Magyar kísértet járja be Európát

Hivatalos, egészen pontos adatok nincsenek, de több mint 61 milliárd euró értékben tartanak görög és portugál, illetve 73 milliárd euró értékben spanyol állampapírokat az európai pénzügyi társaságok. A Bloomberg összeállítása szerint idén a görög államkötvények 28, a portugálok 10 százalékot vesztettek értékükből, igaz, a spanyol állampapírok árfolyama viszont 0,8 százalékkal nőtt.

A fenti számok egyszerűsítve azt jelentik: bármelyik európai ország fizetési nehézsége, esetleges csődközeli helyzete alapjaiban rázná meg az európai pénzügyi rendszert, a bankrendszert, de az eurózónát is. Nem véletlen, hogy a görögöknek nyújtott, sosem látott méretű, 100 milliárd eurót is meghaladó hitelcsomagról szóló törvény az annak finanszírozásában fő szerepet játszó Németországban a valutaunió stabilizásáról címet viseli. A hitel mellett persze Athénnak ott rendkívülinek megélt megszorításokat kellett bejelentenie, de ezek mértékét nemcsak a korábban Magyarországon több ízben is bejelentett kiigazítások, illetve a két ország helyzete közötti különbség relatívizálja: az elmúlt héten a déli államok sorra jelentettek be hasonló intézkedéseket, sőt, a csehek és a románok is stabilizálnak. A megszorítások célja mindenütt az, hogy elhitessék a piacokkal: az adott országok adósságpályája fenntartható, nem fenyeget a göröghöz hasonló helyzet, amikor is a lejáró államkötvények finanszírozására már - vevő hiányában - nem tudnak újat kibocsátani, és csak nemzetközi összefogással menthető meg az ország fizetőképessége.

Athén olcsón igyekezett megúszni

A görög megszorítás mértéke meg sem közelíti a kelet-európai brutalitást, holott egyik országban sem volt ekkora a probléma – mondta Békés Gábor, aki szerint a déli állam tervezett csomagját a lett, román és magyar intézkedésekkel érdemes összevetni. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa szerint a piac szkepticizmusa is ebből fakad: úgy tűnik, hogy a görögök még mindig nem mérték fel helyzetük súlyosságát. Békés Gábor szerint Görögország az adósságállomány, a költségvetési politika, a növekedés és a hosszú távú versenyképesség terén is kimagaslóan rosszul teljesített. A térség többi országának helyzete ennél lényegesen jobb. „Olaszországban nem magas a költségvetési hiány, Spanyolországban nem vészes az állam adóssága, Írország pedig kimondottan jó növekedési pályáról indult” – sorolta a válságban közvetlenül érintett országokat Békés. A szakértő szerint az egyes megszorításokkal kapcsolatban egyelőre kevés a konkrétum, annyi azonban biztos: azok csak akkor lehetnek sikeresek, ha nagyobb részben kiadáscsökkentésből állnak, és csak kisebb arányban adóemelésből.

A görög mentőcsomaggal csupán félmegoldás született, véli Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír vezető elemzője. Szerinte minden uniós tagállamban azonnali költségvetési hiányleszorításokra lenne szükség, csak ezzel lehetne elejét venni a további problémáknak. „Hitelből finanszírozunk hitelt, és ez hosszú távon mindenképpen visszaüt” – fogalmazott az elemző, aki szerint hiába kezdett már most megszorításokba néhány tagállam, ennél sokkal átfogóbb intézkedések kellenek. Sarkadi Szabó Kornél szerint ha nem lesz költségvetési kiigazítás a fejlettebb államokban, akkor előbb-utóbb mindenki sorra fog kerülni az adósságválságban.

Békés szerint is globális problémáról van szó: a fejlett világ jelentős része ugyanis nagyon eladósodott (ideértve Japánt ahol az adósság a GDP 180%. vagy az USA-t, ahol 2011-ben az adósság elérheti a GDP 100%-t), a kilábalás után pedig újabb recesszió következhet. Szerinte a jelenlegi válság az euró válsága is. A görög eset után Európa számára világossá vált: a közös pénz központi koordináció nélkül nem működhet. Szükségessé válhat a költségvetési politikák összehangolása és a Stabilitási és Növekedési paktum újraírása, de eljuthatunk az EU-kötvény kibocsátásáig is. A Közgazdaságtudományi Intézet munkatársa szerint nem maradhat el Görögország szankcionálása. Ha Európa a csődből ki is mentette az államot, mindenképpen szükséges lesz példát statuálni, nehogy újabb államok követhessék a görög példát.

