Így robban fel az eurózóna

Egy vagy több tagország is elhagyhatja az eurózónát 2016-ig - így vélekedik a Bloomberg által megkérdezett befektetők 59 százaléka. Ezen belül 11 százalék véli úgy, hogy az első kilépésre már 12 hónapon belül sor kerülhet, írja a Napi Gazdaság.

A davosi Világgazdasági Fórumra ezer elemző és üzletkötő megkérdezésével elvégzett kutatásból kitűnik: nagyjából ugyanannyian vélik úgy, hogy végül összeomlik majd az eurózóna, mint ahányan a fennmaradását jósolják. A felbomlást vizionáló 45 százalék többsége szerint a vég öt éven belül elkövetkezik, míg 48 százalék véli úgy, hogy erre soha nem kerül sor.

A válaszadók megosztottabbak voltak abban a tekintetben, hogy Portugália csődbe megy-e, miközben a többség bízik abban, hogy Spanyolország elkerüli a legrosszabbat.

Miközben Athén cáfolja, hogy az államadósság átstrukturálását fontolgatná, a megkérdezettek közel háromnegyede véli úgy, hogy Görögország végül államcsődöt jelent majd, 53 százalék pedig Írország számára jósol hasonló bukást.

Ami Portugáliát illeti, 47 százalék szerint bedőlhet, 48 százalék viszont szerint valószínűtlen ez a forgatókönyv. A megkérdezettek kétharmada szerint Spanyolország megússza az államcsődöt, Olaszország menekülésére pedig a válaszadók háromnegyede fogad.

Összevetésül: a megkérdezettek több mint 90 százaléka vélte úgy, hogy sem az USA, sem Nagy-Britannia csődje nem következik be.

Ahogyan a többség azt jósolja, hogy egy eurózóna-tag öt éven belül elhagyja a valutaövezetet, további 13 százalék véli úgy, hogy más ország is követi majd az első fecske példáját. A megkérdezettek közel negyede számít arra, hogy az eurózóna érintetlen marad. A térségen belül ebben a tekintetben nagyobb az optimizmus, hiszen az eurózóna-beli megkérdezettek közel fele számít változatlanságra - ez az arány négyszer nagyobb az USA-beli válaszadók közt mértnél.

Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke korábban abszurd feltételezésnek minősítette, hogy akár egy tagország is elhagyná az eurózónát. A davosi fórum résztvevői között ugyanakkor akadnak kevésbé bizakodóak is. Simon Johnson, a Massachusetts Institute of Technology professzora például arra számít, hogy eljön az az idő, amikor Görögország és talán Portugália kilép az euróövezetből. Johnson szerint az eurózóna ugyan túljut majd a válságon, erősebb magövezettel és néhány kiszakadó országgal.

Niall Ferguson, a harvardi egyetem professzora nemrégiben úgy nyilatkozott a Bloomberg TV-nek, hogy az eurózóna a dezintegrációt kockáztatja, hacsak a vezetői nem állapodnak meg az eddiginél szorosabb fiskális unióban.

A megkérdezettek mindenesetre bíznak az európai vezetőkben. Több mint kétharmad nyilatkozott pozitívan Angela Merkel német kancellárról, 63 százalék David Cameron brit miniszterelnökről, 56 százalék pedig az ECB elnökéről.