Népszavazásba menekül a görög kormány
Könnyen kormányválságba, illetve az ellenzék által amúgy is követelt előrehozott választásokba is torkolhat a görög kormányfő hétfő este bejelentett döntése, miszerint népszavazást kezdeményeznek a múlt heti eurócsúcson elért megállapodás elfogadásáról. A megszorításokat eddig is utcai zavargásokba torkoló tüntetéseken elutasító görögök hétvégi felmérések szerint a csomagot is elutasítják, közel 60 százalékuk szerint a megállapodás nem jó az országnak.
Pedig csúcson született kompromisszum így is csak a vártnál sokkal tovább tartó, csütörtökön hajnalig tartó kemény tárgyalásokon született meg, és a görögök, formálisan legalábbis ennek köszönhetően kerülik el az államcsődöt: a jelenlegi tartozásuk felét kell elengednie a görög államkötvényeket tartó privát befektetőknek, döntően európai bankoknak, akik így keletkező, eurótízmilliárdokban mérhető veszteségüket részben a kibővített Európai Pénzügyi Stabilitási Alap feltőkésítési segítségével enyhíthetik.
A görögök fiskális politikáját viszont ezért, illetve egy a piaci finanszírozás nyilvánvaló hiányában szükséges 100 milliárd eurós újabb hitelcsomag fejében lényegében az EU és az IMF írná, az eddig elfogadott lépések végrehajtásának ellenőrzése mellett alighanem további szigorú megszorító intézkedésekre kötelezve az országot - az Európai Központi Bank, Brüsszel és az IMF képviselői állandó jelleggel Athénban ellenőriznék a költségvetési intézkedéseket.
Az este bejelentett népszavazásra a piacok még nem reagáltak, de a fogadtatás aligha lesz pozítiv. A hétvégén publikált felméresekből adódó, a népszavazáson várható elutasító döntés tovább fokozza a bizonytalanságot, ráadásul Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a megállapodás parlamenti szavazását kész kormányával szembeni bizalmi szavazással összekötni. A 2009-ben győztes szocialisták frakciójában a belső ellenzék is egyre nagyobb. A népszavazás időpontja ráadásul egyelőre bizonytalan.
A lépést nehéz nem a politikai felelősség áthárításaként értelmezni, de a bejelentést követő pénzügyminiszteri nyilatkozat lényegében egyértelműen meg is erősíti ezt: Evangelos Venizelos szerint a görögök természetesen mondhatnak nemet a megállapodásra, de gondolniuk kell közben egy ilyen döntés következményeire.
Az ellenzéki pártok vezetői eközben előrehozott választásokat követelnek és időhúzásként értékelték a kormány "népszavazásba menekülését".
Szédületes a görög adósság
A görög államadósság 2010-ben 330 milliárd euróra rúgott, mintegy 30 milliárd euróval nőtt egyetlen év alatt. Összehasonlításképpen a magyar adósság 78 milliárd euró körül van. A görög probléma veleje azonban, hogy az államadósság a szintén elképesztően magas költségvetési hiány miatt évente óriási léptékben nő: a GDP tíz százalék körüli-feletti költségvetési hiány évente több tízmilliárd euróval növeli az adósságot. Az utolsó lezárt évben, 2010-ben így a GDP-hez viszonyított 144 százalékos arány mára 150-160 között van valahol. A görög költségvetés hiánya 2009-ben 15, tavaly 10 százalék fölött volt, és a megszorító csomagokkal sem sikerült érdemben lejjebb szorítani idén sem.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