A görög példa

Múlt hét csütörtökön szavazta meg a görög parlament a megszorító intézkedéseket. Ez volt a feltétele annak, hogy az IMF és az EU gigantikus csomaggal segítse meg az országot. Az euróövezeti országok és az IMF három évre 110 milliárd eurós hitelkeretet adnak Görögországnak, hogy közadósságát a piacinál alacsonyabb kamattal refinanszírozhassa, és így elkerülje a fizetésképtelenséget. Szerdán meg is érkezett a görög nemzeti bankhoz a hitel első részlete, 5,5 milliárd eurót utaltak át.

A görög kormánynak kemény döntéseket kell meghoznia ahhoz, hogy teljesítse az IMF, az Európai Központi Bank és az EU vezető országainak a feltételeit. Az intézkedések között szerepel a 13. és 14. havi fizetések megszüntetése, nagymértékű leépítések, privatizáció, veszteséges állami vállalatok leépítése, bevételek növelése az adók módosításával, emelnék az áfakulcsot, emelnék az illetéket is például a cigarettánál, üzemanyagoknál és alkoholnál. A legfontosabb talán mégis a közigazgatási reform, mellyel jelentősen csökkentenék az önkormányzatok, megyék, helyi önkormányzati képviselők és az önkormányzatokhoz kapcsolódó intézmények és cégek számát.

A legújabb közvélemény-kutatási adatok szerint a megkérdezetteknek az 55,2 százaléka elfogadja a takarékossági intézkedéseket, 56,3 százaléka a fizetéscsökkentést választja, ha az alternatíva a nemzeti csőd.

A többség (53,2 százalék) azonban azt is gondolja, hogy az elégedetlenségnek utcai tüntetésekkel is hangot kell adni. Tüntetésekből és sztrájkokból pedig sok van. Már a múlt héten tízezrek mentek az utcára, legfőképp a kommunista párt szervezésében. A tüntetéseknek három halálos áldozata is volt.

A tüntetések mellett sztrájkok is voltak, nem nyitottak ki a közigazgatási intézmények, az iskolák, a bankok többsége, leállt a tömegközlekedés. A sztrájkoknak messze nincs még vége, jövő hét csütörtökön 4 órás általános sztrájkot tartanak az állami és a magángazdaságban dolgozókat tömörítő szakszervezetek.

A megszorításokban élenjárók

Az euró jövőjét is fenyegető adósságválság elhárítására vasárnap megszületett gigantikus uniós mentőcsomag több európai országot is arra sarkallt, egymással szinte versengve jelentsenek be költségvetési megszorításokat.

A spanyolok és a portugálok még a hétvégén jelezték, hogy készek új, két év alatt 15 milliárd eurós konszolidációs csomagot elfogadni. Spanyolországban idén a GDP 0,5 százalékának megfelelő megszorítást hajt végre a kormány, aminek hatására a tavalyi kétszámjegyű GDP-arányos költségvetési hiány 9 százalék közelébe szorulna vissza, és jövőre – addicionális takarékossági lépések nyomán is – 6,5 százalékra csökkenhet a deficit. Idén 5 százalékkal vágják meg a közszolgák bérét, jövőre pedig ezen a szinten befagyasztják a keresetüket. Mérséklik a nyugdíjakat is, és visszafogják az állami beruházásokat.

A portugálok nemcsak a kiadások visszafogásával operálnának, a saját konszolidációs programjuk felerészben adóemelésekre támaszkodik. A költségvetési hiányt mintegy 2 milliárd euróval csökkentenék, ez a GDP közel másfél százalékának felel meg. A személyi jövedelemadók kulcsát 1-1,5 százalékponttal emelik, az áfát 20 százalékról 21 százalékra növelik, a vezető beosztású állami alkalmazottak bérét 5 százalékkal csökkentik, és 2,5 százalékos adót vetnek ki a nagyobb vállalatok és bankok profitjára.

Helyi lapok hírei szerint Olaszországban is megszorításokat tervez a kormány. Szintén 2 milliárd eurót kíván lefaragni a kiadásokból a kabinet, és főként a közszolgák lesznek az áldozatok, a közalkalmazotti fizetéseket csökkentenék. Az ottani kormány az Európában rendkívül magasnak számító, a görög szinttel vetekedő államadósság kordában tartása miatt az amúgy nem vészesen nagy költségvetési hiányt a tavalyi 5 százalék feletti szintről 2012-re a GDP 2,7 százalékára szeretné apasztani.

