Portugália az új Görögország

Tovább gyűrűzik az eurózóna válsága: kedden Görögország után Portugália is kikerült a befektetésre ajánlott kategóriából egy hitelminősítőnél. A Moody's rendkívül agresszív mértékben, egyszerre négy fokozattal rontotta le az ország minősítését az eddigi Baa1-ről a Ba2-es szintre, ami már azt jelzi, hogy Portugália állampapírjait nem ajánlják a befektetőknek, csak ha kifejezetten a kockázatos papírokkal akarnak kereskedni.

A másik két minősítő, a Standard & Poor's és a Fitch egyelőre nem rontott a besoroláson, így náluk még az épphogy befektetésre javasolt BBB- kategóriában vannak a portugál papírok, de az ilyen különbségek általában nem tartanak sokáig, így a következő értékeléskor valószínűleg ők is követik a lépést.

A Moody's a döntést azzal indokolta, hogy növekszik annak a valószínűsége, hogy Portugáliának egy újabb mentőcsomagra lesz szüksége, mielőtt a piacról tudja magát finanszírozni, és egyre valószínűbb, hogy ebbe a csomagba a magánhitelezőket is be kell vonni.

A vágás másik oka, hogy a Moody's attól fél, Portugália nem lesz képes megfelelő mértékben csökkenteni az államháztartási hiányt, és így nem éri el az EU-val és az IMF-fel kötött egyezményben lefektetett hiány- és adósságcélokat. A hitelminősítő szerint ehhez túl nagy kihívások előtt áll az állam a költségcsökkentés, az adóbehajtás hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés segítése és a bankrendszer támogatása terén.

Ugrott a piac

A döntés nem jött a legjobbkor: a görög válság miatt amúgy is ideges piacokon a bejelentés hírére soha nem látott szintre, 1000 bázispont környékére ugrott az ország csődjének esélyét jelző CDS-felár, és az állampapírok hozama is szárnyalni kezdett. A 3 éves lejáratú papírok hozama két nap alatt 5 százalékponttal 18 százalék fölé ugrott. A szerdai 3 hónapos lejáratú állampapír-aukción is kisebb kereslet és magasabb hozamok mellett keltek el a papírok, mint júniusban.

Ha az ország teljes egészében a piacról finanszírozná az adósságát, óriási pluszköltséget jelentene a kamatok ilyen szintje, de erre Portugália már egy ideje amúgy is képtelen. Ezért volt szükség az EU és az IMF közös, 78 milliárd eurós mentőcsomagjára, amit még április 7-én kért a bajba került kormány, és májusban már meg is kapták az első, 6,1 milliárd eurós részletet.

"A befektetők már rég nem tartják vonzónak a portugál papírokat, de a piaci reakció azt mutatja, hogy a hitelminősítő drasztikus lépése őket is meglepte, többen érzik úgy, hogy az indoklás ezúttal kissé erőltetett" - mondja Orbán Gábor, az AEGON szakértője.

A foci és a válság

Azt, hogy éppen mostanában lett elegük a befektetőknek a Portugália körüli bizonytalanságból, leginkább az általános piaci hangulat és fokozódó kockázatkerülés magyarázza, de tény, hogy a válság nem találta jó állapotban az ország gazdaságát. A költségvetés egyensúlyi problémái már a kétezres évek elején jelentkeztek, az euróövezethez 1999-ben csatlakozó Portugália volt az első, amely ellen már 2002-ben túlzottdeficit-eljárás indult, mert 3 százaléknál magasabb volt a költségvetés hiánya. Néhány konszolidáltabb év után 2005-re majdnem 6 százalékra futott fel a deficit, ekkoriban a 2004-es labdarúgó Európa-bajnoksághoz kapcsolódó infrastrukturális beruházások is megterhelték a lisszaboni büdzsét.

Ezután három nyugodtabb év következett 3-4 százalékos hiánnyal, majd a válság hatására ismét meglódult, és 2009-ben 10,1 százalékra duzzadt a deficit. Ezt jelentősen 2010-re sem sikerült korrigálni, a hiány mindössze a GDP egy százalékával csökkent. Az államadósságban sem tudják hozni az EU-ban elvárt szintet: az nem lehetne több a GDP 60 százalékánál – vagy ha igen, csökkenő trendet kellene mutatnia –, ám 2009-ben 83 százalék volt, most pedig már 90 százalék fölött van.

