Májusra lesz portugál mentőcsomag

2011.04.08. 14:35 Módosítva: 2011.04.08. 14:41
Várhatóan 80-85 milliárdos nemzetközi segítséget kap Portugália. Amint a pénzügyi csomag összeáll, az EKB, az Európai Bizottság és az IMF képviselői nyomban tárgyalásokat kezdenek Lisszabonnal, bár az ország élén a június 5-i választásokig – és egy ideig még utána is – ügyvezető kormány áll.

Májusban készülhet el a Portugáliát támogató pénzügyi csomag. A pakkról az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői azonnal megkezdik a tárgyalásokat a lisszaboni kormánnyal – mondta Olli Rehn, az EB gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős biztosa pénteken Gödöllőn.

Az Európai Unió gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsának (Ecofin) informális találkozóján tartott sajtóértekezleten Rehn elmondta: a portugál kormány támogatási kérelme előző nap este 10-kor érkezett meg az EB-hez. A támogatási csomagot május közepén fogadhatják el az uniós pénzügyminiszterek. Az Ecofin mostani ülésén a támogatás mértékéről nem volt szó, de a belga pénzügyminiszter ésszerűnek nevezte, hogy 80-85 milliárd eurós legyen a segítség.

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő eurócsoport (Eurogroup) elnöke ismertette: a portugál program három pilléren áll majd. Az első egy költségvetési kiigazító intézkedéscsomag, a második a gazdasági növekedést megalapozó lépések sorozata, a harmadik pedig a pénzügyi szektor likviditását szolgáló alprogram.

A svéd pénzügyminiszter dühös

Bírálta a svéd pénzügyminiszter Portugália politikáját, szerinte az ország válságos pénzügyi helyzetét már hónapokkal ezelőtt kezelni kellett volna, és úgy vélte, hogy a késlekedés több ezer munkahely elvesztésébe került "Hónapok óta nyilvánvaló, hogy Portugáliának segélyprogramra van szüksége, és sokkal jobb lett volna, ha ezzel normális körülmények között lehetett volna foglalkozni" – mondta Anders Borg pénteken Gödöllőn. Ő volt az első olyan pénzügyminiszter, aki bírálta Portugália politikáját. (MTI)

Az Ecofin tanácskozásán részt vett Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke is, aki bejelentette: az Európai Központi Bank (EKB) készen áll az azonnali segítségnyújtásra, és az Európai Bizottsággal együttműködve megkezdi a portugál program részleteinek kidolgozását. Trichet szólt arról is, hogy a három pillérű programhoz vélhetően egy ambiciózus privatizációs program is társul majd. Az Európai Unió (EU) gazdasági- és pénzügyminiszteri tanácsa informális ülésének sajtótájékoztatóján az EKB elnöke kiemelte: minden portugál pártnak együtt kell dolgoznia a reformprogramon, ennek egy pártokon átívelő csomagnak kell lennie.

Az Ecofin ülésén a spanyol pénzügyminiszter, Elena Salgado Mendez azt mondta: kizárt, hogy országa pénzügyi segítségért forduljon az EU-hoz. Azt mondta: erre nincs szükség, mivel Spanyolország reformcsomagjának megvalósítása sikeresen halad. Reményei szerint Portugália lesz az utolsó az EU-tagállamok közül, amelyik külső pénzügyi segítségre szorul.

 

José Sócrates ügyvezető portugál kormányfő – akinek kisebbségi kormány március 23-án nem tudta átverni a stabilizációs csomagot a parlamenten, ezért lemondott – szerda este jelentette be, hogy országa nemzetközi segítségre szorul. Brüsszellel várhatóan még az ő ügyvezető kormánya kezd tárgyalni, miután az előrehozott választásokat június 5-én tartják.

A portugál gazdaság a 2008-ban kirobbant gazdasági válság óta nem tud magára találni, de az ország költségvetési egyensúlyi problémái régebbre nyúlnak vissza. Az euróövezethez 1999-ben csatlakozó Portugália volt az első, amely ellen – már 2002-ben – úgynevezett túlzottdeficit-eljárás indult (persze a görögök valószínűleg csak a később kiderült statisztikai trükkökkel úszták meg, hogy ők vezessék a listát). Néhány konszolidáltabb év után 2006-ban ismét kiugróan magas, 6 százalék fölötti volt a hiány, ekkoriban a 2004-es labdarúgó Európa-bajnoksághoz kapcsolódó infrastrukturális  beruházások is megterhelték a lisszaboni büdzsét.

Ezután két nyugodtabb év után a válság hatására ismét meglódult és 2009-ben 9,4 százalékra duzzadt a deficit – derül ki Éltető Andreának, az MTA Világgazdasági Kutatóintézete szakértőjének idén februári írásából (pdf). Az államadósságban sem tudják hozni az EU-ban elvárt szintet: az nem lehetne több a GDP 60 százalékánál – vagy ha igen, csökkenő trendet kellene mutatnia –, ám 2009-ben 77 százalék volt, most pedig már 80 százalék fölött van.