Szorít a régió

De nemcsak a mediterrán országok veszik komolyan a fiskális politika szigorításának európai irányát, térségünkben a csehek álltak be elsőként a sorba a vasárnapi események után. Az idei, 5,3 százalékos hiánycél tartása miatt nadrágszíjhúzás vár a csehekre, és jövőre is újabb takarékossági intézkedéseket, adóemelést kell bevetni.

Már áprilisban látta a román kormány, hogy az ország és az IMF között akkor hatályos megállapodásban lévő 5,9 százalékos GDP-arányos deficitcél tarthatatlan. Az IMF eredetileg semmilyen lazítást nem akart engedni, ezért kényszerült a kormány drasztikus megszorításokra. A költségvetésből fizetett dolgozók béréből 25 százalékot fognak levágni, a nyugdíjakat 15 százalékkal csökkentik. A hiány így is 6,8 százalék lesz – ezt a megszorításokkal együtt már elfogadta az IMF –, ha azonban nem nyúltak volna a kiadásokhoz, 9-10 százalékra futott volna fel.

A román kormány előtt két út állt: vagy adóemeléssel, vagy a költségvetési kiadások csökkentésével faragja le a várható deficitet. Az adóemelést nemcsak a nagyobb gazdasági szereplők utasították el, de ellene volt Mugur Constantin Isărescu, a nemzeti bank kormányzója is, akiről azt tartják, hogy jelentős befolyása van a gazdaságpolitika irányítására. A közgazdászok többsége is úgy vélekedett, hogy ez a lépés még mélyebbre lökte volna az országot a recesszióba, akár két-három évre kitolta volna a mostani stagnálást. Holott egyébként mindenki arra számít, hogy ha decemberben éves szinten még nulla is lesz a gazdaság teljesítménye, ez úgy áll össze, hogy az első féléves visszaesést, a második félévtől beinduló növekedés követi – mondta az Indexnek Major Zoltán, az OEP korábbi főigazgatója, aki négy éve egy olasz pénzintézet romániai lakossági bankját vezeti.

A kiadáscsökkentést indokolja az is, hogy az elmúlt években elszállt a közszférában dolgozók száma, ahogyan a költségvetésből folyósított kifizetések mennyisége és aránya is. A gazdaság lendületes fejlődésének idején, 2006-tól 2009 elejéig 250 ezerrel nőtt a közszférában dolgozók száma, most viszont körülbelül ennyi embert kellene elbocsátani. A kormányprogramban erre az évre 100 ezer fős leépítés szerepelt, de ebből eddig semmi nem valósult meg – mondja Major Zoltán.

A központi költségvetésből fizetett dolgozók átlagkeresete 1999-ben még csak 112 százaléka volt a nemzetgazdasági átlagnak, idén azonban elérte a 151 százalékot. A büdzsé kiadásainak negyedét a közszféra dolgozóinak bére viszi el, ám ez így is elmarad a nyugdíjakra és munkanélküli segélyre kifizetett pénztől: ez a tétel az idei első negyedévben az összes költségvetési kiadás 38 százaléka volt. Ezt részben az magyarázza, hogy a munkanélküliség két év alatt kétszeresére, a 2008-as 4,3 százalékról ez év elejére 8,4 százalékra nőtt.

Major szerint az ország ezzel a kiadáscsökkentő döntéssel előremenekült. „Nem vacakoltak, nem húzták el hónapokig a döntést, mint Magyarországon szokták a nagy beavatkozást jelentő intézkedéseket: májusban elhatározták, június első hetében bevezetik” – fogalmazott. A drasztikus, a közszférában görög méreteket idéző intézkedésnek szinte nem volt társadalmi visszhangja sem: miközben Athénban menetrend szerintiek a tüntetések, Romániában elenyésző a tiltakozás.

„A román társadalom eléggé megszokta azt, hogy a kormánytól ne várjon sokat” – mondja Major Zoltán. Miután a kilencvenes évektől 2002-ig, az aranykor beindulásáig Románia nagyon nehéz időkön ment keresztül, megtanulták, hogy küzdeni kell, öngondoskodás kell, hogy meg tudjanak élni. A 22 milliós lakosságból 4,3 millióan dolgoznak alkalmazottként, de van még 4 millió ember, aki elment külföldre, hogy meg tudjon élni. Így csodákat senki nem vár a kormánytól, aminek a helyzetét nehezíti, hogy a parlamentben szűkösen van meg a többsége, az ellenzéki pártok pedig nagyon ellenzik az intézkedéseket, hiszen ők már a választások előtt megmondták, hogy inkább adót kellene emelni.