Innen kellene most az államnak a nemzetközi mentőcsomag egyik feltételeként az év végéig 5,9 százalék alá, 2013-ra pedig 3 százalék alá kell szorítania a költségvetési hiányát. Erre mondta azt a Moody's, hogy nem valószínű, hogy sikerül.

De miért most?

Pedig éppen úgy tűnik, adottak a hatékony intézkedések feltételei, két hete stabil többséggel rendelkező jobbközép koalíciós kormány vezeti az országot, ami elkötelezte magát a megszorítások keresztülvitele mellett, sőt az egyezményekben vállaltakon túl is hozott intézkedéseket.

Június végén már Pedro Passos Coelho miniszterelnök képviselte Portugáliát a brüsszeli EU-csúcson, és az elmúlt két hétben a közszféra átfogó reformja, valamint nagyszabású privatizációs terve mellé kemény megszorításokat és a jövedelmekre kivetett különadót is bejelentett, miután az első negyedévi államháztartási hiányszám magasabb lett a vártnál.

A Moody's leminősítése után az új portugál kormány újabb megszorításokra és segélyekre kényszerülhet, azonban Coelhónak annyi szerencséje van, hogy eddig sem próbálta illúziókban ringatni a választókat. A választási kampányhoz hasonlóan megválasztása után is elismételte, hogy még a mentőcsomagban vállaltakon is túlmutató kiigazításokra készül. Ennek ellenére utcai tüntetésekre is számítani lehet a következő hetekben.

A portugál kormány bírálta az amerikai hitelminősítő döntését, szerintük nem vették figyelembe az előző héten bejelentett megszorító intézkedéseket, valamint a széleskörű politikai konszenzust a fiskális kiigazítás mellett. Vítor Gaspar pénzügyminiszter emlékeztetett rá, hogy a mentőcsomagot támogató pártok a szavazatok négyötödét szerezték meg az előrehozott választáson. A mentőcsomagot korábban is kritizáló politikai erők azonban rögtön önigazolásra használták fel a helyzetet.

Mindenki kiakadt

A hitelminősítő döntését általános felhördülés követte az EU vezetői részéről is: José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint a döntés szinte kizárólag arra jó, hogy fokozza a spekulációs tevékenységet a piacon, és növelje az európai pénzügyi helyzettel kapcsolatos előítéleteket.

Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője, Amadeu Altafaj Tardio szintén bírálta a leminősítést, amelyet szerinte rosszul időzítettek, ráadásul szinte kizárólag hipotéziseken alapul, nem tényeken.

A német kormány sem maradt el a kritikával: Wolfgang Schauble pénzügyminiszter a Moody's döntését megalapozatlannak nevezte, és kijelentette, hogy a német kormányt meglepte a bejelentés, és értetlenül áll az előtt. Schauble szerint Portugália új kormánya következetesen megvalósítja az elhatározott takarékossági programot, sőt, "túl is teljesíti azt".

A hitelminősítők és az angolszász dominancia

Az európai felháborodás nem újkeletű, és nem is kizárólag a portugál esetről szól. Egyre inkább úgy tűnik, hogy az uniós vezetőknek az összes angolszász hitelminősítővel szemben ellenérzéseik vannak, és egyre többen korlátoznák a befolyásukat.

Angela Merkel német kancellár már többedszerre jelentette ki az angolszász dominanciára utalva, hogy Európának meg kell őriznie saját ítéletalkotási képességét. Szerinte a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank, valamint az Európai Bizottság értékítéletére kéne támaszkodni, és egy önálló európai hitelminősítő intézetet kellene létrehozni, Barroso pedig emlékeztetett arra, hogy az EU már dolgozik a hitelminősítők tevékenységének ellenőrzésén.

Érthető az uniós vezetők felháborodása, hiszen a lehető legrosszabbkor jött nekik a lépés: múlt héten éppenhogy sikerült elkerülni a görög csődöt, és a periféria országainak (Portugália és Görögország mellett Spanyolország és Írország) válsága az egész eurózóna stabilitását veszélyezteti. Egy leminősítés pedig könnyen tovább ronthat a helyzeten, hiszen a befektetési alapok az adósosztályzat alapján döntenek arról, hova teszik a pénzüket, így a bóvlivá leértékeléssel automatikusan tovább zuhan a kereslet a portugál állampapírok iránt. Ugyanakkor azt sem lehet elfelejteni, hogy a minősítőket 2008-2009-ben még éppen azért érte a legtöbb kritika, mert nem jelezték előre egyes kötvények kockázatát, csak akkor reagáltak leminősítéssel, amikor azt már rég beárazta a kockázatokat előbb felismerő piac.