Irán miatt drágul az olaj

Januárban születik döntés az EU-n belül, hogy pontosan mi legyen a közös álláspont Iránnal kapcsolatban. Az olajfinomítók azonban kontinensszerte már arra törekednek, hogy csökkentsék az Iránból vásárolt nyersolaj mennyiségét. A korábban megkötött hosszú távú szerződések alapján még jönnek szállítmányok, de új ügyletekre nem kötnek szerződéseket.

„Továbbra is vásárlunk az időszaki szerződések alapján, de azonnali ügyleteket már nem kötünk” – írja a Financial Times egy dél-európai finomító névtelenséget kérő illetékesére hivatkozva; az értesülést több más iparági szakember is megerősítette. A hagyományos finomítók az olajfelhasználásuk kétharmadát hosszú távú szerződések alapján szerzik be, és ezeket csak kártérítés fejében mondhatják vissza.

A finomítók óvatossága indokolt, ugyanis az Iránra nehezedő nemzetközi nyomás folyamatosan növekedett az elmúlt hetekben. Ha az EU a teljes embargó mellett dönt, az lehetőséget biztosítana az olajiparnak, hogy vis majort jelentve kártérítés nélkül mondják fel az iráni szerződéseiket.

Irán a világ harmadik legnagyobb olajexportőre, napi 2,3 millió hordó olajt adnak el világszerte, amiből átlagosan 450 ezer hordó jut az EU-ba. Egy ekkora kiesés önmagában nagy veszteség lenne, de a helyzetet tovább nehezíti, hogy a még jelentősebb ázsiai piacok is kezdenek elérhetetlenné válni.

Japán kötélnek állt, Kína nem

Irán olajexportjának nagyobbik része a Távol-Keletre megy ezért Amerika azt is igyekszik elzárni tőle. Japánban Timothy Geithner pénzügyminiszter látogatását követően bejelentették, hogy „konkrét lépéseket tesz” az iráni olajszükségleteinek csökkentése felé. Jun Azumi japán pénzügyminiszter szerint országa olajimportjának 10 százalékát szerzi Iránból, amivel Irán második legnagyobb olajipari partnere.

Japánnak egyébként nagy szüksége lenne az olajra, mivel a fukushimai nukleáris baleset után csökkenteni akarja nukleáris energia felhasználását, amit fosszilis energiahordozókkal kell pótolnia. Hogy az iráni import elmaradása ne okozzon fennakadásokat, Japán most más közel-keleti országok felé fordul.

Tokiónál sokkal kevésbé volt nyitott az amerikai kérésre Peking. Kína nem támogatja az olajembargó ötletét, és ésszerűtlennek nevezte a washingtoni törekvést, hogy saját belső értékrendjüket érvényesítsék külföldön. A kínai vezetők szerint nem kellene összekötni az olajkereskedelmet Irán feltételezett atomprogramjának kérdésével. Mivel Kína a célországa az iráni olajexport harmadának, ez nagy könnyebbség Teherán számára.

Bizonytalanság a piacon

A kereslet visszaesése pillanatnyilag olajkészleteinek felhalmozására kényszerítette Iránt. Erre partjainál horgonyzó tankerhajókat használ, a bennük tárolt olaj eléri a 32,5 millió hordót. Az exportot közben technikai problémák is akadályozzák, csökken azoknak a bankoknak a száma, akik iráni tranzakciókat hajlandóak lebonyolítani, mivel így szankciókra számíthatnának az amerikai pénzpiacokon.

Az olaj ára mindezek hatására megemelkedett, októberben 99 dollár volt, a mostani iráni-amerikai nézeteltérések miatt elérte a 110 dolláros szintet is. Ha Iránnak nem sikerül megnyugtatni a nemzetközi közösséget, hogy az általa folytatott atomprogram békés célokat szolgál, akkor Amerika vezetésével valószínűleg újabb szankciók várhatók, amik ismételten az olajárak emelkedéséhez vezethetnek.