Tekla
11 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Még megmenekülhetne a magánnyugdíj

2010.12.12. 18:40 Módosítva: 2010.12.12. 20:42
A lengyel pénzügyminisztérium hét végi közleménye szerint sikerült megállapodni az Európai Bizottsággal abban, hogy figyelembe veszik a nyugdíjreform költségét az államháztartási hiány kiszámításakor.

"Az Európai Bizottság már nem tagadja annak tényét, hogy a nyugdíjreform költségét számításba kell venni a közadósság és a hiány kiszámításában" – olvasható a lengyel pénzügyminisztérium sajtóosztályának közleményében. A részletekről jövőre, az első negyedév végéig döntenek az EU gazdasági és pénzügyminiszterei.

Az Európai Bizottság szóvivője azt mondta Brüsszelben, hogy a bizottság elnöke és a lengyel kormányfő pénteken telefonon tárgyalt erről a kérdésről. Egyetértettek, hogy az Európai Bizottság "alaposan értékelje" a nyugdíjrendszereket, amikor azt vizsgálja, hogy egy-egy tagország betartja-e az EU államháztartási hiányra és közadósságra vonatkozó szabályait.

Az értékelésben a nyugdíjrendszer szerkezetét, az eszközök tulajdonjogát, a jövőbeli nyugdíjkifizetésekkel kapcsolatos kockázatokat és a közpénzügyekre gyakorolt hatást kellene figyelni.

Az értékelés elveit az Európai Stabilitási és Növekedési Paktum módosított végrehajtási utasításában kellene meghatározni. A nyugdíjreformok egyedi elbírálásakor mégis tiszteletben kell tartani a paktum előírásait, vagyis az EU-beli deficit- és adósságkorlátot, fejtegette a bizottság szóvivője. A korlát az éves államháztartási hiányra a GDP-nek legföljebb 3 százaléka, míg a teljes államadósság nem haladhatja meg a 60 százalékot (vagy ha meg is haladja, a limithez fentről közelíteni, vagyis az adósságot csökkenteni kell).

A Reuters hírügynökség meg nem nevezett lengyel kormányilletékeseket idézve azt írta, hogy Lengyelország esetében a deficitkorlát 4,5 százalékra való emeléséről tárgyalnak.

Augusztusban lengyel-magyar kezdeményezésre kilenc EU-ország kezdeményezte az Európai Bizottságnál és az Európai Tanács elnökénél az államháztartási hiány és az államadósság számítási szabályainak módosítását. Nyolc új EU-tagállam – Magyarország, Lengyelország, Csehország, Románia, Szlovákia, Bulgária, Litvánia és Lettország – továbbá Svédország azt akarta elérni, hogy a nyugdíjreformmal kapcsolatos költségeket az EU vegye figyelembe az elszámolásokban, ugyanis ez a módosítás a tagállamok egyenlő elbírálását szolgálná.

Az lenne a változtatás célja, hogy az államháztartásból a magánnyugdíjpénztárakhoz kerülő pénzt a kormányzati szektoron belül lehessen könyvelni. Ily módon nem jelenne meg az államháztartási mérleg kiadási oldalán az a nyugdíjjárulék és egyéb költség, amelyet a központi költségvetés az állami nyugdíjkasszának átutal. Más szóval, az éves államháztartási hiány ennyivel csökkenhetne, vagy egy másik megoldási lehetőség szerint ennyivel legálisan lehetne növelni a hiányt, akár a 3 százalékos korláton túl.

Az EU ellenérve eddig az volt, hogy a magánnyugdíjkasszák magáncégek, nem tartoznak az állami intézmények egymásközti elszámolásának körébe. Beszámítás már működött korábban, de az EU statisztikai hivatala 2004-ben ezt a lehetőséget megszüntette éppen a pénztárak magánszektori jellegének érvével. Annyi kedvezmény volt csak, hogy a nyugdíjreformnak ezt a költségét csak fokozatosan kellett áttenni az államháztartási mérlegbe, a tavalyi évvel bezárólag.

Korábbi számítások szerint, ha az átutalt nyugdíjjárulékokat a kormányzati szektoron lehetett volna elkönyvelni, akkor Magyarország idei hiánya papíron a GDP körülbelül 1,4 százalékával kisebb lenne. Így a tervezett 3,8 százalékos hiány helyett az idei hiány a GDP-nek csak mintegy 2,4 százaléka lenne, bőven az EU-ban előírt legföljebb 3 százalék alatt. Hasonló elven csökkenne az államadósság is. Így az ország a jövő évi határidő előtt egy évvel szabadulhatott volna az EU-beli túlzottdeficit-eljárásból.