Tovább szorít a görög kormány
Lukasz Papademosz miniszterelnök márciusra már lehetségesnek tartja Görögország csődjét. Az egyetlen módja, hogy ezt elkerüljék a bérek további csökkentése, ami viszont a szakszervezetek ellenállásába ütközik.
Az EB, az IMF és az EKB közös küldöttsége január 15-én érkezik Athénba, hogy összegezzék Görögország kiadáscsökkentő lépéseinek hatásait és döntsenek további pénzösszegek folyósításáról. Elemzők szerint Papademosz mostani bejelentésével azoknak a további megszorító intézkedéseknek ágyazhat meg, amiket a pénzügyi segélyért cserébe kérhetnek tőle.
Annak ellenére, hogy Athén van kedvezőtlen helyzetben, a nemzetközi küldöttek se lehetnek túl kemények. „Egy olyan pénzügyi tűzfal nélkül, ami megállítaná a görög államcsődből fakadó fertőzés átterjedését az európai bankokra, nagyon valószínűtlen, hogy a trojka úgy döntene, hogy bármit is megtagadna Görögországtól és magára hagyná a bajban” – nyilatkozta a BBC-nek Megan Greene a Roubini Global Economics munkatársa.
Görögországban áprilisban tartanak parlamenti választásokat, de az ország jövőjének sorsa igazából már március 12-én eldőlhet. A magánszféra nagy erőkkel szállt be a görög államadósság finanszírozásába és a hitelek visszafizetésének, esetleg meghosszabbításának, határideje ez a nap.
„Ha biztosítani akarjuk legfontosabb sikereinket – az eurózónában való részvétel, illetve a jövedelmek masszív csökkenésének eddigi elkerülését, ami egy rendezetlen bankrendszeri csőd okozna – akkor el kell fogadnunk a rövid távú jövedelem csökkenést” – magyarázta Papademosz a szakszervezeteknek milyen lépések kellenek az újabb 130 milliárd euró értékű mentőcsomag megszerzéséhez.
A szakszervezetek leginkább a minimálbér, illetve a 13. és 14. havi juttatások csökkentése terén nem mutatnak kompromisszumot, de közgazdászok szerint minden érintett félnek – hitelezők, kormány, nemzetközi szervezetek, adózók – meg kell egyeznie, ráadásul minél hamarabb, különben valóban bekövetkezhet az államcsőd.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
