is szól, hogy ezeket a potenciális veszteségeket el lehessen kerülni.

Nem biztos, hogy megoldották a problémát

Az, hogy a nemzetközi összefogás, a hitelkeretként biztosított segély összejön, a fentiek miatt végül is valószínű volt az elmúlt napokban-hetekben. A kérdés inkább az volt, sikerül-e időben lépni: Görögországban május 19-én jár le 8,5 milliárd eurónyi államkötvény, ezek kifizetésre egyszerűen nincs pénz, azaz hitel nélkül bekövetkezett volna a formális államcsőd.

A legfontosabb szereplőként a másik oldalon feltűnő Németországban viszont május 9-én tartományi választást tartanak, aminek kimenetele befolyásolja azt, hogy a német kormánykoalíció meg tudja-e őrizni többségét a német felsőházban. A német közvélemény pedig köszönte szépen, nem kért a görögök segélyezéséből. További kérdés volt az is, mit vállalnak be a görögök, milyen, a Magyarországon 2006-ból illetve 2009-ből ismert megszorítócsomagnál is bőven keményebb intézkedéssorozattal stresszelik a már az eddigi lépésekre is tüntetésekkel, sztrájkokkal reagáló lakosságot. 

Az általános, az elmúlt években maximálisan megszolgált bizalmatlanság, illetve a görög lakosság valóban nagyon alacsonynak tűrőképessége miatt sok a kétség afelől, hogy a most aláírt megállapodás lezárja-e a görög sztorit, vagy az athéni kormány hónapokon belül megkísérli fellazítani a hitelért cserébe vállalt intézkedéscsomagot. Kovács Krisztián, a Concorde elemzője a Pénz Beszél rovatunkban erről pénteken azt írta: "a görög válság kezelése sínen van, a pálya jól belátható: Görögország német koordináció mellett napokon belül köt egy gigantikus méretű IMF megállapodást, ez elhárítja a közvetlen csődkockázatot, és olyan követelményeket állít fel, amilyeneket a görög társadalom nem akar és nem is tud betartani. Ezért néhány negyedév múlva ezt a megállapodást újratárgyalják, az újratárgyalás már tartalmazni fogja az adósság átstrukturálását, azaz a formális görög államcsődöt, és egyszer talán a monetáris unió elhagyását is."

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!