Auguszta
-3 °C
2 °C

Amikor Merkel már háborúról beszélt

2011.10.30. 12:02
Kapcsolódó cikkek (1)
Míg a magyar országgyűlés az adótörvényekkel és a költségvetéssel bajlódott, addig Brüsszelben eurót mentettek. A forint két és fél éve nem látott mélységben vergődik, hamarosan kamatemelés jöhet. A piac a leminősítésünket várja, mi a lottónyereményt.

Szinte követhetetlen sebességgel cikázott a héten a magyar gyorsnaszád. Matolcsy György adótörvény-javaslatát – amely jövőre mindenkinek nagyjából százezer forintot vesz ki a zsebéből – a Fidesz képviselői egy nap alatt csaknem 40 módosító javaslattal bombázták. Röpködtek az újabb és újabb adókról szóló javaslatok, amelyekről – érdemi tájékoztatás híján – senki nem tudta, hogy hivatalos kormányzati álláspontot képviselnek, vagy csak az adott képviselői adófilozófiai munkásságának részét képezik.

Legyen a neve adó

Lekváradó, pornóadó, szörpadó, közösségi közlekedési adó és korlátok nélküli helyi adóztatás is szerepelt az ötletek között. Mi több, ezentúl még a járulékokat is adónak hívnák. Hogy a kormány ezek közül végül mit támogat, az csak később derül ki, úgy tudjuk, Koszorús László képviselő javaslatát az eva jövő évi eltörléséről például nem. Pontosabban később valóban kivezetnék a rendszerből, az adó mostani ötszázalékos emelését azonban már bele is számolták a 2012-es bevételekbe.

Ahogyan beleszámolták azt is, hogy jövőre nagyságrenddel növekszik az adóhatóság által beszedett adó. A kereskedelemben végzett szúrópróbaszerű ellenőrzések szerint évi 500-600 milliárd forint áfát, fogyasztási és jövedéki adót nem fizetnek be. És lesz mit dolgozni chipsadó-fronton is, egyelőre ugyanis ebből sem teljesülnek a várt bevételek.

Sötét felhők gyűlnek

„Valamennyi gazdasági siker és kudarc rejtett oka az adórendszerben keresendő" – fejtette ki a parlamentben a nemzetgazdasági miniszter.

A gazdasági siker jelen esetben aligha jelent többet, mint azt, hogy nem omlik össze a költségvetés jövőre, amikor az államosított nyugdíjpénzek már nem lesznek kéznél, és a világgazdaság alakulása sem sok jóval kecsegtet. A magyar gazdaságtól várt 1,5 százalékos növekedési cél még a kormány szerint is optimista, és nem kizárt, hogy tartósan 300 forint feletti euróra kell berendezkednünk. Ebben az esetben – az egyébként jelentős – 200 milliárdos biztonsági tartalék szinte teljesen elapad, sérülékenyebbek leszünk, mint valaha. A tartalékokat ráadásul lényegében megfelezi, hogy a költségvetés elkészítésekor a Matolcsy-tárca, mint ez már korábban kiderült, elfeledkezett a jegybank százmillárdjáról.

Büntetnek és követelnek

A hét a hazai cégek világában sem volt eseménytelen: újabb horvát eljárás indult a Mol ellen, megkezdődött a MÁV Biztosító büntetőpere, bebukott projekt után követel vissza pénzt az MNV, jogtalanul magyarkodott az Aldi, megbüntették az Erstét, és kiderült, 62 milliót keres a legjobban fizetett magyar cégvezér.

Az elemzők már most is a leminősítésünket várják, hetek óta arról suttognak, hogy a nemzetközi hitelminősítők a befektetésre nem javasolt kategóriába húzzák le az országot. A héten már Matolcsy György is reális veszélynek nevezte a leminősítést.

A várakozás pedig akár önbeteljesítő is lehet: a leminősítéstől való félelem egész héten rossz formában tartotta a forintot, és míg a hét második felében a régió kimondottan jól teljesített, addig nálunk két és fél éve nem látott mélypontra, 303 forint főlé gyengült az árfolyam az euróval szemben.

Bár a héten a Magyar Nemzeti Bank nem nyúlt az alapkamathoz, a befektetők egy része már az emelésre vár – ami, ha egy esetleges leminősítés rohamos forintgyengülést eredményez, akár rendkívüli monetáris tanácsi ülésen is történhet –; többek közt ez a várakozás húzódhatott amögött is, hogy csütörtökön besült az állampapír-aukció. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 17 600,07 ponton zárt pénteken. Az OTP 3 541 forinton, a Mol 17 200 forinton zárta a hetet.

   43. heti záró  42. heti záró
BUX  17 600 17 423
OTP 3541 3440
Mol 17 200 17 000
Richter  35 605 35 650
Magyar Telekom  513 516

Mi jöhet még?

A piac bizonytalanságát fokozza, és a forintot gyengíti, hogy egyre több kormányzati szereplő utal arra, hogy a – devizaadósok legfeljebb tíz százalékának terheit csökkentő, ám jelentős bizalomvesztést okozó – fix árfolyamon való végtörlesztés lehetőségét további intézkedések követhetik.

Ennek első lépése lehet, hogy az állam a Hiteltársulás néven szerveződő társaság kezdeményezése mögé áll, a szervezet fapados webbank alapítását szeretné. Korábban a nemzetgazdasági miniszter is beszélt arról, hogy állami alapítású bank segíthet az adósokon.

Európa kitett magáért

Mindeközben a lassú európai tengerjárón sem tétlenkedtek. Az uniós csúcsvezetők vasárnapi tanácskozásukon haladást értek el a bankok feltőkésítése, a magyarul eurósáncnak is hívott EFSF, vagyis az euróövezeti pénzügyi mentőeszköz megerősítése, valamint Görögország pénzügyi megsegítése ügyében, de mivel végleges megállapodásokra nem jutottak, szerdára tűztek ki újabb tanácskozást.

Bár a hét elején még erősen kérdéses volt, hogy ekkorra a sikerül-e a döntéshozóknak bármi érdemiben megegyezniük – Angela Merkel német kancellár már háborút vizionált –, az egész éjszakán át tartó tanácskozás végül mégis jelentős eredményekkel zárult.

Megállapodtak abban, hogy további szabályokat hoznak az eurózóna költségvetéseinek ellenőrzésére, a részleteket márciusig dolgozzák ki. Az eurósánc keretét 1000 milliárd euróra növelik, ebből lehet közvetlenül országot menteni, a piacról államkötvényt venni és garanciákat is adni. Az eurósánc felhúzásába Kína is beszállhat.

Az európai bankoknak 9 százalékos tartalékot kell képezniük. Görögország adósságának felét pedig önként elengedik a bankok, így formális csőd nem fenyegeti. A megállapodás szerint az olaszoknak spórolniuk kell, és megszorítani.

Tejföl és szerencse

Spróloni nekünk sem ártana, ennek ellenére úgy tűnik, egyre kevesebb embernek vannak megtakarításai. Feléltük a nyár végén megkapott reálhozamokat: rekorddrága dízelt, rengeteg étolajat és tejfölt vásároltunk, visszaszoktunk a kocsmákba, és a lottónyereményben reménykedünk. Örömre is van ok persze: vasárnaptól egy órával tovább alhatunk, és jövőre kilenc hosszú hétvége lesz.