Olaszország és Belgium is válságba sodródhat

Bár Portugália és Spanyolország lehetnek a következők, akik mentőcsomagra szorulhatnak, a befektetők már arra spekulálnak, hogy az olaszok és a belgák is a görögök és az írek sorsára jutnak, írta a The New York Times. Mindkét ország kevésbé függ külföldi hitelezőktől, mint a görögök vagy az írek, de mindkettő politikailag instabil, emiatt kérdéses, hogy vissza tudnák-e fizetni az adósságaikat.

A befektetők szerdán kissé megnyugodtak, mikor az Európai Központi Bank bejelentette, hogy több állami kötvényt fog vásárolni a válságsújtotta országokból. Ennek hatására az értékpapírok két százalékkal növekedtek Európában.

Bár kevesen gondolják, hogy ez a két ország a csőd szélén állna, amíg nem képesek politikai egységet teremteni országaikban, addig a pénzügyi piacok nem bíznak benne, hogy képesek csökkenteni az adósságaikat.

Olaszország, a harmadik legnagyobb gazdaság az eurózónában Németország és Franciaország után. Sikerrel vette fel a harcot a pénzügyi válság hatásaival, amikor csökkentette az állami kiadásokat és modernizálta a nyugdíjrendszerét. Az állami adósságok fele-fele arányban megoszlanak a külföldi és olasz befektetők között, és az olasz bankok eddig nem szorultak mentőcsomagra.

Azonban az olasz gazdaság mindig is függött állami kölcsönöktől, és az ipari termelés megsínylette a pénzügyi válságot, a munkáltatók a bérek csökkentésése és a termelékenység növelése ellenére sem tudták tartani a versenyképességüket. Mivel az eurózóna tagja, Olaszország már nem tudja felélénkíteni a növekedést a valuta csökkentésével, ugyanez igaz Belgiumra is.

Az ország romló gazdasági helyzete megbillentette Berlusconi kormányát, a szexbotrányok pedig tovább rontották a kormányfő hitelességét, így a héten bizalmi szavazásra kerül, ami szétzilálhatja a konzervatív kormányt Olaszországban, írja a az amerikai lap.

Belgium legnagyobb politikai problémája az az évtizedes erőfeszítés, mely a francia és flamand anyanyelvű nemzetiségek szétválasztására irányul. Hat hónappal a nyári választások után még mindig nem állt össze egy egységes kormány, ez pedig nem tölti el bizalommal a befektetőket, különösen, hogy nincs terv arról, hogyan osztanák el a száz százalékát a GDP-nek a francia és a flamand belgák között és fizetnék vissza a befektetőknek.

Ugyanakkor Belgium rendelkezik azokkal a forrásokkal, amik képessé teszik az adósságai kifizetésére: az utóbbi huszonöt évben folyószámla egyenlegén többlet keletkezett, és a magánszektor továbbra is erősnek mutatkozik. Németországgal szoros kereskedelmi kapcsolatban van, ami erősíti az exportot, a foglalkoztatás pedig növekszik. Előrejelzések szerint a gazdaság 2,1 százalékkal növekszik idén, 2011-ben pedig 1,7 százalékkal, az eurózóna átlaga fölött.

A nagy bankszektort a kormány mentőcsomaggal húzta ki a 2008-as válságból, és melynek vagyona a GDP 340 százalékát teszi ki. A mai piaci bizonytalanság arra készteti a befektetőket, hogy érzékenyen reagáljanak a legkisebb gyengeségre is, különösen, mikor már az eurózóna válságáról beszélnek.